A Tatabányai Törvényszék P.21280/2008/37. számú határozata jó hírnév megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 77. §, 220. §, 235. §, 251. §, 252. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 75. §, 78. §, 81. §, 84. §] Bíró: Lukácsi Mária

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI BÍRÓSÁG

4.P.21.280/2008/37.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság dr. Ilosvai Gábor ügyvéd által képviselt felperesnek, a személyesen eljárt alperes ellen, jó hírnév megsértése iránti perben meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A megyei bíróság felperes keresetét e l u t a sí t j a.

Kötelezi a megyei bíróság a felperest, hogy fizessen meg a magyar államnak 21.000,- (Huszonegyezer) Ft le nem rótt eljárási illetéket az APEH Közép-dunántúli Regionális Igazgatósága illetékügyben eljáró Komárom-Esztergom Megyei Részlege felhívásában megjelölt módon és számlára.

Kötelezi a megyei bíróság a felperest, hogy 15 (tizenöt) napon belül fizessen meg az alperesnek 18.000,- (Tizennyolcezer) Ft utazással kapcsolatban felmerült perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 (tizenöt) napon belül van helye fellebbezésnek a Győri Ítélőtáblához címezve, de a Komárom-Esztergom Megyei Bíróságnál írásban 3 (három) egyező példányban benyújtva.

A Pp. 220. § /3/ bekezdésére és 256/A. §-ára utalással tájékoztatja a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha

· az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 251. §-ban, illetve a 252. § /1/-/2/ bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni,

· a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik,

· a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos,

· a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul,

· a felek ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérték,

· megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

A Pp. 256/A. § /1/ bekezdés b/-d/ pontjaiban felsorolt esetekben a felek tárgyalás tartását kérhetik.

A Győri Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező a Pp. 235. §-ban meghatározott fellebbezést előterjesztő fél számára.

I n d o k o l á s :

A megyei bíróság peres felek előadása, valamint a becsatolt iratok és 1-9. sz. tanú tanúvallomása alapján a következő tényállást állapította meg:

A felperes és alperes házastársak voltak. Házasságuk felbontása és az egyéb járulékos kérdések iránt a Városi Bíróságon volt per folyamatban, amely ügyben a Városi Bíróság időközben ítéletet is hozott. Jelenleg az eljárás a Megyei Bíróságon másodfokon van folyamatban. A Városi Bíróság nem csak a házasság felbontása, hanem a gyermekelhelyezés, gyermektartás, láthatás kérdésében is határozatot hozott. A bizonyítási eljárás keretében a Városi Bíróság igazságügyi pszichológus szakértőt rendelte ki a felek és közös gyermekeik vizsgálatára. Az igazságügyi szakértő a 2008. augusztus 31-én elkészített szakvéleményének "exploráció" részében többek között az alábbiakat rögzítette, mint alperes által a felperesre vonatkozóan elmondottakat: "...Anyjának a második férjével, a húga apjával felperesnek szexuális kapcsolata volt, ez jól jövedelmezett neki, mert a tőle kapott 800.000,- Ft-ból vett lakást magának....Minden munkahelyén volt valakije....Azt, hogy ő az anyja második férjének volt a szeretője, ezt a nagyapja élettársa tudja bizonyítani....Az a férfi már nem él, autóbalesetben meghalt. Amikor kapcsolatuk volt, már nem volt a felperes anyjának a férje. Együtt mentek ki N-ba felperesnek munkát keresni, mert A. ott dolgozott. Mikor hazajöttek, akkor kapta a pénzt. Ez 1995. nyarán volt. Felperest én is kérdeztem, hogy mit tettél te azért, hogy ennyi pénzt kapjál? Megdugott? Azt mondta, hogy csak szeretett volna. De hát gondolom én nem semmiért kapta...A felperes mániás-depressziós, állandóan feketében jár, most is az van rajta."

A Városi Bíróság előtt folyamatban volt perben az alperes a 2008. október 13-án tartott tárgyaláson bemutatta a bíróságnak a felperes 1997. július 8. napjáig vezetett naplóját, amely a felperes szexuális kapcsolataira vonatkozóan tartalmazott adatokat és amelyet az alperes utóbb talált meg a felperes elköltözését követően, már a válóper ideje alatt.

A Városi Bíróságon 2008. október 13-án tartott tárgyalás szünetében a peres felek és hozzátartozóik között szóváltás történt, amelynek során a felperes által vezetett naplót vagy ahhoz hasonló naplót az alperes elővett.

A Városi Bíróság által elrendelt láthatás során, 2008. december 13-án a játszótéren történtekről a felperes videofelvételt készített. A videofelvétel szerint az alperes egy zöld színű noteszt mutatott be a játszóházban ülő két másik, a felek által ismeretlennek nevezett személynek. A bemutatás 1-2 másodpercig tartott, az idegen személyek ettől elhatárolódtak. A videofelvételről nem állapítható meg, hogy teleírt vagy üres notesz szerepelt-e azon és kézírás sem volt azon látható. (6. sorszámú jegyzőkönyv 6. oldal.)

* * * * *

A felperes módosított keresetében kérte annak megállapítását, hogy az alperes jó hírnevét megsértette, amikor az igazságügyi szakértőnek azt mondta, hogy felperesnek minden munkahelyén volt valakije, hogy a felperes mániás depressziós és hogy elhunyt nevelőapjával szexuális kapcsolata volt, amelyért pénzt kapott. A szakértőnek a felperes által elmondottak nem felelnek meg a valóságnak, mert a felperesnek az alperessel való kapcsolata során nem volt más férfival kapcsolata, A-val a családi és munkakapcsolaton kívül semmilyen kapcsolata nem volt és nem kapott 800.000,- Ft-ot sem A-tól. Semmilyen pszichés betegsége nincs, valótlant állított az alperes, amikor azt mondta, hogy mániás depressziós. Jó hírnév sértésen kívül a felperes magántitoksértést követett el azzal, hogy a 2008. október 13-i tárgyaláson bemutatta és becsatolta a bíróságnak azt a felperes által vezetett naplót, amely saját bizalmas bejegyzéseit tartalmazta. Felperes hozzájárulása nélkül csatolta be a bírósághoz ezt a naplót. Magántitoksértést követett el akkor is, amikor a 2008. október 13-i Városi Bírósági tárgyalás szünetében ebből részleteket olvasott fel. Magántitoksértést követett el akkor is, amikor 2008. december 13-án a játszótéren ebből a felperes által vezetett naplóból idegen személyeknek részleteket olvasott fel.

A Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 78. § /1/ bekezdése szerint a személyhez fűződő jogok védelme kiterjed a jó hírnév védelmére is, a Ptk. 78. §/2/ bekezdése szerint a jó hírnév sérelmét jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó, azt sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy való tényt hamis színben tüntet fel. A Ptk. 81. § /1/ bekezdése szerint személyhez fűződő jogot sért az is, aki magántitok birtokába jut és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél. Kérte a Ptk. 84. § /1/ bekezdés a/ pontja alapján annak megállapítását, hogy az alperes a fenti cselekményeivel megsértette a felperes jó hírnévhez, illetve magántitokhoz való jogát és kérte az alperest perköltségviselésre is kötelezni.