A Fővárosi Törvényszék P.20498/2017/9. számú határozata békéltető testületi ajánlás hatályon kívül helyezése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, (1) bek., 86. §, (3) bek., 1997. évi CLV. törvény (Fgy. tv.) 32. §, b) pont, (3) bek., 34. §, (4) bek., (7) bek., 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:142. §] Bíró: Szentpáli Judit

Fővárosi Törvényszék

...P..../2017/9.

A Fővárosi Törvényszék

a Dr. Kalló Ügyvédi Iroda (ügyvéd címe.; ügyintéző: dr. Kalló János Márk ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek,

a dr. Kispál Edit ügyvéd (ügyvéd címe.) által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes ellen békéltető testületi ajánlás hatályon kívül helyezése iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság az alperes .../2016. számú ajánlását hatályon kívül helyezi.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 74.100,- (hetvennégyezer-egyszáz) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet ennél a bíróságnál kell elektronikus úton, vagy a nem elektronikus úton kapcsolatot tartó fellebbező fél esetén papír alapon három példányban benyújtani a Fővárosi Ítélőtáblához címezve.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik; az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti a tárgyalás megtartását.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést, valamint csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan.

I n d o k o l á s

Az alperes az előtte 1-es személy fogyasztó kérelmére a felperessel szemben fogyasztói jogvita rendezése érdekében folyamatban volt ügyben a 2016. december 14. napján kelt .../2016. számú ajánlásában azt az ajánlást tette, hogy a felperes az ajánlás kézhezvételét követő 15 napon belül fizessen meg a fogyasztónak 70.000,- forintot a fogyasztó által meghatározott módon.

Az alperes ajánlásának indokolása szerint a fogyasztó kérelmében a felperes által neki okozott 70.000,- forint összegű kár megtérítését kérte arra hivatkozással, hogy 2016. március 17. napján az előre bejelentett áramszünet befejezése után nagy csattanással ismét elment az áram, majd 20 perc múlva jött vissza, és olyan túlfeszültséget okozott a gázkazánjában, melynek következtében az egész vezérlőpanelt ki kellett cseréltetni, melynek költsége 70.000,- forint volt. Előadta, hogy a gázkazán kifogástalan állapotban volt, és a szerelő a számlára rájegyezte, hogy a vezérlőpanel túlfeszültség miatt ment tönkre.

Az alperes ajánlása szerint a felperes válasziratában hivatkozott arra, hogy a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 36. § (2) bekezdés c)-d) és e) pontjai alapján jogosult volt a tervezett hálózati karbantartási munkák idejére a szolgáltatást szüneteltetni. Az áramszünetek a villamos energia szolgáltatás velejárói, így az azokra történő felkészülés a felhasználónak is feladata, és amennyiben az egyes berendezései az áramszünetekre érzékenyek, azok megfelelő védelméről a felhasználónak kell gondoskodni. Hivatkozott arra, hogy a szokásos üzemviteli tevékenység része az egyes hálózatrészek ki-és visszakapcsolása, melynek során ún. tranziens (kapcsolási) túlfeszültségek léphetnek fel, melyet a megfelelően méretezett fogyasztói berendezéseknek el kell tudniuk viselni. Ezek nagysága nem éri el a hálózati feszültség effektív értékének háromszorosát. Kisfeszültségen a felperes gondoskodik arról, hogy a kapcsolási feszültség csúcsértéke ne haladja meg a 2.5 kV-ot, az ennél érzékenyebb fogyasztói készülékek védelméről a felhasználónak kell gondoskodnia. Amennyiben a tervezett munkavégzés, illetve üzemzavar elhárítása során ennél nagyobb feszültség lépett volna fel, ebben az esetben a kapcsolással érintett ellátási területen tömegesen fordultak volna a felhasználók kárigényeikkel a felpereshez, és műszakilag nem lehetséges, hogy egy kapcsolás alkalmával - amennyiben az engedélyezettnél nagyobb túlfeszültség lépne fel - kizárólag egyetlen felhasználó egyetlen berendezése hibásodjon meg. Hivatkozott arra, hogy a jogellenes magatartás és az okozati összefüggés hiánya miatt a fogyasztó igénye nem megalapozott, valamint arra, hogy a tervszerű szerelési munka és az üzemzavar elhárítás során úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. Kérte a fogyasztói kérelem elutasítását megalapozatlanság okán, illetve az eljárás megszüntetését, figyelemmel arra, hogy a kárügy bizonyítása az eljárás kereteit meghaladná. A felperes az alperes eljáró tanácsának döntését kötelezésként nem fogadta el.

Az alperes ajánlásában megállapította, hogy a fogyasztó kérelme alapos. Ajánlásának indokolásában megállapította, hogy a fogyasztó az eljárásban megfelelően bizonyította, hogy a vállalkozás jogellenes magatartásával neki kárt okozott, a káresemény megtörténtét és körülményeit a fogyasztó az általa csatolt iratokkal hitelt érdemlően igazolta, csatolta a gázkazán javítási számláját, valamint a cég neve Kft. számlára rájegyzett nyilatkozatát, amely tanúsítja, hogy a gázkazán vezérlőpanelének meghibásodása túláram miatt következett be. Megállapította, hogy ezzel szemben a felperes nem tett eleget a Ptk. 6:142. §-ban és az Üzletszabályzatának 6.8. pontjában előírt bizonyítási kötelezettségének, miszerint abban az esetben mentesülhet a másik félnek a szerződés megszegésével okozott kár megtérítése alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, a szerződéskötés időpontjában előre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa. Önmagában pedig a vállalkozás azon állítása, hogy a kapcsolással érintett ellátási területen a felhasználók nem fordultak tömegesen kárigényeikkel a vállalkozáshoz, nem támasztja alá a vállalkozás azon álláspontját, hogy a túlfeszültség mértéke nem volt magasabb, mint a hálózati feszültség effektív értékének háromszorosa, amelyet a megfelelően méretezett berendezéseknek el kell tudni viselni. Mindezekre figyelemmel megállapította, hogy a vállalkozás nem mentette ki magát a kártérítési felelősség alól, így a fogyasztóval szemben kártérítési felelősség terheli.

A felperes keresetében az alperes .../2016. számú ajánlása hatályon kívül helyezését kérte arra hivatkozással, hogy az ajánlás tartalma nem felel meg a jogszabályoknak. Keresete jogalapjaként az Fgytv. 31. § (1) bekezdés c) pontját, 32. § b) pontját, 34. § (4) bekezdését, valamint a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban Vet.) 36. § c)-d) és e) pontját, valamint Elosztói Üzletszabályzata M4. számú melléklete 1.7. pontjában foglaltakat jelölte meg. Kérte az alperes perköltségben történő marasztalását is.