Az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27155/2015/11. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) 46. §] Bíró: Beniczkyné dr. Kelemen Gyöngyi

Az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe szám alatti) felperesnek - jogtanácsos által képviselt alperes neve) alperes elleni közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T

A bíróság a felperes keresetét e l u t a s í t j a .

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Állam javára, a NAV külön felhívására 60.000 (Hatvanezer) Ft feljegyzett eljárási illetéket.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 50.000 (Ötvenezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Egri Törvényszékhez címzett, de az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál 3 példányban benyújtható fellebbezéssel lehet élni.

I N D O K O L Á S

Személy neve 1 mint haszonbérbe adó és felperes neve, mint haszonbérlő a hrsz.-ú területű AK értékű szántó művelési ágú ingatlanra haszonbérleti szerződést kötött 2015. február 9. napján.

A felek megállapodtak abban, hogy a haszonbérleti jogviszony a mezőgazdasági igazgatósági szerv jóváhagyó határozatának keltét követő naptól számított 5 év+30 napjáig tart. A szerződés kifüggesztésre került a Polgármesteri Hivatalba. A szereződéssel kapcsolatban személy neve 2 -i lakos előhaszonbérleti jogosultságra vonatkozóan elfogadó nyilatkozatot nyújtott be.

Község Jegyzője az iratokat megküldte a -i Járási Hivatal Földhivatali Osztályának a haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyása végett.

A alperes neve 570.069/2015. számú határozatával a felperes neve jogosulttal létrejött haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyásához nem járult hozzá, helyébe első ranghelyen személy neve 2 lép, kinek haszonbérleti szerződésre vonatkozóan a hatósági jóváhagyást megadta.

A haszonbérleti szerződés alaki és tartalmi kellékeinek vizsgálata során megállapította, hogy a szerződés az alaki előírásokat betartva, valamint teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglalva került benyújtásra. A szerződés tartalmazza a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: földforgalmi törvény) 42. §-ában előírt tartalmú nyilatkozatait, a haszonbérleti díj mértékét, a szerződő feleknek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény (a továbbiakban: Fétv.) 13 §-ában foglalt személyi adatait, azonban felperes neve szerződésbe foglalt nyilatkozataiból nem állapítható meg az előhaszonbérleti jogosultság jogalapja.

Hivatkozott a földforgalmi törvény 47. § (1) bekezdésére, valamint (2) bekezdésére. Megállapította, hogy a földhasználati nyilvántartás adatai alapján, 2013. december 11-től 2019. december 31-ig felperes neve, mint földhasználó szerepelt a földhasználati nyilvántartásban haszonkölcsön jogcímén. Ezen haszonkölcsön szerződés a földforgalmi törvény 70. § (2) bekezdése alapján 2014. december 31-gyel megszűnt. Így a haszonkölcsön szerződésen alapuló használati jogviszony a törvény alapján nem jogosít előhaszonbérleti jogosultságot eredményező jogalapnak. A területet 2015. január 27-től tulajdonosa személy neve 1 használja, ezért a haszonbérlet tárgyát képező földet felperes neve nem használta.

Hivatkozott a földforgalmi törvény 47. § (3) bekezdésére és (4) bekezdésére. felperes neve részéről az állattartó telep meglétének igazolása, valamint nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a haszonbérlet célja az állattartáshoz szükséges takarmány előállítás biztosítása, nem került becsatolásra a haszonbérleti szerződés mellékleteként. Ezért a haszonbérleti jogosultság jogalapja nem állapítható meg.

A határozat rögzítette, hogy az előhaszonbérleti jog érvényesítésére személy neve 2 a 15 napos jogvesztő határidőn belül elfogadó nyilatkozatot adott be, melyben előhaszonbérleti jogosultságát a földforgalmi törvény 46. § (1) bekezdés c) pontja és 46. § (3) bekezdés a) pontja alapján gyakorolja.

Megállapította, hogy személy neve 2 nyilatkozata az alakszerűségi előírásoknak megfelel, előhaszonbérletre jogosulttól származik. Megállapítható az előhaszonbérleti jogosultság jogalapja az, hogy az előhaszonbérleti jog mely törvényen, törvényben meghatározott sorrend szerinti ranghelyen alapul, továbbá tartalmazza az előhaszonbérletre jogosultnak a 42. §-ban előírt tartalmú nyilatkozatait. Személy neve 2 előhaszonbérleti jogosultságát a földforgalmi törvény 46. § (3) bekezdés a) pontja, valamint a 46. § (1) bekezdés c) pontja alapján jelölte meg. Személy neve 2 a 46. § (3) bekezdés a) pontja alapján nem jogosult előhaszonbérletre, mert az előhaszonbérleti jog gyakorlását megelőző egy éves időszakban és az előhaszonbérleti jog gyakorlásának időpontjában a szerzéssel érintett földterületre az előhaszonbérleti jog gyakorlásának időpontjában birtokában lévő szántó, rét, legelő (gyep) vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott földterületre együttesen számított állatsűrűsége nem érte el a 0,5 állategységet hektáronként.

Megállapította továbbá, hogy személy neve 2 a földforgalmi törvény 46. § (1) bekezdés c) pontja alapján helyben lakónak minősül, valamint földművesnek minősül, az üzemközpontok nyilvántartásában szerepel, illetve adatait a földművesek, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a mezőgazdasági üzemközpontok nyilvántartása tartalmazza.

Tekintettel arra, hogy a haszonbérleti szerződésnek felperes neve részéről tett nyilatkozatait illetően nem állapítható meg az előhaszonbérleti jogosultság jogalapja, illetve a személy neve 2 által benyújtott előhaszonbérleti jognyilatkozat a földforgalmi törvény 46. § (1) bekezdés c) pontja alapján első ranghelyre helyezi személy neve 2 a haszonbérleti rangsorban, ezért a haszonbérleti szerződés jóváhagyásához nem járult hozzá, felperes neve haszonbérlő helyére első ranghelyen személy neve 2 helyezte, akivel az előhaszonbérletre vonatkozó jognyilatkozat alapján a szerződésre vonatkozóan, annak hatósági jóváhagyása mellett döntött.

A határozat ellen a felperes terjesztett elő kereseti kérelmet, melyben a határozat megváltoztatását kérte azzal, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a haszonbérleti szerződés a felperes és személy neve 1 között létrejött a -i hrsz.-ú ingatlan vonatkozásában.

Hivatkozott arra, hogy a szerződés 6. pontja is tartalmazza, hogy a szerződés tárgyát képező földterületet 2008. év óta műveli és az alperes saját nyilvántartása szerint földhasználatot jegyzett be számára a 70.0571/1/2011/2011. 10.21. számú földhasználati lap szerint, melyen a külterületi . hrsz.-ú ingatlan felperes neve haszonbérletében van 2007. december 21. és 2013. október 31. között. 2013. december 11-től 2014. december 31-ig a területet haszonkölcsön szerződés alapján művelte, mely a törvény erejénél fogva szűnt meg. Ezt követően 2014. november 17-én haszonbérleti szerződést kötött a tulajdonos személy neve 1 , de az alperes 570149/2014. számú határozatával megtagadta a földhasználati jog jóváhagyására irányuló kérelmet azért, mert az ingatlan 31 m2 területnagysággal eltért az ingatlan-nyilvántartásban szereplő adatoktól. Az elutasító határozat 2015. január 26-án kelt. 2015. január 27-ei földhasználati bejelentés azért keletkezett, mert ha a földterületre nincs földhasználó bejelentve, nagy összegű bírsággal sújtják a tulajdonost. A tulajdonos ezt szerette volna elkerülni a földhasználat bejelentésével. Ezt követően 2015. február 9. napján kötött újabb haszonbérleti szerződést a földtulajdonossal, melynek jóváhagyását az alperes jelen per tárgyát képező határozattal megtagadta.