A Legfelsőbb Bíróság Kfv.37930/2010/13. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. Bírók: Fehérné dr. Tóth Kincső, Kalas Tibor, Kaszainé dr. Mezey Katalin

Kapcsolódó határozatok:

Gyulai Törvényszék K.23060/2010/28., *Kúria Kfv.37930/2010/13.*, 3131/2017. (V. 30.) AB végzés

***********

Kfv.II.37.930/2010/13.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Vajda Ferenc ügyvéd által képviselt felperesnek Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala - mint a Megyei Közigazgatási Hivatal jogutóda - alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - amelybe az alperes pernyertessége érdekében dr. Sonkoly Judit ügyvéd által képviselt beavatkozott - a Békés Megyei Bíróság 2010. június 30. napján kelt 1.K.23.060/2010/28. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 35. és Kfv. 4. sorszámon benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Legfelsőbb Bíróság a Békés Megyei Bíróság 1.K.23.060/2010/28. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesi beavatkozónak 20.000 (azaz húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra 36.000 (azaz harminchatezer) forint felülvizsgálati illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

I n d o k o l á s

A Békés Megyei Bíróság 1.K.23.060/2010/28. számú ítéletében a felperes keresetét az alperes H-GYA/247-34/2009. számú határozata felülvizsgálata körében elutasította.

Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása szerint az alperes felülvizsgálni kért határozatában helybenhagyta az elsőfokon eljáró Gyámhatóság azon határozatát, melyben a felperes kérelmét elutasította az alperesi beavatkozó gondnoki tisztségéből való felmentésére. Az alperes határozatában megállapította, hogy a gondnokolt állapota életkorának figyelembevételével kielégítő, ellátása megfelelő, ugyanakkor a beavatkozó, mint gondok számadási kötelezettségeit megfelelően teljesíti, a gondokolt ellátásának megszervezéséről gondoskodik, ezért nem állnak fenn a gondok felmentéséhez szükséges feltételek a Ptk. 19/C.§ (2) bekezdése szerint.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét nem találta alaposnak. A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeképpen azt állapította meg, hogy a gyámhatóságok nem sértettek jogszabályt, amikor úgy foglaltak állást, hogy az alperesi beavatkozó, mint gondnok tisztségéből való elmozdításának jogszabályi feltételei nem állnak fenn. A tanúként kihallgatott háziorvos, valamint gondozónő vallomása alapján megállapítható volt, hogy a gondnokolt ellátása megfelelő. A gondnok rendelkezésére álló nyugdíj felhasználását és elszámolását szintén megfelelőnek értékelték. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában utalt arra is, hogy a felperes és az alperesi beavatkozó által kért tanúk közül kizárólag a háziorvos és a gondozónő ellátását tartotta szükségesnek, azon tanúk kihallgatását mellőzte, akik nem közvetlenül szereztek tudomást a gondnokolt életkörülményeiről, továbbá megállapította, hogy az alperesi beavatkozó által kezdeményezett polgári per, amely a felperes fiával kötött életjáradéki szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indult nem tartozott a közigazgatási perre.

A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet. Hivatkozása szerint az elsőfokú bíróság ítélete megsértette a Pp. 339/B.§-át, mert a tényállást nem tárta fel kellően, illetőleg nem ellenőrizte az alperesi jogelőd határozatában foglalt bizonyítékok mérlegelését. Jogszabálysértő továbbá az elsőfokú bíróság ítélete 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet 19/C.§ (2) bekezdés alapján is, mivel a beavatkozó a gondnokolt pénzének egy részét nem a gondnokolt szükségleteire fordította.