A Pécsi Járásbíróság P.20707/2007/11. számú határozata tartozás megfizetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 130. §, 229. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 31. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 137. §, 148. §, 157. §, 158. §, 159. §, 160. §, 161. §, 162. §, 163. §, 301. §, 324. §, 361. §, 598. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Kelemenné dr. Fenyves Enikő

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Dr. Tímár Csaba ügyvéd által képviselt felperesnek - dr. Kelemen Balázs ügyvéd által képviselt I.r., II.r, III.r., IV. r., és V. r. alperesek ellen 2.250.000 Ft és járulékai megfizetése iránt indított perében a bíróság meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság egyetemlegesen kötelezi I-IV.r.alpereseket fizessenek meg felperes javára 15 nap alatt 500.000.- /ötszázezer/ forintot , valamint 50.000.- /ötvenezer/ forint perköltséget, továbbá az állam javára - az adóhatóság külön felhívására- 37.000.- /harminc-hétezer/ forint illetéket.

Kötelezi felperest fizessen meg az állam javára az adóhatóság felhívására 30.500.- /harminc-

ezer-ötszáz/ forint illetéket.

V.r alperest mindezek tűrésére kötelezi.

Ezt meghaladóan a keresetet elutasítja.

Az ítélet ellen a kézbesítést követő 15 nap alatt fellebbezést lehet benyújtani a Pécsi Városi

Bíróságnál írásban , 4 példányban a Baranya Megyei Bírósághoz címzetten.

A bíróság tájékoztatja a peres feleket, hogy a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmük alapján a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálása kérhető.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költségek megfizetésére vonatkozik, illetve csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul.

Ha a felek a tárgyalás megtartását kérik, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el.

Abban az esetben, ha a fellebbezésben vitatott érték a kettőszázezer forintot, vagy a kereseti kérelemben megjelölt követelés tíz százalékát nem haladja meg, fellebbezni csak az elsőfokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással lehet. Ilyen hivatkozás hiányában a fellebbezést a másodfokú bíróság hivatalból elutasítja, egyébként az ügy érdemében tárgyláson kívül határoz. A felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

Indokolás:

A Pécsi Városi Bíróság ... számú perirata, az ahhoz csatolt iratok alapján - a bizonyítékok mérlegelését követően- az alábbi tényállást állapította meg.

Felperes és a IV.r. alperes X.Y. törvényes örökösei.

Felperes X.Y. első házasságából született , IV.r. alperes X.Y.nak az V.r. alperessel kötött házasságából származik.

I.r. alperes az V.r. alperes édesanyja, II.-III.r. alperesek az V.r. alperes előző házasságából született gyermekei.

Felperes jogelődje X.Y. 1984. májusában kötött házasságot V.r. alperessel,

a házas együttélést V.r. alperes tanácsi bérlakásában kezdték, amelyet a házas együttélés ideje alatt megvásároltak a bérlő V.r. alperes nevére. Később ezt az ingatlant nagyobbra, a

1. sz. lakásra cserélték, amelynek tulajdonosaként 1/1

arányban V.r. alperes volt bejegyezve, felperesi jogelődnek az ingatlanon haszonélvezeti

joga volt.

Ezt a lakást felperesi jogelőd és V.r. alperes 1995. januárban eladták 2.775.000,- Ft vételárért.

Az értékesítést követően felperesi jogelőd és családja a 2. sz. ingatlanba költözött.

A 2. sz. ingatlan korábban I.r. alperes ¼, II.-III.r. alperesek ¼ - ¼ , és V.r. alperes ¼ arányú tulajdonát képezte.

I.r.alperes 1977 évben szerzett az ingatlanon tulajdonjogot, II.-III.r. alperesek a tulajdoni illetőségüket 1986 évben tartási jog címén szerezték, és tulajdoni illetőségüket X.X. javára bejegyzett tartási jog terhelte.

V.r. alperes az ¼ tulajdoni hányadát örökléssel szerezte, azon I.r. alperesnek bejegyzett özvegyi joga volt.

Felperesi jogelőd és V.r. alperes - az V.r. alperes korábbi házasságából született gyermekeit -II. és III.r. alpereseket - a 2. sz. ingatlanból kifizette, az eladott lakás vételárából II.-III.r. alpereseknek egy-egy 1,5 szobás, kisebb lakást vásároltak.

Az ingatlan tulajdoni viszonyait a felek adásvételi szerződéssel rendezték, 1995. 08. hó 12. napján kelt adásvételi szerződéssel II.-III. és V.r. alperesek eladták a 2. sz. ¾ ingatlan tulajdoni illetőségüket 2.700.000,- Ft vételárért a vevő - az akkor még kiskorú - IV.r. alperes részére.

A Pécsi Körzeti Földhivatal az adásvételi szerződés alapján IV.r. alperes tulajdonjogát csak az V.r. alperes ¼ tulajdoni illetőségére jegyezte be, mert II.- III.r. alperesek ¼- ¼ ; tulajdoni illetőségére bejegyzett tartási jog jogosultjának az adásvételhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatát a szerződő felek a felhívás ellenére nem pótolták.

IV.r. alperes a szerződéssel megszerezte az V.r. alperes ¼ tulajdoni illetőségét, az V.r. alperes haszonélvezeti jogával terhelten , amelyen változatlanul fennmaradt az I.r. alperes özvegyi joga is.