A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21384/2008/7. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. Bírók: Harter Mária, Kazay László, Pilishegyi Mária

Kapcsolódó határozatok:

Pécsi Járásbíróság P.20707/2007/11., Pécsi Törvényszék Pf.20196/2008/5., *Kúria Pfv.21384/2008/7.*

***********

Pfv.I.21.384/2008/7.

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Tímár Csaba ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Kelemen Balázs ügyvéd által képviselt I.r., II.r., III.r., IV.r. és V.r. alperesek ellen 1.125.000 forint és járulékai megfizetése iránt a Pécsi Városi Bíróság előtt 10.P.20.707/2007. szám alatt folytatott és másodfokon a Baranya Megyei Bíróság 1.Pf.20.196/2008/5. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán a 2009. április 29. napján megtartott tárgyalás alapján meghozta az alábbi

ítéletet:

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a ráépítés jogkövetkezményei és a perköltség tekintetében hatályon kívül helyezi, és a Pécsi Városi Bíróság 10.P.20.707/2007/11. számú ítéletének az I-IV. rendű alperesek marasztalására vonatkozó rendelkezéseit helybenhagyja; egyebekben a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy az egyetemlegesen jogosult I-IV. rendű alpereseknek 15 nap alatt fizessen meg 10.000 (Tízezer) forint fellebbezési költséget.

Kötelezi a felperest, hogy 40.500 (Negyvenezer-ötszáz) forint, míg az I-IV. rendű alpereseket egyetemlegesen 30.000 (Harmincezer) forint fellebbezési eljárási illetéket, továbbá a felperest, hogy 40.500 (Negyvenezer-ötszáz) forint, míg az I-IV. rendű alpereseket egyetemlegesen 30.000 (Harmincezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket fizessenek meg - az állami adóhatóság felhívására - az állam javára.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás:

A felperes néhai M.J.örökhagyó első házasságából született gyermeke. M.J-nak az V.r. alperessel kötött második házasságából született a közös gyermekük a IV.r. alperes. Az I.r. alperes a második feleség édesanyja, míg a II.r. és III.r. alperesek az V.r. alperes első házasságából született gyermekei.

Néhai M.J. 1984. májusában kötött házasságot az V.r. alperessel és az együttélést vele az V.r. alperes tanácsi bérlakásában kezdték meg. Ezt a lakást a későbbiekben közösen megvásárolták, majd nagyobbra cserélték, 1995-ben pedig a kizárólag az V.r. alperes ingatlan-nyilvántartási tulajdonaként szereplő lakást 2.775.000 forint vételárért értékesítették.

Ekkor a család a p-i M. utcai ingatlanba költözött, amelynek ¼ részben az I.r. alperes volt a tulajdonosa, ¼ - ¼ rész a II-III.r. alperesek tulajdonában állt úgy, hogy az ő hányadukat Sz.J-né bejegyzett tartási joga terhelte, míg további ¼ részben az V.r. alperes volt tulajdonos, az ő hányadán az I.r. alperesnek volt özvegyi joga.

A házastársak az eladott lakásuk vételárából megváltották a II-III.r. alperesek ¼ - ¼ részét úgy, hogy mindkettőjüknek 1-1 másfél szobás lakást vásároltak. A szerződésben az szerepelt, hogy a II-III. és az V.r. alperesek eladták az összesen ¾ eszmei illetőségüket 2.700.000 forint vételár ellenében az akkor még kiskorú IV.r. alperesnek.

A földhivatal a szerzés tényét az V.r. alperes ¼ illetőségére jegyezte be a szerződés szerint fenntartott haszonélvezeti jogával terhelten úgy, hogy ezen a hányadon változatlanul fennmaradt az I.r. alperes haszonélvezeti joga is. Az örökhagyó haszonélvezeti jogának bejegyzése iránti kérelmet a földhivatal elutasította, mert a szerződésből nem látta megállapíthatónak a haszonélvezet alapítására irányuló akarategységet.

A II-III.r. alperesek tulajdoni részére a tulajdonváltozás átvezetése elmaradt, mert ehhez hiányzott a tartási jog jogosultjának hozzájáruló nyilatkozata, amelyet a szerződő felek felhívás ellenére sem pótoltak.

Az örökhagyó a földhivatalnak a haszonélvezeti joga bejegyzését elutasító határozatát bíróság előtt megtámadta. Az elsőfokú bíróság a Baranya Megyei Bíróság 1999. december 2-án meghozott ítéletével helybenhagyott döntésével a keresetet elutasította.

Az örökhagyó és az V.r. alperes a házassági együttélés fennállása alatt a M. u-i ingatlanon toldaléképítkezést és teljes felújítást végeztek 1995. és 1998. között, amelynek jelenlegi értékemelő hatása 2.000.000 forint.

Az örökhagyó és az V.r. alperes házassága 1988. márciusában megszakadt, házasságukat a bíróság felbontotta. Az örökhagyó a Pécsi Városi Bíróság előtt P.23.673/2001. szám alatt indított pert a volt házastársa ellen a házastársi közös vagyon megszüntetése iránt. Ebben a perben az örökhagyó a M. utcai lakás közös vagyonból kifizetett vételára feleként 1.350.000 forintot igényelt - figyelemmel arra, hogy az ingatlanon sem tulajdonjogot, sem haszonélvezeti jogot nem szerzett. A házastársával közös beruházásaik értékemelkedéseként akkor 80.000 forintra tartott igényt.