Az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27252/2014/18. számú határozata perújítás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 260. §] Bíró: Utassyné dr. Holtzer Éva

EGRI KÖZIGAZGATÁSI ÉS MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

8.K.27.252/2014/18.

A bíróság a Pappné dr. Mazalin Szilvia Éva ügyvéd (Tatabánya, Főt tér 20.) által képviselt felperes neve () perújító felperesnek - az IVANOVITS Ügyvédi Iroda (1137 Budapest, Szent István krt. 18. III/1.) által képviselt alperes neve (alperes címe.) perújított alperes elleni, perújítási ügyében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A bíróság a K.27.043/2014/3. sorszámú ítéletét hatályon kívül helyezi, és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központi Szerve 210/1301/113/28/2011. és 210/1301/113/27/2011. számú határozatait - az elsőfokú határozatokra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezi.

A bíróság kötelezi a perújított alperest, hogy fizessen meg a perújító felperesnek 15 napon belül 221.821,-Ft (azaz Kettőszázhuszonegyezer-nyolcszázhuszonegy forint) perköltséget.

A le nem rótt illetéket a Magyar Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S :

A bíróság a perújító felperes perújítási kérelme, a perújított alperes ellenkérelme, a bíróság előtt folyamatban volt K.27.043/2014. számú ügyben keletkezett iratok és a közigazgatási eljárás során keletkezett iratok, továbbá dr. Barna Tamás igazságügyi szakértő szakvéleménye alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A perújító felperes osztatlan közös tulajdonát képezi K természetes személlyel a hrsz.-ú külterületi ingatlan. Az ingatlan az ingatlan-nyilvántartásban legelő művelési ágú ingatlanként szerepel; ténylegesen a terület fás, bokros, füves terület.

A perújító felperes az ingatlanon vadaspark létesítése céljából turisztikai tevékenységek ösztönzéséhez 2011. évtől igénybe vehető támogatás jogcímen 2011. augusztus 1. napján kérelmet nyújtott be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elsőfokú hatóságához a 44/2011. (V.26.) VM rendelet alapján.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Vidékfejlesztési Támogatások Igazgatósága a 210/1301/113/12/2011. számú határozatával a perújító felperes támogatási kérelmének helyt adott és 34. 287.841 forint támogatási összeget hagyott jóvá.

A határozatot az elsőfokú hatóság a 210/1301/113/21/2011. sz. határozatával visszavonta.

A perújító felperes a határozattal szemben fellebbezést terjesztett elő.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központi Szerv a 210/1301/113/28/2011. számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

Megállapította, hogy a támogatási kérelemnek helyt adó határozat visszavonására az elsőfokú döntést hozó hatóság által egy éven belül került sor, amely megfelel az MVH Eljárási törvény 57. § (1) bekezdésében foglaltaknak. Kifejtette, hogy a támogatást megállapító határozat azért volt jogszabálysértő, mert a perújító felperes által a 4. célterület keretében megvalósítani tervezett vadaspark nem felel meg az erdei turizmus fogalmának, így a 23/2007. (IV.17.) FVM rendelet 9. § (5) bekezdése alapján a támogatási kérelem nem támogatható, mivel a 44/2011. (V.26.) VM rendelet 1. § (1) bekezdés 6. pontja szerint az erdei turizmus csak erdei területeken valósítható meg, míg a perújító felperes által becsatolt ingatlan tulajdoni lapja szerint hrsz.-ú ingatlan legelőterület és nem erdő.

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Vidékfejlesztési Támogatások Igazgatósága a 210/1301/113/20/2011. számú határozatával a perújító felperes korábban benyújtott támogatási kérelmét elutasította, amely határozatot a másodfokon eljárt Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Központi Szerv a 210/1301/113/27/2011. számú határozatával helybenhagyott.

Megállapította határozatában, hogy a kérelemnek helyt adó, majd azt visszavonó határozat jogszerű volt, a perújító felperes által megvalósítani tervezett vadaspark nem felel meg az erdei turizmus fogalmának, így a támogatási kérelem nem támogatható.

A perújító felperes mindkét másodfokú határozattal szemben keresetet terjesztett elő az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnál. A bíróság a perújító felperes keresetét a K.27.043/2014/3. sorszám alatti ítéletével a 44/2011. (V.26.) VM rendelet 2. § (1) bekezdés d) pont dd) alpontja alapján és az 1. § (1) bekezdése 6. pontja alapján - figyelemmel arra, hogy erdei turizmus csak erdei területeken valósítható meg és a perújító felperes által tervezett vadaspark nem felelt meg az erdei turizmus fogalmának - elutasította. Az ítéletében kifejtette, hogy a becsatolt tulajdoni lap tanúsága szerint az ingatlan 4. és 5. minőségi osztályba tartozó legelőterület, így az nem erdő.

Hivatkozott továbbá a bíróság ítéletében a 44/2011. (V.26.) VM rendelet 9. § (5) bekezdésére is, mely szerint, ha egy támogatási kérelem nem valósítja meg maradéktalanul a támogatás részletes feltételeit megállapító jogszabály szerinti célkitűzéseket, a kérelem elutasítható. Figyelemmel arra, hogy a támogatási kérelemmel érintett ingatlan az ingatlan-nyilvántartás szerint 4. és 5. minőségi osztályba tartozó legelőterület, az nem erdő, így ezzel az erdei turisztikai fejlesztés megvalósítása fogalmilag kizárt.

A perújító felperes a bíróság K.27.043/2014/3. sorszám alatti ítéletével szemben terjesztett elő perújítási kérelmet.

Előadta, hogy azt követően, hogy a támogatási kérelmének az elsőfokú hatóság helyt adott, a perújító felperes kérelmet intézett az MVH Dél-dunántúli Régió Somogy Megyei Kirendeltségéhez a munkálatok előtti helyszíni szemle megtartása érdekében. Az ügyintéző arról tájékoztatta válaszlevelében, hogy a hatályos jogszabályok alapján a beruházást a befogadási nyilatkozat kézhezvételét követően meg lehet kezdeni, helyszíni ellenőrzésre, szemlére nincs szükség.

A perújító felperes a munkálatokat megkezdte, azokkal a tervek szerint haladt, dokumentálási kötelezettségének maradéktalanul eleget tett.

A perújító felperes a kifizetési kérelmét kívánta előterjeszteni, amikor az elektronikus benyújtási felületen azt a bejegyzést észlelte, hogy a támogatási kérelem elutasításra került. Ezt követően kapta meg a korábban, keresettel támadott határozatokat, amelyben kérelmét elutasította az elsőfokú hatóság.

Előadta, hogy az elutasítás jogellenes, mert egyrészt a támogatást megítélő hatóság az elutasítás indokával a döntés elbírálását megelőzően is ismerettel bírt, az elbíráláskor hatályos és a tárgyi ügyben releváns 44/2011. (V.26.) VM rendelet 1. § (1) bekezdésének 6. pontja nem kívánta meg, hogy a beruházással érintett ingatlan az ingatlan-nyilvántartásban erdő besorolású ingatlan legyen. Egyetlen kritérium az volt, hogy a megvalósításra erdei területen kerüljön sor.

Másrészről hivatkozott a 2009. évi XXXVII. törvény (Erdőtörvény) rendelkezésire, amely az erdő definícióját szintén nem az ingatlan-nyilvántartási minősítéshez köti.

A perújítás megengedhetősége vonatkozásában előadta a perújító felperes, hogy az alapeljárásban a bíróság csak azt vizsgálta, és ítéletét is arra alapította, hogy az érintett ingatlan ingatlan-nyilvántartási besorolása legelő, nem pedig erdő, ugyanakkor azt a tényt, hogy az érintett ingatlan valójában erdei terület-e, nem vizsgálta. Amennyiben érdemben vizsgálta volna, úgy arra az eredményre jutott volna, hogy a terület részben és tényszerűen erdő, így az erdei turizmus azon történő megvalósítása lehetséges.