A Győri Ítélőtábla Pf.20010/2011/3. számú határozata jó hírnév megsértése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 81. §, 84. §] Bírók: Lezsák József, Maurer Ádám, Szalay Róbert

Győri Ítélőtábla

Pf.V.20.010/2011/3.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Győri Ítélőtábla a dr. Ilosvai Gábor ügyvéd által képviselt felperesnek alperes ellen jó hírnév megsértése iránti perében a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2010.november 26. napján kelt 4.P.21.280/2008/37. számú ítélete ellen a felperes részéről 38. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét részben megváltoztatja, megállapítja, hogy az alperes azzal, hogy a felperes naplójának tartalmát "A"-val ismertette, megsértette a felperes magántitokhoz fűződő személyiségi jogát.

A felperes által a Magyar Államnak fizetendő feljegyzett kereseti illeték összegét 16.000,- (Tizenhatezer) forintra leszállítja.

Köteles az alperes megfizetni az állam javára az illetékügyben eljáró hatóság felhívására 5.000,- (Ötezer) forint feljegyzett kereseti illetéket.

A felperes által 15 napon belül az alperesnek fizetendő elsőfokú perköltség összegét 14.000,- (Tizennégyezer) forintra leszállítja.

Ezt meghaladóan a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja.

Köteles a felperes az állam javára az illetékügyben eljáró hatóság felhívására megfizetni 18.000,- (Tizennyolcezer) forint, az alperes 6.000,- (Hatezer) forint feljegyzett fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s:

Az elsőfokú bíróság ítéletében a felperes kereseti kérelmét elutasította. Ítéletének indokolásában rögzítette, hogy a felperes és az alperes házastársak voltak. Házasságuk felbontása, gyermekelhelyezés, gyermektartás és kapcsolattartás kérdésében az Esztergomi Városi Bíróságon elsőfokú ítélete ellen előterjesztett fellebbezés folytán a Komárom-Esztergom Megyei Bíróságon eljárás van folyamatban. A házasság felbontására irányuló elsőfokú eljárásban beszerzett igazságügyi pszichológus szakértői vélemény exploráció részében tett, az alperes által a felperes személyére és a felperes szexuális kapcsolataira tett kijelentések a felperes jó hírnevét nem sérthették, mert a bírósági tárgyaláson vagy a szakértőnek előadottak nem alkalmasak a közösség értékítéletének befolyásolására. A házasság felbontására és a gyermekelhelyezésre irányuló perben a felek személyiségjegyeinek feltárása szükséges volt, ezért az alperes a per tárgyához kapcsolódóan és nem szükségtelenül mondta el a szakértőnek a kereseti kérelemben sérelmezett kijelentéseket. Utalt arra, hogy az explorációban előadottak részben olyan véleménynyilvánítások voltak az alperes részéről, amelyek alkalmatlanok voltak a szakértő, illetőleg a bíróság véleményének befolyásolására vagy megváltoztatására. Hangsúlyozta, hogy a felek a szakértői eljárásnak alávetették magukat.

Megállapította, hogy az alperes a házasság felbontása iránti perben az elsőfokú eljárás során csatolta a felperes által vezetett naplót. Rögzítette, hogy a napló a felperes szexuális kapcsolataira utaló feljegyzéseket tartalmazott, így az a magántitok körébe tartozik. Álláspontja szerint a házasság megromlásához vezető okok, illetve a gyermeknevelésre való alkalmasság perbeli vizsgálata során az alperes szükségszerűen és a per tárgyával összefüggésben csatolta be a felperes által vezetett naplót, ekként személyiségi jogsértés a napló csatolásával nem valósult meg. Utalt arra, hogy a házassági bontóperben becsatolt bizonyíték nyilvánosságra hozottnak egyébként sem minősült, mert a házassági bontóperben a tárgyalás nyilvánossága nem általánosan érvényesül.

Az elsőfokú bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy a 2008. október 13-ai tárgyalás szünetében, illetőleg 2008. december 13-án az "B" játszótéren az alperes a felperesi napló tartalmát más személyek számára ismertette. Hangsúlyozta, hogy az e körben meghallgatott tanúk a felperes, illetőleg az alperes közeli hozzátartozói, így ők - különös tekintettel a peres felek között kialakult rendkívül rossz kapcsolatra - nem tekinthetők elfogulatlannak, "C" tanúvallomása pedig nem támasztotta alá a felperesnek a 2008. október 13-ai tárgyalási szünetben történtekkel kapcsolatos előadását. Rögzítette, hogy a felperes által hivatkozott videofelvétel önmagában ugyancsak alkalmatlan volt annak bizonyítására, hogy a kereseti kérelemben hivatkozott alperesi személyiségi jogsértés ítéleti bizonyossággal megállapítható legyen.

Az elsőfokú ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben annak megváltoztatását, a felperesi kereseti kérelemnek való helyt adást és az alperes perköltségben való marasztalását kérte. Arra hivatkozott, hogy a per folyamán keresetét pontosította és így az eredeti kereseti kérelmen túl személyiségi jogsértésként jelölte meg azt is, hogy az alperes a napló tartalmát ismertette saját testvérével, "A"-val. Hangsúlyozta, hogy a napló tartalmának közlését illetően a nyilvánosságra hozatalt szűken kell és lehet értelmezni. Rámutatott, hogy "A" tanúvallomása e körben egyértelműen alátámasztja és bizonyítja az alperes jogsértő magatartását. Sérelmezte, hogy az elsőfokú ítélet semmilyen megállapítást nem tartalmaz azzal kapcsolatban, hogy a napló tartalma az alperes testvére számára ismertté vált, aki azt 2008.év elején a "D" főirodáján is ismertette, valamint a megismert információkat a perben nem álló "E"-nek is továbbadta.