31980L0155[1]

A Tanács irányelve (1980. január 21.) a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, a szülésznők tevékenységének megkezdésére és folytatására vonatkozó rendelkezések összehangolásáról

A TANÁCS IRÁNYELVE

(1980. január 21.)

a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, a szülésznők tevékenységének megkezdésére és folytatására vonatkozó rendelkezések összehangolásáról

(80/155/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 49., 57. és 66. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),

mivel a Szerződés 57. cikkének értelmében össze kell hangolni a szülésznők tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedéseket; mivel közegészségügyi okokból az érintett szakemberek tevékenységi területének és képzésének Közösségen belüli közös meghatározására kell törekedni; mivel e cél érdekében eddig még nem merült fel a tagállamok számára egységes képzési program kötelezővé tételének szükségessége; mivel ezzel ellentétben a tagállamoknak a lehető legnagyobb szabadsággal kell rendelkezniük a képzés megszervezésének a terén; mivel a legjobb megoldás ezért a minimumszabályok megállapítása;

mivel e tevékenységek összehangolása az irányelv szándékai szerint nem zárja ki a későbbi összehangolást;

mivel a képzési programok tekintetében a legtöbb tagállam jelenleg nem tesz különbséget az alkalmazottként és önálló vállalkozóként dolgozó szülésznők között; mivel e célból szükségesnek látszik kiterjeszteni ezen irányelv hatályát az alkalmazottként dolgozó szülésznőkre is,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

(1) A tagállamok a 80/154/EGK irányelv ( 4 ) mellékletében említett szülésznői oklevelekhez, bizonyítványokhoz és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványokhoz kötik az említett irányelv 1. cikkében felsorolt szülésznői tevékenységek megkezdését és gyakorlását, ezzel biztosítva, hogy az érintett személy a képzés teljes ideje alatt elsajátította a következőket:

a) megfelelő ismeret a szülésznői tevékenységek alapját képező tudományokban, különösen a szülészet és a nőgyógyászat terén;

b) megfelelő ismeret a szakmai etika és a szakma jogi szabályozása terén;

c) a biológiai funkciók, az anatómia és élettan alapos ismerete a szülészet és az újszülöttellátás terén, valamint az ember egészségi állapota, fizikai és szociális környezete, illetve viselkedése közötti kapcsolat ismerete;

d) elismert intézményekben szerzett megfelelő klinikai gyakorlat a szülészet és nőgyógyászat terén képzett személyzet felügyelete alatt;

e) kellő értés az egészségügyi személyzet képzéséhez és tapasztalat az ilyen személyzettel végzett munka terén.

(2) Az (1) bekezdésben említett képzés a következőket tartalmazza:

- vagy legalább hároméves gyakorlati és elméleti tanulmányokból álló nappali tagozatos szülésznőképző tanfolyam, amely esetében a felvételhez a közoktatási tanulmányok legalább első 10 évének elvégzése szükséges,

- vagy legalább 18 hónapos nappali tagozatos szülésznőképző tanfolyam, amely esetében a felvételhez a 77/452/EGK irányelv ( 5 ) mellékletében említett általános ápolói oklevél, bizonyítvány és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítvány szükséges.

(3) A (2) bekezdés első francia bekezdésében említett szülésznőképző tanfolyamnak legalább azokat a tantárgyakat tartalmaznia kell, amelyeket a mellékletben szereplő képzési program megállapít.

A (2) bekezdés második francia bekezdésében említett tanfolyam tartalmazza a mellékletben megállapított képzési program tantárgyai közül legalább azokat, amelyek nem képezték az egyenértékű ápolóképző tanfolyam részét.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy a szülésznőket képző intézet felelős a teljes program elméleti és gyakorlati képzésének összehangolásáért.

A szülésznőknek a melléklet A. részében említett elméleti és gyakorlati képzése oly módon megfelel és összehangolt a melléklet B. részében említett klinikai képzéssel, hogy az (1) bekezdésben felsorolt ismeret és tapasztalat megfelelő módon megszerezhető legyen.

A klinikai képzés formája a felügyelet mellett folyó munkahelyi képzés az illetékes hatóságok vagy testületek által jóváhagyott kórházi osztályokon vagy egyéb egészségügyi szakszolgálatoknál. A képzés során a szülészhallgatók olyan mértékben vesznek részt az érintett osztályok működésében, amennyiben az a képzésükhöz hozzájárul. Megtanítják őket a szülésznői tevékenységgel járó felelősségre.

(5) Ezen irányelv semmiképpen sem érinti a tagállamokat abban, hogy engedélyezzék saját belső szabályaik szerint felségterületükön a nem tagország területén kiállított oklevéllel, bizonyítvánnyal és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítvánnyal rendelkező személyeknek szülésznői tevékenység megkezdését, illetve folytatását.

(6) E szabályokat átmeneti intézkedésként és az (1) és (4) bekezdések ellenére Spanyolország továbbra is alkalmazhatja azokra a személyekre, akik szülésznői képzésüket legkésőbb 1985. december 31-én kezdték meg, minthogy törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseiben előirányzott képzést a 80/154/EGK irányelvnek és ennek az irányelvnek a hatálybalépési időpontjáig nem hozta összhangba ezen irányelvvel.

Minden fogadó ország jogosult arra, hogy megkövetelje, hogy azok, akik Spanyolországban kiállított és 1986. január 1. előtt megkezdett képzést igazoló szülésznői oklevéllel, bizonyítvánnyal és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítvánnyal rendelkeznek, mellékeltessenek oklevelükhöz, bizonyítványukhoz és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványukhoz igazolást arról, hogy a megelőző öt év során legalább három évig megszakítás nélkül ténylegesen és jogszerűen szülésznői tevékenységet folytattak, kivéve ha az oklevélhez, bizonyítványhoz vagy a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványhoz nincs eleve mellékelve az illetékes spanyol hatóságok által kiállított igazolás arról, hogy azok teljesen megfelelnek az ezen cikkben és a mellékletben szereplő képzésnek.

2. cikk

Az 1. cikk (2) bekezdésében említett különféle képzési tanfolyamok eredményeinek időszakos vizsgálata után a Bizottság az irányelvről szóló értesítéstől számított hat év elteltével készíti el a Tanácsnak szóló első jelentését. Az említett vizsgálat elvégzése a szülésznőképzési tanácsadó bizottság segítségével történik.

E vizsgálat figyelembevételével a Bizottság módosítási javaslatokat nyújt be, melyek célja a 80/154/EGK irányelv 2. cikk (1) bekezdése első francia bekezdésének első francia albekezdésében, illetve második francia bekezdésében előírt feltételekről szóló tanfolyamok számára megállapított minimumkövetelmények összehangolása. A Tanács haladéktalanul dönt ezekről a javaslatokról.

3. cikk

Az 1. cikk sérelme nélkül a tagállamok engedélyezhetik az illetékes nemzeti hatóságok által jóváhagyott feltételek szerinti nem nappali tagozatos képzést is.

A nem nappali tagozatos képzés teljes időtartama nem lehet kevesebb, mint a nappali képzésé. A képzés színvonalát nem csökkentheti annak nem nappali tagozatos jellege.

4. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy a szülésznők jogosultak legalább a következő tevékenységeket elkezdeni és gyakorolni:

1. tájékoztatás és tanácsadás az egészséges családtervezésről;

2. terhesség diagnosztizálása és normális terhesség figyelemmel kísérése, a normális terhesség figyelemmel kíséréséhez szükséges vizsgálatok elvégzése;

3. a veszélyeztetett terhesség lehető legkorábbi diagnózisához szükséges vizsgálatok előírása vagy azok javaslata;

4. szülői felkészítő program biztosítása és teljes felkészítés a gyermekszülésre, beleértve a higiénés és táplálkozási tanácsadást;

5. gyermekszülés közben az anya ellátása és segítése, illetve a magzat méhen belüli állapotának figyelemmel kísérése a megfelelő klinikai és műszaki eszközökkel;

6. spontán szülés levezetése, ideértve az episiotomiát igénylő eseteket, sürgős esetekben pedig a farfekvéses szüléseket;

7. az anyával vagy a csecsemővel kapcsolatos, orvoshoz történő beutalást igénylő rendellenességek figyelmeztető jeleinek felismerése, és szükség esetén az orvos segítése; az orvos távollétében megfelelő sürgősségi intézkedések megtétele, különösen a méhlepény manuális eltávolítása, melyet lehetőség szerint a méh manuális vizsgálata követ;

8. az újszülött vizsgálata és ellátása; szükséghelyzetben minden szükséges intézkedés megtétele, és szükség esetén az újraélesztés azonnali megkezdése;

9. a gyermekágyas anya ellátása és állapotának figyelemmel kísérése a szülés utáni időszakban, illetve az anya ellátása a csecsemőgondozással kapcsolatos minden szükséges tanácsal, hogy képes legyen biztosítani az újszülött optimális fejlődését;

10. az orvos által előírt kezelés végrehajtása;

11. az összes szükséges nyilvántartás vezetése.

5. cikk

Ez az irányelv azoknak a tagállamoknak az állampolgáraira is vonatkozik, akik a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló, 1968. október 15-i 1612/68/EGK tanácsi rendeletnek megfelelően ( 6 ) munkavállalóként folytatják vagy fogják folytatni a 80/154/EGK irányelv 1. cikkében felsorolt tevékenységek egyikét.

6. cikk

(1) A tagállamok meghozzák azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek az irányelvről szóló értesítéstől számított három éven belül megfeleljenek, és erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

7. cikk

Ha egy tagállam bizonyos területeken jelentős nehézségekbe ütközik ezen irányelv végrehajtásakor, a Bizottság az állammal együttműködve megvizsgálja ezeket a nehézségeket, és szakvéleményt kér a legutóbb a 80/157/EGK határozat ( 7 ) által módosított 75/365/EGK határozat ( 8 ) értelmében létrehozott közegészségügyi vezető tisztségviselők bizottságától.

Szükség esetén a Bizottság megfelelő javaslatokat nyújt be a Tanácshoz.

8. cikk

Az irányelvről szóló értesítéstől számított legfeljebb hat éven belül a Tanács a Bizottság javaslata alapján és kikérve a tanácsadói bizottság véleményét, döntést hoz a melléklet B. részének harmadik pontjában biztosított eltérési lehetőség visszavonásáról, vagy alkalmazásának megváltoztatásáról.

9. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

MELLÉKLET

SZÜLÉSZNŐKÉPZÉSI PROGRAM

A szülésznői oklevelek, bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok megszerzésére irányuló képzési program a következő két részből áll:

A. ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI OKTATÁS

a) Általános tantárgyak

1. Az anatómia és élettan alapjai

2. A patológia alapjai

3 A bakteriológia, virológia és parazitológia alapjai

4. A biofizika, biokémia és radiológia alapjai

5. Gyermekgyógyászat, különös tekintettel az újszülöttekre

6. Egészségtan, egészségnevelés, megelőző gyógyászat, a betegségek korai felismerése

7. Táplálkozástan és dietetika, különös tekintettel a nőkre, újszülöttekre és fiatal csecsemőkre

8. A szociológia alapjai és szociomedikai kérdések

9. A gyógyszertan alapjai

10. Pszichológia

11. A tanítás elvei és módszerei

12. Egészségügyi és szociális jogszabályok és egészségügyi szervezetek

13. Szakmai etika és szakmai jogszabályok

14. Szexuális nevelés és családtervezés

15. Az anya és a csecsemő jogi védelme

b) A szülésznői tevékenységgel kapcsolatos szaktantárgyak

1. Anatómia és élettan

2. Embriológia és a magzat fejlődése

3. Terhesség, gyermekszülés és gyermekágy

4. Nőgyógyászati és szülészeti patológia

5. Felkészítés a gyermekszülésre és a szülői szerepre, beleértve annak pszichológiai vonatkozásait is

6. Felkészülés a szülés levezetésére (beleértve a szülészeti technikai berendezések ismeretét és használatát)

7. Fájdalomcsillapítás, anesztézia és újraélesztés

8. Újszülöttélettan és -patológia

9. Az újszülött gondozása és felügyelete

10. Pszichológiai és szociális tényezők

B. GYAKORLATI ÉS KLINIKAI KÉPZÉS

Megfelelő felügyelet mellett a következő feladatokra terjed ki a képzés:

1. A szülést megelőző terhes-tanácsadás legalább 100 vizsgálattal

2. Legalább 40 szülő nő felügyelete és ellátása

3. A tanuló legalább negyven szülést vezet le saját kezűleg; ha ezt a számot nem lehet elérni, minthogy nem áll rendelkezésre elegendő szülő nő, akkor ezt a számot legalább harmincra lehet csökkenteni, amennyiben a tanuló ezen kívül még húsz szülésnél vesz aktívan részt

4. Aktív részvétel faros szüléseknél. Ha ez faros szülés híján nem lehetséges, akkor a képzés demonstrációs modellekkel történik

5. Az episiotomia végrehajtása és bevezetés az elvarrásba. A bevezetés magában foglalja az elméleti oktatást és a klinikai-gyakorlati irányítást. Az elvarrás végrehajtása magában foglalja az episiotomiák és a gát egyszerű repedéseinek elvarrását; ha ez feltétlenül szükséges, akkor demonstrációs modelleket lehet alkalmazni

6. 40 veszélyeztetett terhes, szülő és gyermekágyas nő felügyelete és ellátása

7. Legalább 100 gyermekágyas nő és egészséges újszülött felügyelete és ellátása, valamint vizsgálata

8. Olyan újszülöttek megfigyelése és ellátása, akik külön ápolásra szorulnak, ideértve a koraszülötteket, túlhordottakat, valamint a kis súlyú vagy beteg újszülötteket

9. Nőgyógyászati betegek ápolása és szülészet

10. Bevezetés az ápolási tennivalókba az orvostudomány és a sebészet területén. A bevezetés elméleti oktatásból és klinikai gyakorlati irányításból áll

( 1 ) HL L 18., 1970.2.12., 1. o.

( 2 ) HL L 101., 1970.8.4., 26. o.

( 3 ) HL L 146., 1970.12.11., 17. o.

( 4 ) HL L 33., 1980.2.11., 1. o.

( 5 ) HL L 176., 1977.7.15., 1. o.

( 6 ) HL L 257., 1968.10.19., 2. o.

( 7 ) HL L 167., 1975.6.30. 19. o.

( 8 ) HL L 33., 1980.2.11., 15. o.