A Budapest Környéki Törvényszék P.24396/2010/24. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása (ADÁSVÉTELI szerződés érvénytelenségének megállapítása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 233. §, 1991. évi XLIX. törvény (Cstv.) 28. §] Bíró: Tóth Enikő

Budapest Környéki Törvényszék

22.P. 24.396/2010/24.

A bíróság dr. Sinka Zoltán (2100 Gödöllő, Bajcsy-Zsilinszky E. u. 7.) ügyvéd által képviselt ........... (név) felperesnek - ............. felszámolóbiztos ...........(cím) által képviselt ................ (név) ...... (cím) alperes ellen adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében meghozta az alábbi

Í t é l e t e t:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy az Állam javára -felhívásra- fizessen meg 420.000 (Négyszázhúszezer),- Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, de a Budapest Környéki Törvényszéknél 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a Pp. 73/A. § a.) pontja szerint a jogi képviselet kötelező az Ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést (csatlakozó fellebbezést) előterjesztő fél számára. A 73/B. § (1) bekezdése szerint, ha a jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, illetve a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul - és a felek tárgyalás tartását nem kérték - a másodfokú bíróság fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el.

A felek közösen kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

I n d o k o l á s:

A bíróság a per adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

2009. július hó 15. napján felperes, mint eladó, és alperes, mint vevő között adásvételi szerződés jött létre a felperes kizárólagos tulajdonát képező ....... belterületi, ....... hrsz. alatt felvett

3

1480 m² alapterületű, kivett beépítetlen terület megnevezésű ingatlan vonatkozásában. Az ingatlant a ....... és a ......... hrsz. alatt felvett ingatlanok javára vízvezetési szolgalmi jog terhelte.

Az adásvételi szerződés szerint alperes 1.000.000,- Ft kölcsönösen kialkudott vételárért szerezte meg a perbeli ingatlan 1/1 tulajdoni hányadát.

A perbeli ingatlant alperes továbbértékesítette, melynek folytán 2009. szeptember hó 14. napján ........ tulajdonjoga bejegyzésre került az ingatlan-nyilvántartásba.

2009. szeptember hó 28. napján az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetésre került az ..... Bank önálló zálogjoga 35.847,- CHF, akkori értéken 6.500.000,- Ft és járulékai erejéig.

Felperes 2010. május hó 26. napján kelt, alperesnek címzett levelében közölte az alperessel, hogy a közöttük 2009. július hó 15. napján létrejött ingatlan adásvételi szerződést megtámadja. Felperes levelében a megtámadás okaként a Ptk. 236. § (2) bekezdés c) pontjában foglaltakra hivatkozott. Előadta, hogy álláspontja szerint a perbeli ingatlan értéke a szerződéskötéskor legalább 10.000.000,- Ft volt, melynek megfelelően az ingatlan vételárát legalább 8.000.000,- Ft-ban kellett volna meghatározni. Felperes álláspontja szerint az 1.000.000,- Ft-ban meghatározott vételár feltűnően aránytalan volt az ingatlan szerződéskötéskori értekéhez képest.

Felperes előadta továbbá, hogy a megtámadás során az érvénytelenség kiküszöböléseként 7.000.000,- Ft kifizetésére tart igényt.

Felperes a bírósághoz 2010. június 22. napján érkezett keresetlevelében kérte a bíróságot, hogy -a Ptk. 236. § (2) bekezdés c) pontjára figyelemmel- állapítsa meg a szerződés érvénytelenségét a felek szolgáltatásának feltűnő értékaránytalansága jogcímén, valamint, -tekintettel arra, hogy az ingatlan továbbértékesítése miatt az eredeti állapot nem állítható helyre- kérte a szerződés érvényessé nyilvánítását oly módon, hogy a bíróság az érvénytelenség okát szüntesse meg a feltűnő aránytalanság kiküszöbölésével, és kötelezze az alperest 7.000.000,- Ft megfizetésére. Felperes kérte továbbá az alperes perköltségben való marasztalását.

Felperes 2010. december 9. napján pontosított kereseti kérelmében kérte továbbá a bíróságot, hogy az előzőleg előterjesztett 7.000.000,- Ft tőkekövetelés után kötelezze az alperest 2009. július hó 15. napjától a kifizetés napjáig a Ptk. 301. § szerinti kamat megfizetésére.

............... alperesi törvényes képviselő 2010. szeptember hó 16. napján kelt, a bírósághoz 2010. október 1. napján érkezett beadványában kérte felperes keresetének, mint megalapozatlannak az elutasítását.

............. alperesi törvényes képviselő 2011. május hó 19. napján kelt, a bírósághoz 2011. május hó 26. napján érkezett beadványában bejelentette, hogy a ............... Kft. felszámolás alá került (2010. november hó 9.).