A Nyíregyházi Törvényszék G.40128/2017/44. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 1990. évi C. törvény (Htv.) 6. §, 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 31. §, 48. §, 52. §, 54. §, 58. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 4. §, 14. §, 33. §, 43. §, 164. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:197. §] Bíró: Pataki Éva

Nyíregyházi Törvényszék

Nyíregyháza

10G. 15-17-040128/44. szám

A Nyíregyházi Törvényszék mint elsőfokú bíróság a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felperesnek, dr. Pintér Miklós ügyvéd által képviselt A. Korlátolt Felelősségű Társaság (alperes címe, Cg: cégjegyzékszámú) alperes ellen kártérítés iránt az alulírott napon megtartott tárgyaláson meghozta és kihirdette az alábbi

í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 190.500 Ft, azaz egyszázkilencvenezer-ötszáz forint elsőfokú perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Nyíregyházi Törvényszéken elektronikusan benyújtható fellebbezésnek van helye, melyet a Debreceni Ítélőtáblához kell címezni.

Az ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezésnek meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés tárgya irányul és elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja. A fellebbezési illeték mértéke a fellebbezett érték 8%-a, de legkevesebb 15.000.-Ft legfeljebb 2.500.000.-Ft

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy az Ítélőtábla az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül is elbírálhatja, a felek azonban az 1952. évi III. törvény (Pp.) 256/A.§ (1) bekezdésének b.)-d.) pontjaiban felsorolt esetekben tárgyalás tartását kérhetik, illetve a fellebbezési határidő lejárta előtt

előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

I n d o k o l á s

A bíróság a felek által becsatolt okiratok, a felek előadásai, az eljárás során meghallgatott H. A., dr. Sz. A. tanúk vallomása alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Az eljárással érintett K. Korlátolt Felelősségű Társaság a Ny-i Törvényszék Fpk. 1. számú eljárásában 2013. július 29. napjától felszámolási eljárás alatt állt.

A felszámolási eljárásban a volt képviselő a felszámolóval a kapcsolatot felvette, a volt képviselő által elkészített és leadott, a csődeljárásról rendelkező 1991. évi IL. tv. 31.§-ában foglalt törvényi kötelezettségének eleget téve az adósi gazdálkodó szervezet iratanyagát a felszámoló részére részben átadta. A főkönyvi kivonat tanúsága szerint iparűzési adónemben az adósnak 2013. július 28-i időpontra vetítetten 3.364.467 Ft összegű túlfizetése van (keresetlevél F/6. sorszámú melléklete).

A volt felszámoló 2013. augusztus 22. napján kelt levelében tájékoztatta az önkormányzati adóhatóságot, hogy a volt képviselő a Cstv. 31.§ (1) bekezdésében foglaltaknak nem tett eleget teljes körűen, majd 2013. szeptember 30. napján a 2013. évi tevékenységet lezáró (bevallott időszak 2013.01.01. napjától 2013.07.28. napjáig) helyi iparűzési adóbevallási kötelezettségének eleget tett, amely bevallás feldolgozásra került. Az adóhatóság 2014. március 13. napján az Art. 43.§ (5) bekezdés alapján az adós gazdálkodó szervezet számláinak rendezése céljából 72.150 Ft-ot jóváírt az iparűzési adó beszedési számlán fennálló túlfizetésből az építményadó beszedési számlára.

A volt felszámoló 2014. augusztus 14-én kelt levelében tájékoztatta az adóhatóságot, hogy a volt képviselő által átadott zárómérleg alapján az iparűzési adó beszedési számlán 3.364.467 Ft túlfizetés szerepel, amelyre 2014. augusztus 25. napján az önkormányzati adóhatóság ADÓ/ xxx. számú levelében az alábbiakról tájékoztatta a volt felszámolót:

- Az adós gazdálkodó szervezet 2013. évi tevékenységét lezáró iparűzési adóbevallás feldolgozása és a 2014. évi építményadó tartozás rendezése után 3.291.961 Ft iparűzési adó túlfizetést tart nyilván az adós iparűzési adó beszedési számláján.

- Az adózás rendjéről szóló többször módosított 2003. évi XCII. tv. (továbbiakban Art.) 14.§ (1) bekezdése értelmében az adózó bevallásra kötelezett.

- Hivatkozott az Art. 33.§ (6) bekezdésében rögzítettekre, mely szerint az adózó felszámolás esetén legalább két bevallás benyújtására kötelezett: egyrészt a felszámolás kezdő napját megelőző napig terjedő adóévről ún. tevékenységet lezáró, másrészt a felszámolás időszakára vonatkozó záróbevallás benyújtására.

- Az Art. 14.§ (4) bekezdése szerint az adózó kötelezettségeit felszámolás esetén a felszámolás kezdő időpontjától a felszámoló teljesíti és gyakorolja az adózót megillető jogokat.

- Az Art. 43. § (6) bekezdése alapján, ha az adózónak adótartozása nincs és bevallási kötelezettségének eleget tett, rendelkezhet a fennmaradó összeg visszatérítéséről, rendelkezés hiányában az adóhatóság a túlfizetést a később esedékes adó kiegyenlítésére számolja el.

- Az adóhatóság a fennmaradó összeget csak akkor térítheti vissza, ha a befizetőnek nincs általa nyilvántartott, adók módjára behajtandó köztartozása.

- Tájékoztatásában utalt a Cstv. 52.§ (1) bekezdésében rögzítettekre, miszerint a felszámoló a felszámolás befejezésekor felszámolási zárómérleget, a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, záró adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít és mindezeket megküldi a bíróságnak és a zárómérleg elkészítését követő napon az adóhatóságnak záró adóbevallást készít. A Cstv. és az Art. jogszabály alapján a felszámoló a felszámolás időszakára bírósághoz teljesítendő kötelezettségeivel egyidejűleg köteles záró iparűzési adóbevallást benyújtani az önkormányzati adóhatósághoz.

- Ebből az következik, hogy iparűzési adóban nyilvántartott túlfizetés visszatérítésre kizárólag akkor lehet helye, ha az adózónak nincs adótartozása és bevallási kötelezettségeit maradéktalanul teljesítette. E két törvényi feltételnek együttesen kell teljesülnie a túlfizetésként nyilvántartott iparűzési adó megalapozott visszatérítéséhez (önkormányzati adóhatóság bírósági megkeresésére adott 8. sorszámú, ADÓ/yyy. számú nyilatkozatának második oldal 4, 5, 6, 7. bekezdése; keresetlevél A/2. sorszámú melléklete).

- Az önkormányzati adóhatóság megállapítása szerint a volt felszámoló a jogszabály előírásoknak megfelelően sem a helyi iparűzési adóbevallási, sem az építményadó bevallási kötelezettségének nem tett eleget; ezt követően nyilatkozott a túlfizetés visszatérítése iránti kérelemről.

- A felszámoló a 2015. szeptember 15. napján a felszámolási időszakra benyújtott helyi iparűzési adóbevallásában sem kérte a túlfizetés visszatérítését, valamint ezt követően sem nyújtott be erre vonatkozó kérelmet, ezért az adóhatóság a túlfizetést visszatérítéséről nem rendelkezhetett. Ezért a jogszabálynak megfelelően az Art. szabályai alapján a túlfizetés elévüléséről rendelkezett.

- A Ny-i Törvényszék záróvégzése alapján megállapítható, hogy a 2015. szeptember 09. napján megküldött zárómérleg többszöri módosítására került sor. A törvényszék Fpk.1. számú záróvégzésében a 2016. szeptember 22. napján benyújtott 65. sorszámú zárómérleget és jelentést hagyta jóvá, amelyben a 3.291.691 Ft túlfizetésre figyelemmel Cstv. szerinti engedményezés szabályát alkalmazta a bíróság (önkormányzati adóhatóság 8. sorszámú tájékoztatásának 4-5. oldal).