A Legfelsőbb Bíróság Kfv.37227/2010/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KÖZIGAZGATÁSI BÍRSÁG ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1988. évi I. törvény (Kkt.) 21. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 1. §, 4. §, 70. §, 111. §] Bírók: Buzinkay Zoltán, Fekete Ildikó, Patyi András

Kfv.IV.37.227/2010/6.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a felperesnek az Országos Rendőr-főkapitányság /1139 Budapest, Teve u. 4-6./ alperes ellen közlekedési közigazgatási bírság tárgyában hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Nógrád Megyei Bíróság 2009. november 16. napján kelt 10.K.21.053/2009/8. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 9. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a Nógrád Megyei Bíróság 10.K.21.053/2009/8. számú ítéletét, továbbá az alperes 21.000-133/10920/5/2008. Objf. számú határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatállyal - hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezi.

Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 50.000 /ötvenezer/ forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati eljárási költséget.

A feljegyzett kereseti és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes által üzemben tartott forgalmi rendszámú járművel 2008. október 28. napján a Karancslapujtő, Rákóczi utca 10. szám előtti útszakaszon 82 km/óra sebességgel közlekedtek, a megengedett legnagyobb 50 km/óra sebesség helyett. Emiatt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság a 2008. november 25. napján kelt - a felperesnek 2009. február 24. napján postára adott és 2009. február 26-án kézbesített - 21.000-133-10.920/2008. Ált. számú határozatával a felperest 40.000 Ft közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte.

A felperes fellebbezett a határozat ellen, amelynek elbírálása során az alperes a 2009. május 4. napján kelt 21. 000-133/10.920/5/2008. Objf. számú másodfokú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

A felperes keresetében az alperesi határozatok felülvizsgálatát és hatályon kívül helyezését kérte.

Jogszabálysértésként arra hivatkozott, hogy a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény /a továbbiakban: Kkt./ 21. § /3/ bekezdésében foglaltak szerint a bírságot a hatóság a vonatkozó előírás megsértését követő 60 napon belül szabhatja ki, mely határidő - a felperes véleménye szerint - jogvesztőnek minősül.

Hangsúlyozta, hogy az elsőfokú határozat kézbesítése 2009. február 26. napján, 121 nappal a jogsértés után történt meg.

Hivatkozott a felperes keresetlevelében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./ alapelveire, az ügyféllel való együttműködés követelményére és az ügyfeleket megillető tisztességes ügyintézéshez való jogra, valamint arra, hogy a hatóság megsértette a Ket. 70. § /1/ bekezdésében foglaltakat; ugyanis az ügyfélnek az eljárás megindításáról való értesítését mellőzte, nem tette lehetővé az iratokba való betekintés szabályainak figyelembevételével a bizonyítékok megismerését, nem élhetett nyilatkozattételi jogával, és további bizonyításra indítványt nem terjeszthetett elő.

Mivel eljárási kötelezettségeinek egyik hatóság sem tett eleget, ezzel a felperest az eljárási jogainak megfelelő gyakorlásában akadályozták, és így jogszabálysértést követtek el.

Mindezek mellett vitatta azt is a felperes, hogy a gyorshajtás megvalósult volna, mivel a kérdéses időpontban és helyszínen a felperes - állítása szerint - a megengedett sebességgel közlekedett.

A megyei bíróság a felperes keresetét alaptalannak értékelte, és elutasította azt.

Ítéletének indokolásában a Kkt. 21. § /1/, /2/ és /3/ bekezdésére hivatkozott. Kifejtette, hogy helyesen utalt arra a felperes keresetlevelében, hogy a 2008. november 12. napján megvalósult sebesség-túllépés miatti közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében bírság kiszabására 2009. január 10. napjáig kellett volna intézkedni.

Megállapította a megyei bíróság, hogy az iratok szerint az első fokon eljárt rendőri szerv a fenti határidőn belül hozta meg határozatát, mert az ezen szereplő keltezés 2008. november 25. napja; tény azonban hogy a határozat a felperes részére csak 2009. február 26. napján került kézbesítésre.

Mellőzte a megyei bíróság a perben annak vizsgálatát, hogy az elsőfokú határozaton szereplő időpontban a határozat meghozatalára ténylegesen sor került-e, és annak vizsgálatát is, hogy az elsőfokú határozatot miért több mint három hónap elteltével kézbesítette a hatóság a felperesnek. A mellőzést azzal indokolta, hogy úgy találta, a feltárandó körülmények sem változtatnának az ügy jogi megítélésén.

Hangsúlyozta a megyei bíróság, hogy a Kkt. 21. § /3/ bekezdésében, valamint más törvényi rendelkezésben sem mondta ki a jogalkotó azt, hogy a 60 napos bírságkiszabási határidő a hatóság számára jogvesztő határidőt jelentene. Ez egy ügyintézési határidő, így legfeljebb az volna megállapítható, hogy a rendőrhatóság a részére előírt eljárási szabályt megszegve hozta meg a bírságot megállapító elsőfokú határozatát.

Kiemelte a megyei bíróság, hogy a Ket. 111. § /1/ bekezdésében foglaltak alapján azt kell megvizsgálni, hogy az eljárási jogszabálysértés az ügy érdemére kiható-e.

A perbeli határozatokkal elbírált ügy érdeme az, hogy a felperes által üzemeltetett gépjárművel 2008. november 12. napján olyan útszakaszon, ahol a megengedett legnagyobb sebesség 50 km/óra volt, 82 km/óra sebességgel közlekedtek.

Az, hogy közigazgatási bírság kiszabására nem a törvényben előírt, nem jogvesztő határidő alatt került sor, az az ügy érdemét nem érintette.

Hivatkozott a megyei bíróság a Pp. 336/A. § /2/ bekezdésében foglaltakra és leszögezte, hogy a perbeli ügyben a tényállás megállapításra került, a sebesség-túllépés bizonyítására a sebességmérő berendezés fényképfelvételei szolgálnak bizonyítékul.

A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, annak hatályon kívül helyezését kérte, a keresetében foglaltakat fenntartotta.

Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Ket. 1. és 4. §-ában, továbbá 111. §-ában foglaltakat, valamint a Kkt. 21. § /3/ bekezdését és a Pp. 339. § /1/ bekezdését.

Kiemelte, hogy a megyei bíróság maga is konstatálta az ítélet indokolásában, hogy a közigazgatási szervek indokolatlan késedelembe estek eljárásuk során; ez teljesen egyértelműen törvénysértő eljárást jelent.

A megyei bíróság az ügyintézési határidő túllépését nem minősítette az ügy érdemére kiható jogsértésnek, a felperes véleménye szerint azonban a Kkt-ben foglalt rendelkezés kogens, és feltétlen előírás az eljáró hatóság részére.

A Kkt. 21. § /3/ bekezdésének ügyintézési határidőre vonatkozó rendelkezéséből az következik, hogy az előírások megszegéséért 60 napon belül lehet bírságot kiszabni, nem pedig 70-80 - jelen esetben 121 - nap elteltével. Ez a jogértelmezés kiüresíti az eljárási határidő jelentőségét, veszélyezteti a jogállamiságot, sérti az eljárás alá vont személynek a Ket-ben normatív módon, az 1. § /1/-/2/ bekezdésében és a 4. § /1/ bekezdésében meghatározott jogait.