A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27668/2015/3. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (FOGYASZTÓVÉDELMI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 330. §, 339. §, 340. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §, 43. §, 62. §, 1997. évi CLV. törvény (Fgy. tv.) 47. §, 48. §, 50. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 50. §, 109. §, 2007. évi LXXXVI. törvény (Vet.) 47. §] Bíró: Szivák József

Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

6.K. 27.668/2015/3.

A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a ... által képviselt ... felperesnek, a dr. Pataki Péter jogtanácsos által képviselt alperes neve (1088 Budapest József krt. 6.) alperes ellen fogyasztóvédelmi bírság tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság a másodfokú fogyasztóvédelmi hatóság 2015. április 16-án kelt HAJ-485-2-2015 számú határozatát - az elsőfokú fogyasztóvédelmi hatóság 2014. december 17-én kelt PEO/001/5804-2/2014 számú határozatára is kiterjedően - megváltoztatja azzal, hogy a bírság összegét 300.000,- (azaz: háromszázezer) Ft-ra mérsékli.

A kereseti illeték az állam terhén marad.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy az ítélet kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 20.000,- (azaz: húszezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I N D O K O L Á S

A bíróság felperes kereseti kérelme, alperes érdemi ellenkérelme a csatolt és megküldött közigazgatási iratok, továbbá a tárgyalás anyaga alapján az alábbi tényállást állapította meg:

... (fogyasztási hely: ... ...-én kérelmet nyújtott be a felperes neve ellen a Pest Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségénél. Utalt arra, hogy a december havi számlát nem fizette be mivel novemberben 2 számla is érkezett ezért úgy gondolta, hogy tartozása nincs. 2014. február 24-én a szolgáltató megszüntette a fogyasztási helyen a villamos energia szolgáltatást, amelyről semmilyen előzetes értesítést nem kapott. A decembert követő hónapokban rendezte a számlákat. Annak ellenére szüntették meg a szolgáltatást, hogy túlfizetésben volt. A felügyelőség PEO/001/1801-2/2014 számú levelében hiánypótlásra hívta fel a kérelmezőt annak igazolására, hogy beadványában foglalt panaszával a szolgáltatót megkereste. A kérelmező mellékelten megküldte a szolgáltatóval folytatott levelezés másolatát. A szolgáltató adatszolgáltatás keretében arról tájékoztatta a felügyelőséget, hogy a kérelmező a ... számú vevőkódon kiállított 2013. december 4-ei esedékességű 7156,- Ft részszámla ellenértékét nem rendezte az esedékességi idő betartásával. A hátralékról a 2013. december 31-én kelt "fizetési emlékeztető" tárgyú levelükkel, valamint a 2014. január 23-án kelt ... tértivevényes "felszólítás és kikapcsolási értesítő" megnevezésű levelükkel értesítették a kérelmezőt. A 2014. január 24-én kelt "felszólítás és kikapcsolási értesítő" tárgyú levelet a Magyar Posta Zrt. "nem kereste" jelzéssel visszaküldte a szolgáltatóhoz. A kikapcsolást 2014. február 13-án rendelték meg az ... Kft.-től a fogyasztási helyen a szolgáltató 2014. február 25-én megrendelte a visszakapcsolást és azt az elosztói engedélyes aznap elvégezte. Megállapítást nyert, hogy a fogyasztási hely 2014. február 24-én kikapcsolásra került a szolgáltató által kibocsátott ... számú 2013. december 4-ei esedékességű számlatartozás okán. A szolgáltató a kiegyenlítetlen számláról két esetben küldött értesítést a 2013. december 31-én kelt "fizetési emlékeztető" és a 2014. január 23-án kelt "felszólítási és kikapcsolási értesítő" tárgyú levelet. A szolgáltató általi első értesítés nem felelt meg a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek. A "fizetési emlékeztető" tárgyú levélben nem hívta fel a kérelmező figyelmét a szociálisan rászoruló fogyasztókat a villamosenergiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (Vet.) és a Vet. Vhr. alapján megillető kedvezményekre, valamint az előre fizetős mérő felszerelésének a lehetőségére csupán arról tájékoztatta a kérelmezőt, hogy ezen tájékoztató, valamint a védendő fogyasztók nyilvántartásába vételéhez szükséges adatlap megtalálható a honlapjukon. A szolgáltató nem küldte meg továbbá a védendő fogyasztók nyilvántartásába vételéhez szükséges adatlapot. A jogszerűtlen kikapcsolásra 2014. február 4-én került sor. Megállapítást nyert, hogy a villamos energia ellátásból történő kikapcsolást az annak alapjául szolgáló számlatartozás esedékességét 2013. december 4-ét követő 63 napot követően kezdeményezte az elosztói engedélyesnél a szolgáltató, mivel az ... Kft.-től megrendelt kikapcsolás kelte a csatolt SAP képernyő értelmében 2014. február 13. A visszakapcsolási díj kiszámlázására sor került, amelyet a kérelmező a visszakapcsolást követően megfizetett. A szolgáltató a kérelmező 2014. február 25-én kelt beadványára a jogszabályban előírt 15 napos határidő betartásával 2014. február 27-én kelt levelével válaszolt. A kérelmező 2014. február 25-én rendezte tartozását, így a szolgáltatás helyreállítására sor került még aznap.

Az elsőfokú fogyasztóvédelmi felügyelőség 2014. december 17-én kelt PEO/001/5804-2/2014 számú határozatával a felperes neve 400.000,- Ft fogyasztóvédelmi bírsággal sújtotta. Utalt arra, hogy az eljárás során feltárt jogsértés a fogyasztó alapvető jogait érinti, ezért az eset összes körülményének figyelembe vételével rendelte el a fogyasztóvédelmi bírság kiszabását, továbbá a villamosenergiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 57. § (4) bekezdés b) pontjában foglalt intézkedés elrendelését találta arányban álló szankciónak az elkövetett jogsértéssel. Az elsőfokú határozattal szemben a szolgáltató fellebbezést terjesztett elő, amelyben kérte az elsőfokú határozat megsemmisítését, másodlagosan annak megváltoztatását a fogyasztóvédelmi bírság összegének jelentős mérséklését. Utalt arra, hogy a jogsértések súlyának mérlegelése tekintetében az elsőfokú határozat sérti az Fgytv. 47. § (1) és (4) bekezdéseit, valamint a Ket. 72. § (1) ec) pontját, utalt arra, hogy az elsőfokú hatóság az eset szempontjából lényeges körülményeket elmulasztott mérlegelés tárgyává tenni, illetve a kiszabott fogyasztóvédelmi bírság összegszerűségében sem felel meg az arányosság követelményének. A társaság követelése jogos volt a társaság anyagi előnye nem tett szert, a társaság a kikapcsolás előtt több alkalommal is értesítette a fogyasztót fennálló tartozásáról, így annak végrehajtása előtt a fogyasztónak lett volna lehetősége tartozását kiegyenlíteni. A társaság a fogyasztóval mindvégig együttműködő magatartást tanúsított. A szolgáltató a jogszabályi előírásokat egyebekben betartotta.

A fellebbezés folytán eljáró másodfokú fogyasztóvédelmi hatóság 2015. április 16. napján kelt HAJ-485-2-2015 számú határozatával az elsőfokú felügyelőség határozatát megváltoztatta és a bírság összegét 650.000,- Ft-ra megemelte, egyúttal a határozat indokolási részét módosította azzal, hogy a fogyasztóvédelmi bírság összegének meghatározása során figyelembe vette, hogy a szolgáltató a kikapcsolást megelőzően az első írásbeli értesítés megküldésével egyidejűleg elmulasztotta értesíteni a fogyasztót, a szociálisan rászoruló fogyasztókat megillető kedvezményekről, valamint a védendő fogyasztók nyilvántartásába történő felvétel kérelmezésének módjáról, ezzel megsértette a fogyasztó tájékoztatáshoz fűződő jogát. Figyelembe vette, hogy a szolgáltató a jogszabályban és üzletszabályzatban előírt garanciális szabályokat sértette meg, ugyanis a szolgáltató a 60 napot meg nem haladó tartozás alapján kezdeményezte a kikapcsolást. A hiányosságok olyan súlyú jogsértéseket valósítottak meg, amely a jogsértésekkel arányban álló fogyasztóvédelmi bírság kiszabását indokolták. A felperes kereseti kérelmében a másodfokú határozat megsemmisítését kérte, másodlagosan kérte annak megváltoztatását az alperes által kiszabott fogyasztóvédelmi bírság összegének a mérséklését. Vázolta az ügy tényállást, utalt az első-, és másodfokú közigazgatási határozatokban foglaltakra. Álláspontja szerint az alperes határozata a jogalap és az összegszerűség tekintetében egyaránt tartalmaz jogilag aggályos megállapításokat. Az alperesi hatóság a felperessel szemben olyan jogsértést állapított meg, amelyet a felperes nem követett el, így azért felperes nem marasztalható. Az alperesi határozat a jogsértés súlyának mérlegelése tekintetében is vitatható, ugyanis a mérlegelés során az alperes egyes tényeket nem megfelelően vett figyelembe, míg más az eset szempontjából releváns körülményeket elmulasztott mérlegelés tárgyává tenni. Az alperesi hatóság által kiszabott fogyasztóvédelmi bírság eltúlzott összegű, nem felel meg az arányosság követelményének sem. A jogalap vonatkozásában utalt arra, hogy a csatolt dokumentumok alapján a felperes a kikapcsolást ténylegesen 2014. február 13-án rendelte meg a hálózati engedélyesnél bőven a rögzített 60 napon túl. A vonatkozó jogszabályok a kikapcsolási értesítőre vonatkozóan állapítanak csak meg tartalmi és formai követelményeket, a Kúria 20/2013 számú közigazgatási elvi határozata a kikapcsolás tényleges megrendelését igazoló dokumentumra vonatkozóan sem formai, sem tartalmi követelményeket nem határoz meg. Mérlegelési körben utalt arra, hogy az alperes elmulasztotta figyelembe venni a felperes által megjelölt mindazokat a körülményeket, amelyek az eset szempontjából egyébként különös relevanciával bírtak, továbbá az alperes által helybenhagyott bírság összege az arányosság követelményének sem felel meg. Az alperes elmulasztotta a mérlegelés tárgyává tenni az ügy valamennyi a felperes javára értékelhető körülményét. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírság összege a jogsértéssel nem áll arányban, hanem eltúlzott figyelemmel arra, hogy a felperes vagyoni előnyre nem tett szert a fogyasztóval szemben ehhez képest a kiszabott fogyasztóvédelmi bírság összeg rendkívül módon eltúlzott volt. Nem teljesül a fokozatosság és az arányosság törvényi követelménye sem.