3065/2012. (VII. 26.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában teljes ülésen meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 21. § (6) bekezdése, valamint a 35. § (1) bekezdésének harmadik mondata alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz befogadását visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. 2012. március 30-án az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (2) bekezdése szerinti közvetlen panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, miután a 2011-ben ugyanabben a tárgykörben beadott utólagos normakontroll indítványa 2012. január 1-vel a törvény erejénél fogva megszűnt. Az indítvány arra irányul, hogy az Alkotmánybíróság állapítsa meg a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 35. § (1) bekezdésének harmadik mondata, valamint az Szjt. 21. § (6) bekezdése alaptörvény-ellenességét és semmisítse meg azokat. Emellett mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítását is kérte.

[2] Indokolásában előadta, hogy a kották jogosultjai (a zeneszerzők és a zeneművek kiadói) a támadott jogszabályi rendelkezések miatt - melyeket az Szjt. 2003. évi módosítása (2003. évi CII. törvény 2004. május 1-jével) vezetett be - elesnek a kották másolása utáni reprográfiai díjtól. Az Szjt. 35. § (1) bekezdése miatt ugyanis kotta reprográfiával magáncélra sem többszörözhető. Utalt arra az Indítványozó, hogy 2003. előtt őt is - mint zeneszerzőt - megillette a kottamásolás után a reprográfiai díj, így a támadott rendelkezés álláspontja szerint a tulajdonhoz való jogát sérti.

[3] A hátrányos megkülönböztetés tilalmával összefüggésben kifejtette, hogy álláspontja szerint a kották és más, másolható művek szerzői homogén csoportba tartoznak, tekintettel arra, hogy a reprográfiai díj lényege mindenkivel szemben azonos: az ellenőrizhetetlen magáncélú másolások tiltása helyetti méltányos vagyoni ellentételezés. A kották jogosultjai azonban a törvényi rendelkezés miatt a reprográfiai díjból nem részesülhetnek, így velük szemben fennáll az önkényes és indokolatlan megkülönböztetés.

[4] A mulasztás megvalósulását abban látja az indítványozó, hogy a kották jogosultjai (zeneszerzők, szövegírók, zeneműkiadók) nem szerepelnek a 21. § (6) bekezdésében, azaz nem részesednek a befolyt reprográfiai díjakból, így ezzel összefüggésben is a tulajdonhoz való jog sérelmére hivatkozott.

[5] 2. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az alkotmányjogi panasz nem fogadható be, mert az az Abtv. 29. §-a szerinti tartalmi követelményeknek nem felel meg. Az Abtv. 29. §-a szerint ugyanis az alkotmányjogi panaszt csak alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés esetén kell befogadni. Az indítványozó az alkotmányjogi panaszában azt a szerzői jogi problémát veti fel, miszerint vitatott, hogy a szerzői jogok (ezen belül is a vagyoni jogok egy fajtájának, a papíralapú többszörözésnek) gyakorlásával összefüggésben keletkezett díjigények érvényesítésére a jogalkotó milyen módszert (egyedi engedély vagy közös jogkezelés) alkalmaz a kották vonatkozásában. E kérdés a polgári jogon belül elhelyezkedő szellemi alkotások egyik részletszabályával kapcsolatos, azonban alkotmányjogi szempontból nem tekinthető alapvető jelentőségű kérdésnek.

[6] Az Alkotmánybíróság emellett rámutat arra is, hogy az indítványozó a támadott jogszabályi rendelkezésekkel összefüggésben mulasztás megállapítását is kérte.

[7] Mind az Alaptörvény, mind pedig az Abtv. felsorolja azokat az indítványtípusokat, melyek az Alkotmánybíróság előtt megindíthatóak. A mulasztás megállapítására irányuló indítvány egyik felsorolásban sem szerepel. A mulasztás megállapításának a lehetőségét az Abtv. 46. §-a az Alkotmánybíróság határozatainak jogkövetkezményeiként említi. Erre tekintettel mulasztás megállapításának indítványozására senkinek nincs jogosultsága. [8] A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panasz befogadását az Abtv. 29. §-a és 56. § (2) bekezdése, továbbá az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja, valamint 61. § (1) bekezdése alapján - a mulasztás megállapítására irányuló indítványt pedig az Abtv. 64. § b) pontja alapján -visszautasította.

Budapest, 2012. június 4.

Dr. Paczolay Péter s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Stumpf István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Balsai István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Dienes-Oehm Egon s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Pokol Béla s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szalay Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Szívós Mária s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/2715/2012.