Az Egri Törvényszék Kf.20349/2015/5. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 77. §, 206. §, 221. §, 247. §, 253. §, 254. §, 324. §, 340. §, 2013. évi CXXII. törvény (Földforgalmi törvény) 46. §, 47. §, 51. §, 53. §] Bírók: Hunyadi-Buzás Ágnes, Nádai Tímea, Szalai Tünde

Egri Törvényszék mint másodfokú bíróság

2.Kf.20.349/2015/5.

Az Egri Törvényszék mint másodfokú bíróság a ügyvéd neve (ügyvéd címe) ügyvéd által képviselt felperes neve felperesnek (felperes címe) - a jogtanácsos neve (jogtanácsos címe) jogtanácsos által képviselt alperes neve alperes (alperes címe) ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perében az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015. október hó 7. napján kelt 9.K.27.155/2015/11. sorszám alatti ítéletével szemben a felperes részéről 12. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

Í T É L E T E T:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal külön felhívására 24.000,- (huszonnégyezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint haszonbérbe adó neve, mint haszonbérbe adó és felperes neve, mint haszonbérlő a település neve külterületi hrsz. hrsz.-ú szántó művelési ágú ingatlanra 2015. február hó 9. napján haszonbérleti szerződést kötött.

A szerződés kifüggesztésre került a település neve Polgármesteri Hivatalba. A szerződéssel kapcsolatban előhaszonbérletre jogusult neve település neve lakos, mint helyben lakó előhaszonbérleti jogosultságára hivatkozással elfogadó nyilatkozatot nyújtott be.

község neve község jegyzője az iratokat megküldte a település neve Járási Hivatal Földhivatali Osztályának a haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyása céljából a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: földforgalmi törvény) alapján.

A alperes neve település neve Járási Hivatala az határozat száma számú határozatával felperes neveval kötött haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyásához nem járult hozzá, helyébe első ranghelyen előhaszonbérletre jogosult neve lépett, akinek a haszonbérleti szerződésre vonatkozóan a hatósági jóváhagyást megadta, miután előhaszonbérletre jogosult neve a törvény 46. § (1) bekezdés c) pontja alapján helyben lakónak minősül és földművesnek. felperes neve részéről nem nyert igazolást, hogy mint volt haszonbérlő és állattartó előhaszonbérleti jogosultsággal rendelkezett.

haszonbérbe adó neve, mint haszonbérbe adó és felperes neve szintén, mint haszonbérlő 2015. február 9-én a település neve külterület hrsz. hrsz.-ú szántó művelési ágú ingatlanra kötött haszonbérleti szerződést. Ezen szerződés is kifüggesztésre került a település neve Polgármesteri Hivatalba, melyre vonatkozóan előhaszonbérletre jogusult neve tett elfogadó nyilatkozatot. Ezen szerződés is hatósági jóváhagyás céljából benyújtásra került az illetékes mezőgazdasági igazgatási szervhez.

A alperes neve település neve Járási Hivatala az határozat száma számú határozatával haszonbérbe adó neve haszonbérbe adó, valamint felperes neve haszonbérbe vevő jogosulttal létrejött haszonbérleti szerződés hatósági jóváhagyásához nem járult hozzá és megállapította, hogy helyébe első ranghelyen előhaszonbérletre jogosult neve lép, akinek haszonbérleti szerződésére vonatkozóan a hatósági jóváhagyást megadta. Ezen határozat is azt állapította meg, hogy előhaszonbérletre jogosult neve a földforgalmi törvény 46. § (1) bekezdés c) pontja alapján, mint helyben lakó jogosult előhaszonbérletre.

A fenti közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata iránt a felperes az elsőfokú bíróságnál kereseti kérelmet nyújtott be, melyben mindkét ingatlan tekintetében a határozatok megváltoztatását kérte azzal, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a haszonbérleti szerződés a felperes és haszonbérbe adó neve, illetve haszonbérbe adó neve között jött létre a fenti ingatlanok vonatkozásában.

Mindkét ingatlan tekintetében a felperes arra hivatkozott, hogy a térségben egy 54 hektár területű egybefüggő birtokot alakított ki, melyeket 2008. év óta műveli és állattartó telepet működtet. Álláspontja szerint a hatóságnak jóvá kellett volna hagyni a megkötött haszonbérleti szerződéseket, figyelemmel a földforgalmi törvény 46.§ (3) bekezdés a) pontjára és 47. § (1) bekezdésére, miután ő minősül volt haszonbérlőnek és állattartó telepet üzemeltet.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét mindkét határozat vonatkozásában alaptalannak ítélte és a kereseti kérelmeket elutasította, egyidejűleg a felperest a felmerült perköltségben marasztalta.

Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása szerint a feltárt tényállás alapján az állapítható meg, hogy a felperes nem minősül volt haszonbérlőnek a törvény 47. § (1) bekezdése alapján, mert a per tárgyát képező és hatósági jóváhagyási eljárásban figyelembe veendő 2015. február 9-i időpontot megelőzően közvetlenül 3 éven keresztül kellene a felperesnek haszonbérlőnek lenni mindkét ingatlan tekintetében.

A felperes esetében azonban mindkét ingatlannál az volt megállapítható, hogy a szerződéskötést megelőző 3 évben nem minősül haszonbérlőnek, miután az előző haszonbérleti szerződések korábban, 2013. évben lejártak. Ezt követően haszonkölcsön szerződést kötöttek a tulajdonosok és a felperes, illetve mindkét ingatlan vonatkozásában megállapítható, hogy a szerződéskötést közvetlenül megelőzően a tulajdonosok voltak bejegyezve földhasználóként a földhasználati nyilvántartásba.

A felperes esetében nincs meg a folytonosság, ezért 2013-tól nem állapítható meg, hogy volt haszonbérlőnek minősül. A korábban megkötött és még hatályos szerződések a törvény 70. § (2) bekezdése alapján törvényi rendelkezés folytán szűntek meg.

A felperes a haszonbérleti ajánlaton úgy nyilatkozott, hogy a 46. § (3) bekezdés a) pontja alapján, hogy állattartó telepet üzemeltet.

Ugyanakkor a 46. § (4) bekezdése szerint ezt hatósági bizonyítvánnyal igazolni kell, melyet az üzemeltető kérelmére az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv ad ki. Hatósági bizonyítványban a tényleges állattartás és a nyilvántartás szerinti állatlétszámot igazolni kell.

Nyilatkozni kell továbbá arról is, hogy a haszonbérlet célja az állattartáshoz szükséges takarmány előállítás biztosítása.

A felperes részéről nem került becsatolásra a hatósági jóváhagyási eljárásban sem az állattartó telep működését igazoló hatósági bizonyítvány, sem az a nyilatkozata a haszonbérlőnek, hogy takarmány előállítás biztosítása céljából köttetett a szerződés. A fenti okok miatt a 46. § (3) bekezdés a) pontja alapján sem volt a felperes kérelme elbírálható.

A felperes keresetében arra is hivatkozott, hogy helyben lakó szomszédnak minősül a törvény 46. § (1) bekezdés b) pontján és ez alapján előhaszonbérleti joga van. Az elsőfokú bíróság azonban ezen hivatkozás tekintetében megállapította, hogy a szerződésben a felperes ezen körülményre nem hivatkozott, így az alperes a hatósági eljárásban ezen feltétel fennálltát nem vizsgálhatta. Az alperesnek nincs olyan kötelezettsége, hogy az ajánlaton kívül bármely más jogcímen történő előhaszonbérleti jogosultság fennálltát hivatalból felkutassa, vizsgálja és ellenőrizze. A tulajdonjoggal, valamint a használati jogosultság megszerzésével kapcsolatos szerződéseket éppen abból az okból kell közzétenni teljes tartalommal, hogy a szerződést kötőkön kívüli más érdekelt vagy érintett is teljes körűen tudomást szerezzen az ingatlannal kapcsolatos körülményekről, ezért a szerződésnek pontosan kell tartalmaznia az előhaszonbérleti jogosultságra vonatkozó jogot annak jogalapja tekintetében. Miután a felperes ezen jogalapot nem jelölte meg, eredménnyel erre a perben már nem hivatkozhat.