A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20190/2021/10. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209. § (1) bek., 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 203. § (6) bek., (7) bek.] Bírók: Csóka István, Lente Sándor, Világhyné dr. Böcskei Terézia

A határozat elvi tartalma:

Nem tisztességtelen a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződésnek az árfolyamváltozás kockázatát korlátlanul az adósra hárító feltétele, ha a hitelező megfelelően tájékoztatta az adóst a kockázatról.

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék G.40445/2018/44., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20190/2021/10.*, Kúria Gfv.30465/2021/8.

***********

Fővárosi Ítélőtábla

6.Pf.20.190/2021/10.

A Fővárosi Ítélőtábla az Orgován Ügyvédi Iroda (Cím5, ügyintéző: dr. Orgován István ügyvéd) által képviselt Felperes1 (Cím2) I. rendű és Felperes2 (Cím2) II. rendű felpereseknek, a Dr. Szabó István Tamás Ügyvédi Iroda (Cím8, ügyintéző: dr. Szabó István Tamás ügyvéd) által képviselt Alperes1 (Cím1) alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Budapest Környéki Törvényszék 2020. november 30. napján meghozott 2.G.40.445/2018/44. számú ítélete ellen az I-II. rendű felperes által 47. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 150.000 (százötvenezer) forint másodfokú perköltséget, továbbá egyetemlegesen térítsenek meg az államnak 2.317.800 (kétmillió-háromszáztizenhétezer-nyolcszáz) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

[1] A felperesek mint adósok 2008. március 4-én svájci frank alapú kölcsönszerződést kötöttek az alperessel mint hitelezővel. A kölcsönszerződés II.1. pontja tartalmazza, hogy az alperes a kölcsönt forintban folyósítja, de svájci frankban tartja nyilván. A felek a kölcsön biztosítása céljából jelzálogjogot alapítottak a cím7. alatt nyilvántartott ingatlanon. A szerződés VII.1. pontja értelmében, ha a CHF HUF árfolyamának nagymértékű változása miatt /legalább 5%-os változás/ (figyelembe véve az esetleg megváltozott ingatlan piaci viszonyokat is) a biztosítékul nyújtott ingatlan értéke már nem nyújt a bank számára megfelelő fedezetet, akkor az adós köteles 30 napon belül a bank számára kielégítő pótfedezetet biztosítani. A VII.2. pont szerint az adós kifejezetten nyilatkozik, hogy a banki felvilágosítást, mely szerint a jelen szerződés vonatkozásában jelentős árfolyamkockázata keletkezhet abban az esetben, ha az árfolyam jelentősen változik, a kölcsön fedezete pedig nem CHF forrás, megértette, és ezen információ tudatában is igénybe kívánja venni az e szerződésben meghatározott kölcsönösszeget, illetve igényli a CHF nyilvántartást. A felperesek a szerződéskötés napján aláírták az alperes által rendelkezésükre bocsátott "Tájékoztatás a külföldi devizában történő finanszírozás általános kockázatairól" elnevezésű okiratot (a továbbiakban: kockázatfeltáró nyilatkozat). A kockázatfeltáró nyilatkozat szintén tartalmazza, hogy az alperes a kölcsön összegét a választott devizanemben tartja nyilván. Felhívja a felperesek figyelmét arra, hogy a devizában történő finanszírozás kockázatait ők viselik. Tartalmazza azt is, hogy a választott deviza árfolyama változhat, az árfolyam emelkedése az adósok számára előre nem látható, és előre ki nem számítható többletköltséget okozhat. Kitér arra, hogy ha a kölcsön devizanemének a forinttal szemben nő az árfolyama, akkor a tőkeösszeg és kamatainak megfizetéséhez magasabb forintösszeg szükséges, a kölcsön visszafizetéséhez több forintot kell felhasználni. Kitér a deviza kamatlábak változásának lehetőségére is. A tájékoztatás szerint az alperes nem tud felelősséget vállalni arra, hogy a piac kedvezőtlen változásai miatt bekövetkező többletterheket átvállalja az adósoktól.

[2] A felperesek a módosított keresetükben annak megállapítását kérték, hogy érvénytelen a kölcsönszerződés VII.2. pontjába foglalt feltétel, és érvénytelenek a kockázatfeltáró nyilatkozat árfolyamváltozás kockázatára vonatkozó részei. Az érvénytelenség jogkövetkezményét akként kérték levonni, hogy a bíróság ítéletének meghozataláig nyilvánítsa hatályossá a kölcsönszerződést, és állapítsa meg, hogy a szerződésből eredő tartozásuk 40.740.939 forint. A keresetlevélben megjelölt rendelkezések érvénytelenségét azok tisztességtelenségére alapították. Hivatkoztak arra, hogy az alperes által a szerződésben és a kockázatfeltáró nyilatkozatban nekik adott tájékoztatás nem felel meg a 93/13/EGK irányelv 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott világos és érthető megfogalmazás követelményének, és nem felel meg az Európai Unió Bírósága (EUB) C-186/16., C-51/17. és C-621/17. számú ítéleteiben támasztott követelményeknek sem. Álláspontjuk szerint az alperesnek biztosítania kellett volna a számukra, hogy a kölcsönszerződés összes feltételét megismerhessék, a szerződés megkötése előtt időben kellett volna tájékoztatnia őket az árfolyamváltozás kockázatáról, és a tájékoztatásnak tartalmaznia kellett volna, hogy mely konkrét piaci napi mozgások hatására változhat az árfolyam, illetve az egyes okok változása hogyan hat közre az árfolyam alakulásában. Kifejtették, hogy a világos és érthető megfogalmazás követelménye kiterjed az elegendő tájékoztatás nyújtására, és arra is, hogy a tájékoztatás ne csak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthető legyen. Ezért a fogyasztónak a tájékoztatás alapján nemcsak azt kell tudnia felismerni, hogy a nemzeti fizetőeszköz súlyosan leértékelődhet a devizához képest, hanem értékelni kell tudnia az árfolyamváltozás kockázatának a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt gazdasági következményeit is. Az volt az álláspontjuk, hogy az alperes nem tájékoztatta őket a kötelezettségvállalásukat befolyásoló valamennyi tényezőről, mert nem sorolta fel részletesen a svájci frank árfolyamemelkedésének okait, és nem tüntette fel az árfolyamváltozás mechanizmusának konkrét működését, ezért nem tudták felmérni az árfolyamváltozás kockázatának a pénzügyi kötelezettségeikre gyakorolt gazdasági következményeit. Okfejtésük szerint az árfolyamváltozás kockázata azért sem volt számukra átlátható, mert a szerződés más, a fizetési kötelezettségük mértékét befolyásoló feltételeket is tartalmazott, így lehetőséget adott árfolyamrés alkalmazására és egyoldalú hiteldíj módosításra. Előadták, hogy deviza alapú kölcsönszerződés létezhet az árfolyamváltozás kockázatának korlátlan viselése nélkül is, az alperestől kapott tájékoztatásból pedig nem lehetett következtetni a kockázat reális lehetőségére és korlátlanságára. Kiemelték, hogy a szerződés VII.1. pontja szerint már 5%-os árfolyamváltozást is nagymértékűnek tekintett. Érvelésük szerint az árfolyamváltozás kockázatának korlátlan reájuk telepítése egyenlőtlenséget idéz elő a felek szerződésből eredő jogaiban és kötelezettségeiben, mert csak az alperes oldalán jelentkező kockázatot kezeli, a felpereseket terhelő kockázatokat viszont nem. Kifejtették, hogy az árfolyamváltozás kockázatát korlátlanul reájuk hárító szerződési feltétel érvénytelensége esetén a kölcsönszerződés megkötésekor jegyzett árfolyamon kell elszámolni a teljesítéseiket - ebben az esetben 5.911.059 forint a túlfizetésük és 40.740.939 forint a fennálló kölcsöntartozásuk. Ha pedig az árfolyamemelkedés kockázatát csak 30%-ra korlátozott mértékben kell viselniük, akkor 3.741.071 forint a túlfizetésük és 42.910.095 forint a tartozásuk.