31989R4045[1]
A Tanács 4045/89/EGK rendelete (1989. december 21.) az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlegének finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek tagállamok által végzett vizsgálatáról és a 77/435/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről
A TANÁCS 4045/89/EGK RENDELETE
(1989. december 21.)
az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap Garanciarészlegének finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek tagállamok által végzett vizsgálatáról és a 77/435/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,
tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 43. cikkére,
tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),
tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),
mivel a legutóbb a 2048/88/EGK rendelettel ( 3 ) módosított, a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 1970. április 21-i 729/70/EGK tanácsi rendelet ( 4 ) 8. cikke alapján a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy meggyőződjenek az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garanciaalap (EMOGA) által finanszírozott ügyletek tényleges végrehajtásáról és szabályszerűségéről, továbbá annak érdekében, hogy a szabálytalanságokat megelőzzék és kezeljék, valamint a szabálytalanságok, illetve hanyagság következtében elveszett összegeket behajtsák;
mivel a kifizetéseket átvevő, illetve teljesítő vállalkozások kereskedelmi okmányainak vizsgálata az EMOGA Garanciarészlegének finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek felügyeletének rendkívül hatékony eszköze lehet; mivel ez a vizsgálat kiegészíti a tagállamok által már egyébként végzett egyéb ellenőrzéseket; továbbá, mivel e rendelet nem érinti azokat a vizsgálatra vonatkozó nemzeti rendelkezéseket, amelyek az e rendeletben előírtnál szélesebb körűek;
mivel a tagállamokat arra kell ösztönözni, hogy fokozzák a kifizetéseket átvevő, illetve teljesítő vállalkozások kereskedelmi okmányainak a 77/435/EGK irányelvnek ( 5 ) megfelelően végrehajtott vizsgálatát;
mivel a 77/435/EGK irányelvből fakadó szabályok tagállamok által történt végrehajtása felvetette annak szükségességét, hogy az irányelv egyes rendelkezéseit a tapasztalatok alapján módosítsák; mivel a módosításokat az érintett rendelkezések jellegére tekintettel rendeletbe kell foglalni;
mivel az ilyen vizsgálat alapjául szolgáló okmányok körét úgy kell meghatározni, hogy az teljes körű vizsgálat végrehajtását tegye lehetővé;
mivel a vizsgálatnak alávetendő vállalkozásokat a felelősségükre végrehajtott ügyletek jellege és a kifizetésekre jogosult vagy kötelezett vállalkozásoknak az EMOGA Garanciarészlegének finanszírozási rendszerén belüli pénzügyi jelentősége alapján kell kiválasztani;
mivel továbbá meg kell állapítani, hogy minimálisan hány vizsgálatra kerüljön sor a kereskedelmi okmányok esetében; mivel ezt a számot olyan módszerrel kell meghatározni, amely eleve kizárja, hogy a tagállamok között az EMOGA Garanciarészlege keretébe tartozó kiadásaik szerkezetének különbségeiből adódóan lényeges különbségek legyenek; mivel ezt a módszert az EMOGA Garanciarészlegének finanszírozási rendszerében bizonyos jelentőséggel rendelkező vállalkozások számát alapul véve lehet megállapítani;
mivel meg kell határozni a vizsgálatot végző tisztviselők hatáskörét, valamint a vállalkozások arra vonatkozó kötelezettségeit, hogy az előírt időtartamra e tisztviselők rendelkezésére bocsássák a kereskedelmi okmányokat és az általuk kért információt részükre megadják; mivel arról is rendelkezni kell, hogy a kereskedelmi okmányok bizonyos esetekben lefoglalhatók legyenek;
mivel a mezőgazdasági kereskedelem nemzetközi szerkezetére tekintettel és a belső piac megvalósítása céljából szükség van a tagállamok közötti együttműködés megszervezésére; mivel emellett szükség van arra, hogy a harmadik országban székhellyel rendelkező, kifizetést átvevő, illetve teljesítő vállalkozások központosított dokumentációs rendszerét a Közösség szintjén megteremtsék;
mivel jóllehet elsődlegesen a tagállamok felelőssége, hogy vizsgálati programjaikat elfogadják, szükség van arra, hogy e programokat a Bizottsággal közöljék, hogy az elláthassa felügyeleti és koordináló szerepét, és ezáltal biztosított legyen a programok megfelelő kritériumok alapján történő elfogadása; mivel a vizsgálat így azokra az ágazatokra, illetve vállalkozásokra összpontosítható, amelyeknél nagy a csalás veszélye;
mivel az e rendelet alapján vizsgálatot végző hivatalokat úgy kell megszervezni, hogy függetlenségük a kifizetés előtti vizsgálatot végző hivataloktól biztosított legyen;
mivel alapvető fontosságú, hogy minden tagállamban legyen az e rendelet alkalmazásának monitoringjáért és az e rendelet szerinti vizsgálat végrehajtásának összehangolásáért felelős külön hivatal; mivel a külön hivatal tisztviselői e rendeletnek megfelelően vizsgálatokat végezhetnek a vállalkozásoknál;
mivel az e rendelet alkalmazásáért felelős hivatalok megerősítésének ösztönzéseként, a többletmunkaerő alkalmazása révén a tagállamoknál felmerülő kiadások, valamint a munkaerőképzéssel és a hivatalok felszerelésével kapcsolatos költségek fedezetéül átmeneti és egyre csökkenő közösségi hozzájárulásra van szükség;
mivel becslést kell végezni annak felmérésére, hogy milyen összegű közösségi finanszírozás szükséges ennek az intézkedésnek a végrehajtásához; mivel az említett összeg a költségvetési fegyelemről és a költségvetési eljárás javításáról szóló, 1988. június 29-i intézményközi megállapodás ( 6 ) II. pontjában szereplő pénzügyi előirányzat részét képezi; mivel a ténylegesen rendelkezésre álló előirányzatokat az említett megállapodásnak megfelelően a költségvetési eljárás keretében állapítják meg;
mivel a kereskedelmi okmányok vizsgálata során szerzett információ szakmai titoktartás tárgyát képezi;
mivel közösségi szintű információcserét kell kialakítani annak érdekében, hogy e rendelet alkalmazásának eredményeit hatékonyabban lehessen felhasználni,
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
(1) Ez a rendelet - annak megállapítása végett, hogy az EMOGA Garanciarészlegének finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek ténylegesen megvalósultak-e, illetve azok végrehajtása szabályszerű volt-e - az EMOGA Garanciarészlegének finanszírozási rendszeréhez közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó kifizetések jogosultjai, illetve kötelezettjei vagy képviselőik (a továbbiakban: a vállalkozások) kereskedelmi okmányainak vizsgálatára vonatkozik.
(2) E rendelet alkalmazásában "kereskedelmi okmány" a vállalkozás üzleti tevékenységével összefüggő minden könyv, nyilvántartás, elismervény és bizonylat, számla, termelés- és minőség-nyilvántartás, levelezés, valamint a bármilyen típusú kereskedelmi adatok, beleértve az elektronikusan tárolt adatokat, amennyiben ezek az iratok közvetlenül vagy közvetve az (1) bekezdésben említett ügyletekhez kapcsolódnak.
(3) E rendelet alkalmazásában "harmadik fél" minden természetes, illetve jogi személy, aki, illetőleg amely az EMOGA Garanciarészlegének finanszírozási rendszerében végrehajtott ügyletekkel közvetlenül vagy közvetve kapcsolatba hozható.
(4) E rendeletet nem lehet alkalmazni a 3508/92/EGK rendelettel ( 7 ) létrehozott integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer keretébe tartozó intézkedésekre. A 19. cikknek megfelelően a Bizottság jegyzéket állít össze azokról a további intézkedésekről, amelyekre ez a rendelet nem vonatkozik.
(5) A vizsgálatok hatálya alól kifejezetten ki nem vont vidékfejlesztési intézkedéseknek és projekteknek a 2311/2000/EK ( 8 ) rendelet mellékletével összhangban végzett vizsgálata során, kiemelt figyelmet kell fordítani az ilyen intézkedések és projektek végrehajtására vonatkozó különleges feltételekre.
2. cikk
(1) A tagállamok a vizsgálandó ügyletek jellegét figyelembe véve végzik a vállalkozások kereskedelmi okmányainak rendszeres vizsgálatát. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vizsgálatnak alávetendő vállalkozások kiválasztása a lehető legnagyobb mértékben garantálja az EMOGA Garanciarészlegének finanszírozási rendszerében a szabálytalanságok megelőzésére és feltárására irányuló intézkedések hatékonyságát. A kiválasztás során többek között figyelembe kell venni a vállalkozásnak az említett rendszeren belüli pénzügyi jelentőségét, valamint egyéb kockázati tényezőket.
(2) A (4) bekezdés szerinti vizsgálati időszakban az (1) bekezdésben említett vizsgálat által érintett vállalkozások száma nem lehet kevesebb, mint azon vállalkozások számának a fele, amelyeknek bevételei, illetve kifizetései, vagy ezek összege - az EMOGA Garanciarészlegének finanszírozási rendszere keretében - a kérdéses vizsgálati időszak kezdetét megelőző EMOGA-pénzügyi év során a 150 000 EUR-t meghaladta.
Az 1995/96-os vizsgálati időszaktól kezdve a tagállamok minden egyes vizsgálati időszak tekintetében - az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségeik sérelme nélkül - az export-visszatérítés terén és minden más megfelelő intézkedés esetében végzett kockázatelemzés alapján kiválasztják a vizsgálandó vállalkozásokat. A tagállamok megküldik a Bizottságnak a kockázatelemzés felhasználására vonatkozó javaslataikat. A javaslatok minden fontos információt tartalmaznak a követendő megközelítésre, a módszerekre, a feltételekre és a végrehajtási módszerekre vonatkozóan; a javaslatokat a vizsgálati időszakot megelőző azon év december 1-jéig küldik meg, amelyre alkalmazandók. A tagállamok figyelembe veszik a Bizottságnak a javaslatokra tett észrevételeit, amelyeket a kézhezvételtől számított nyolc héten belül kell megtenni.
Az 1995/96-os vizsgálati időszakra szóló kockázatelemzési javaslatokat legkésőbb 1995. február 1-jéig kell megküldeni a Bizottságnak.
Azon intézkedéseknek esetében, amelyekre nézve a tagállam a kockázatelemzés alkalmazását nem tartja ésszerűnek, kötelező azoknak a vállalkozásoknak a vizsgálata, amelyek bevételeinek vagy kifizetéseinek összege, vagy mindkettőnek az összege - az EMOGA Garanciarészlegének finanszírozási rendszere keretében - a 350 000 EUR-t meghaladta, és amelyeket a két előző vizsgálati időszak egyikében e rendelet szerinti vizsgálatnak nem vetettek alá.
Azokat a vállalkozásokat, amelyek bevételeinek, illetve kifizetéseinek összege 40 000 EUR-nál kisebb, az e rendeletben előírt vizsgálatnak csak akkor kell alávetni, ha annak konkrét indokai vannak, amelyeket vagy a tagállamoknak kell a 10. cikkben említett éves programjukban feltüntetni, vagy a Bizottságnak az említett program esetleges módosításában.
(3) Az (1) bekezdésben előírt vizsgálatot adott esetben ki kell terjeszteni azokra a természetes és jogi személyekre, akikkel, illetve amelyekkel az 1. cikk szerinti vállalkozások társultak, valamint más olyan természetes, illetve jogi személyre, aki, illetve amely tekintetében a 3. cikkben meghatározott célkitűzések megvalósításában ez fontos lehet.
(4) A vizsgálati időszak július 1-jétől a következő év június 30-ig tart.
A vizsgálat legalább az előző vizsgálati időszak alatt véget érő 12 hónapos időszakra terjed ki; ez kiterjeszthető a 12 hónapos időszakot megelőző vagy követő, a tagállam által meghatározandó időszakokra.
(5) Az e rendelet alapján végzett vizsgálat nem sérti a 595/91/EGK rendelet ( 9 ) 6. cikke, illetve a 729/70/EGK rendelet 9. cikke alapján végzett vizsgálatokat.
3. cikk
(1) A vizsgálat tárgyát képező elsődleges adatok pontosságáról a felmerülő kockázat mértékéhez igazodó számú - szükség esetén harmadik személyek kereskedelmi okmányaira is kiterjedő - keresztellenőrzéssel kell meggyőződni, amely többek között a következőkből áll:
- a szállítók, ügyfelek, fuvarozók és egyéb harmadik személyek kereskedelmi okmányaival történő összehasonlítások,
- szükség esetén a készletek mennyiségének és jellegének fizikai ellenőrzése, valamint
- az EMOGA Garanciarészlegének finanszírozási rendszerén belül végrehajtott ügyletekhez vezető vagy azok következtében keletkező pénzmozgások nyilvántartásával történő összehasonlítások, valamint
- a vizsgálat során a könyvvitellel, illetve a pénzügyi mozgások nyilvántartásával kapcsolatban végzett olyan ellenőrzések, amelyek bizonyítják, hogy a kifizető ügynökség birtokában levő, a kedvezményezett támogatásának kifizetését igazoló okmányok pontosak.
(2) Különösen amennyiben a vállalkozások, közösségi vagy nemzeti rendelkezéseknek megfelelően, a készletről külön nyilvántartást kötelesek vezetni, az ilyen nyilvántartás vizsgálatának adott esetben ki kell terjednie a kereskedelmi okmányokkal és szükség szerint a tényleges készletmennyiségekkel történő összehasonlításra.
(3) Az ellenőrzendő ügyletek kiválasztása során maradéktalanul figyelembe kell venni a felmerült kockázat mértékét.
4. cikk
A vállalkozások az 1. cikk (2) bekezdésében és a 3. cikkben említett kereskedelmi okmányokat legalább az okmány keletkezési évének a végétől számított három évig megőrzik.
A tagállamok az említett okmányok megőrzésére hosszabb időtartamot is előírhatnak.
5. cikk
(1) A vállalkozásért felelős személyeknek vagy egy harmadik személynek gondoskodnia kell arról, hogy minden kereskedelmi okmányt és kiegészítő információt a vizsgálatért felelős tisztviselők, illetve az erre felhatalmazott személyek rendelkezésére bocsássanak. Az elektronikusan tárolt adatokat megfelelő adathordozó eszközön kell rendelkezésre bocsátani.
(2) A vizsgálatért felelős tisztviselő vagy az arra felhatalmazott személy kérheti, hogy az (1) bekezdésben említett okmányok kivonatát vagy másolatát rendelkezésére bocsássák.
(3) Amennyiben az e rendelet szerint végzett vizsgálat során megállapítást nyer, hogy a vállalkozás által vezetett kereskedelmi okmányok a vizsgálat céljára nem megfelelőek, a vállalkozást utasítani kell arra, hogy a jövőben a vizsgálatért felelős tagállam által előírt módon készítse el az ilyen okmányokat, az érintett ágazatra vonatkozóan más rendeletekben megállapított kötelezettségek sérelme nélkül.
A tagállamok meghatározzák, hogy mely időponttól kell ilyen okmányokat készíteni.
Amennyiben az e rendelet alapján vizsgálandó kereskedelmi okmányok mindegyike vagy azok egy része olyan - akár a Közösség területén belül, akár azon kívül elhelyezkedő - vállalkozásnál található, amely ugyanabba a kereskedelmi csoportba, társaságba vagy egységes alapon irányított vállalkozások társulásába tartozik, mint a vizsgált vállalkozás, az említett kereskedelmi okmányokat a vállalkozás a vizsgálat végrehajtásáért felelős tagállamok által meghatározott helyen és időpontban, a vizsgálatért felelős tisztviselők rendelkezésére bocsátja.
6. cikk
(1) A tagállamok biztosítják a vizsgálatért felelős tisztviselők jogát a kereskedelmi okmányok lefoglalására, illetve lefoglaltatására. Ezt a jogot a vonatkozó nemzeti rendelkezések kellő figyelembevételével kell gyakorolni, és az nem érinti az iratok lefoglalására vonatkozó büntetőeljárási szabályok alkalmazását.
(2) A tagállamok megfelelő intézkedéseket hoznak azon természetes, illetve jogi személyekkel szembeni szankciók kiszabására, akik elmulasztják az e rendeletből fakadó kötelezettségeik teljesítését.
7. cikk
(1) A tagállamok a 2. és a 3. cikk szerinti vizsgálat végrehajtásában egymásnak segítséget nyújtanak:
- abban az esetben, ha a vállalkozás vagy a harmadik személy más tagállamban rendelkezik székhellyel, mint ahol a kérdéses összeg kifizetése vagy átvétele történt, illetve történnie kellett volna,
- vagy más tagállamban rendelkezik székhellyel, mint ahol a vizsgálathoz szükséges okmányok és adatok találhatók.
A Bizottság összehangolhatja a két vagy több tagállam közötti kölcsönös segítségnyújtást magukban foglaló közös intézkedéseket. Az összehangolást szabályozó rendelkezéseket a 19. cikknek megfelelően kell megállapítani.
Amennyiben két vagy több tagállam a 10. cikk (1) bekezdése értelmében benyújtott programba jelentős kölcsönös jogsegélyt magában foglaló együttes fellépésre szóló javaslatot épít be, a Bizottság - kérésre - az érintett tagállam számára a 2. cikk (2) bekezdésével összhangban meghatározott minimális vizsgálati számból legfeljebb 25 %-os csökkentést engedélyezhet.
(2) A tagállamok a kifizetés szerinti EMOGA-pénzügyi évet követő első három hónapban az (1) bekezdés első albekezdésében említett vállalkozások jegyzékét minden olyan tagállamnak megküldik, amelyben ilyen vállalkozás székhellyel rendelkezik. A jegyzéknek minden olyan adatot tartalmaznia kell, amely szükséges ahhoz, hogy a rendeltetési hely szerinti tagállam a vállalkozásokat azonosítsa, és vizsgálati kötelezettségeit teljesítse. A rendeltetési hely szerinti tagállam felelős az ilyen vállalkozásoknak a 2. cikkel összhangban történő vizsgálatáért.
Minden jegyzékről másolatot kell küldeni a Bizottság részére.
A kifizetést teljesítő, illetve átvevő tagállam, kérése indoklásának és különösen az azzal összefüggő kockázatoknak a feltüntetése mellett, felkérheti a vállalkozás székhelye szerinti tagállamot, hogy a 2. cikkel összhangban végezze el az említett jegyzéken szereplő vállalkozások közül néhánynak a vizsgálatát.
A kéréssel megkeresett tagállam kellően figyelembe veszi a vállalkozással összefüggő kockázatokat, amelyeket a megkereső tagállam közöl.
Az ilyen kérelmekről negyedévente, minden negyedév végét követő egy hónapon belül áttekintést kell küldeni a Bizottságnak. A Bizottság követelheti az egyes kérelmek másolatának rendelkezésre bocsátását.
Minden ilyen kérésről egy másolatot kell küldeni a Bizottság részére.
(3) A tagállamok a kifizetés szerinti EMOGA-pénzügyi évet követő első három hónap folyamán megküldik a Bizottság részére az olyan, harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozások jegyzékét, amelyek tekintetében az adott tagállamban a kérdéses összeg kifizetése vagy átvétele történt, illetve történnie kellett volna.
(4) Amennyiben egy vállalkozással kapcsolatban a 2. cikkel összhangban végzett vizsgálat során egy másik tagállam további tájékoztatást igényel, különös tekintettel a 3. cikkel összhangban végzett keresztellenőrzésekre, egyedi vizsgálati kérelmek nyújthatók be az indok megjelölésével. Az ilyen egyedi kérelmekről szóló áttekintést negyedévente, minden negyedév végét követő egy hónapon belül kell elküldeni a Bizottságnak. A Bizottság követelheti az egyes kérelmek másolatának rendelkezésre bocsátását.
A vizsgálati kérelmeket kézhezvételüket követően legkésőbb hat hónapon belül teljesíteni kell; a vizsgálat eredményéről haladéktalanul tájékoztatni kell a kérelmező tagállamot és a Bizottságot. A Bizottságnak szóló tájékoztatást negyedévente, minden negyedév végét követő egy hónapon belül kell megadni.
(5) A Bizottság a 19. cikknek megfelelően meghatározza a (3) és a (4) bekezdésben említett kérések tartalmával kapcsolatos minimumkövetelményeket.
8. cikk
(1) Az e rendeletben előírt vizsgálat során összegyűjtött információ szakmai titoktartás tárgyát képezi. Az ilyen információ kizárólag azokkal a személyekkel közölhető, akiknek - a tagállamokban vagy a Közösség intézményeiben teljesítendő feladataikból kifolyólag, - e feladataik ellátásához az adott információra szükségük van.
(2) E cikk nem sérti a jogi eljárásokra vonatkozó nemzeti rendelkezéseket.
9. cikk
(1) A tagállamok e rendelet alkalmazásáról a vizsgálati időszakot követő január 1-je előtt részletes jelentést küldenek a Bizottságnak.
(2) A jelentésben ismertetni kell minden felmerült nehézséget, az azok leküzdésére tett intézkedéseket és szükség esetén a helyzet javítására irányuló javaslatokat.
(3) A tagállamok és a Bizottság e rendelet alkalmazásáról rendszeres véleménycserét folytatnak.
(4) A Bizottság a pénzalapok kezeléséről szóló, a 729/70/EGK rendelet 10. cikkében említett éves jelentésében minden alkalommal értékeli az elért haladást.
(5) A Bizottság 1996. december 31-e előtt jelentést nyújt be e rendelet alkalmazásáról. -----
10. cikk
(1) A tagállamok a 2. cikknek megfelelően végrehajtandó vizsgálatokhoz vizsgálati programokat dolgoznak ki a következő vizsgálati időszakra.
(2) A tagállamok minden évben április 15-e előtt megküldik a Bizottságnak az (1) bekezdésben említett programjukat, amelyben meghatározzák a következőket:
- a vizsgálatnak alávetendő vállalkozások száma és azok ágazatonkénti lebontása a hozzájuk kapcsolódó összegeket figyelembe véve,
- a program kidolgozására elfogadott kritériumok.
(3) A tagállamok által kidolgozott és a Bizottságnak továbbított programokat a tagállamok végrehajtják, ha a Bizottság nyolc héten belül nem tette meg észrevételeit.
(4) A programoknak a tagállamok által történő módosítása esetében ugyanilyen eljárást kell alkalmazni.
(5) A Bizottság kivételesen bármikor kérheti, hogy adott vállalkozási kategóriával egészítsék ki egy vagy több tagállam programját.
11. cikk
(1) Minden tagállamban legkésőbb 1991. január 1-jéig külön hivatalt kell kijelölni, amely e rendelet alkalmazásának monitoringjáért és a következőkért felel:
- az e rendeletben előírt vizsgálatnak a szóban forgó hivatal által közvetlenül alkalmazott tisztviselők közreműködésével történő végrehajtásáért, vagy
- az egyéb hivatalokhoz tartozó tisztviselők által végzett vizsgálat összehangolásáért és felügyeletéért.
A tagállamok úgy is rendelkezhetnek, hogy az e rendelet szerint végrehajtandó vizsgálatok elvégzése a külön hivatal és más nemzeti hivatalok között megosztva történjen, feltéve hogy azok összehangolásáért az előbbi felelős.
(2) Az e rendelet alkalmazásáért felelős hivatalt vagy hivatalokat oly módon kell megszervezni, hogy azok a kifizetésekért és a kifizetések előtt végrehajtott vizsgálatért felelős hivataltól vagy hivatali szervezeti egységektől függetlenek legyenek.
(3) Az (1) bekezdésben említett külön hivatal e rendelet megfelelő alkalmazásának biztosítására minden szükséges intézkedést megtesz.
(4) A külön hivatal ezen túlmenően a következőkért felelős:
- az e rendelet szerinti vizsgálatok végrehajtásáért felelős nemzeti tisztviselők olyan képzéséért, amely lehetőséget nyújt számukra a feladataik ellátásához szükséges ismeretanyag elsajátítására,
- a vizsgálati jelentések és minden egyéb, e rendelet alapján és annak előírásai szerint végzett vizsgálatokkal összefüggő okmány kezeléséért,
- a 9. cikk (1) bekezdésében említett jelentések és a 10. cikkben említett programok elkészítéséért és közléséért.
(5) Az érintett tagállam a külön hivatalt a (3) és (4) bekezdésben említett összes feladat ellátásához szükséges hatáskörrel ruházza fel.
A hivatalnak az említett feladatok ellátásához megfelelően képzett, elegendő számú tisztviselővel kell rendelkeznie.
(6) Ez a cikk nem alkalmazható, ha a vizsgálatnak alávetendő vállalkozások 2. cikk (2) bekezdése szerinti minimális száma 10-nél kevesebb.
18. cikk
Az e rendeletben szereplő, ECU-ben megadott összegeket a vizsgálati időszak megkezdése évének első munkanapján érvényes átváltási árfolyam alkalmazásával át kell váltani nemzeti valutákra, és közzé kell tenni az Európai Közösségek Hivatalos Lapjának C sorozatában.
19. cikk
Szükség szerint e rendelet alkalmazására részletes szabályokat kell elfogadni a 729/70/EGK rendelet 13. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően.
20. cikk
A Közösség által e rendelet alapján finanszírozott egyedi kiadások vizsgálatára a 729/70/EGK rendelet 9. cikkét kell alkalmazni.
21. cikk
(1) A Bizottság tisztviselői a vonatkozó nemzeti törvényi rendelkezéseknek megfelelően jogosultak hozzáférni minden, akár az e rendelet alapján szervezett vizsgálat céljából, akár azt követően kiállított okmányhoz és a tárolt adatokhoz, ideértve az adatfeldolgozó rendszerekben tárolt adatokat is. Kérésre azokat megfelelő adathordozó eszközön rendelkezésre kell bocsátani.
(2) A 2. cikkben említett vizsgálatokat a tagállamok tisztviselői hajtják végre.
A Bizottság tisztviselői részt vehetnek ezekben a vizsgálatokban. Ők maguk nem gyakorolhatják a nemzeti tisztviselőkre ruházott vizsgálati hatásköröket; azonban a tagállamok tisztviselőivel azonos jogaik vannak a helyiségekbe való bejutáshoz és az iratokhoz való hozzáféréshez.
(3) A 7. cikk alapján végzett vizsgálatok esetében a megkereső tagállam tisztviselői a megkeresett tagállam hozzájárulásával jelen lehetnek a megkeresett tagállamban folyó vizsgálatnál, és azonos jogaik lehetnek a helyiségekbe való bejutáshoz és az iratokhoz való hozzáféréshez.
A megkereső tagállamnak a megkeresett tagállamban folyó vizsgálatokban jelenlévő tisztviselői kötelesek készen állni arra, hogy hivatalos minőségüket bármikor igazolják. A vizsgálatokat minden esetben a megkeresett tagállam tisztviselői hajtják végre.
(4) Abban az esetben, ha a büntetőeljárásra vonatkozó nemzeti rendelkezések bizonyos jogi aktusokat a nemzeti jog által külön kijelölt tisztviselők számára tartanak fenn, a Bizottság tisztviselői és a tagállam (3) bekezdésben említett tisztviselői ezekben az aktusokban nem vehetnek részt. Semmilyen körülmények között nem vehetnek részt különösen a személyek otthonában a tagállam büntetőjoga szerint végzett házkutatásokban, és a személyeknek a tagállam büntetőjoga szerint történő hivatalos kihallgatásában. Az ezek nyomán szerzett információkhoz azonban hozzáférhetnek.
22. cikk
(1) A 77/435/EGK irányelv 1990. január 1-jétől hatályát veszti. Az említett irányelv alapján az említett naptól kezdve végzett vizsgálatokat az e rendeletnek megfelelően végzett vizsgálatnak kell tekinteni.
(2) A 77/435/EGK irányelvre történő hivatkozásokat az e rendeletre történő hivatkozásnak kell tekinteni.
23. cikk
Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
Ezt a rendeletet 1990. január 1-jei hatállyal kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
( 1 ) HL C 192., 1987.7.29., 15. o.
( 2 ) HL C 291., 1989.11.20., 105. o.
( 3 ) HL L 185., 1988.7.15., 1. o.
( 4 ) HL L 94., 1970.4.28., 13. o.
( 5 ) HL L 172., 1977.7.12., 17. o.
( 6 ) HL L 185., 1988.7.15., 33. o.
( 7 ) HL L 355., 1992.12.5., 1. o.;
( 8 ) HL L 265., 2000.10.19., 10. o.
( 9 ) HL L 67., 1991.3.14., 11. o.
Lábjegyzetek:
[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 31989R4045 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:31989R4045&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 01989R4045-20030701 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:01989R4045-20030701&locale=hu