31995L0064[1]

A Tanács 95/64/EK irányelve (1995. december 8.) a tengeri áru- és személyszállításban használt statisztikai adatszolgáltatásról

A TANÁCS 95/64/EK IRÁNYELVE

(1995. december 8.)

a tengeri áru- és személyszállításban használt statisztikai adatszolgáltatásról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 213. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 2 ),

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 3 ),

mivel annak biztosítása érdekében, hogy a közös tengeri szállítási politikával kapcsolatosan rábízott feladatokat elláthassa, a Bizottságnak rendelkeznie kell a Közösségbe és onnan kifelé irányuló, valamint a tagállamok közötti és tagállamokon belüli tengeri áru- és személyszállítási forgalomról rendszeresen szolgáltatott összehasonlítható, megbízható és összehangolt statisztikai adatokkal;

mivel szintén fontos, hogy a tagállamok és a gazdálkodó szervezetek jó ismeretekkel rendelkezzenek a tengeri szállítási piacról;

mivel jelenleg a tengeri áru- és személyszállítási forgalomról nem állnak rendelkezésre közösségi szintű, átfogó statisztikai információk;

mivel a az 1993-1997. évek közötti időszakra a statisztikai információk területén végrehajtandó elsődleges fontosságú intézkedések céljaira kidolgozott keretprogramjáról szóló, 1993. július 22-i 93/464/EGK tanácsi irányelv ( 4 ) hangsúlyozta az átfogó statisztikák készítésének szükségességét;

mivel a Közösség statisztikai adatainak összehasonlítható és összehangolt módon történő begyűjtése lehetővé teszi egy megbízható, következetes és naprakész információkat tartalmazó, összefüggő rendszer kialakítását;

mivel a tengeri áru- és személyszállítás adatainak mind a tagállamok, mind a különféle közlekedési ágazatok között összehasonlíthatóaknak kell lenniük;

mivel ezen irányelv alkalmazásának felülvizsgálatával kapcsolatosan a Bizottságnak a megfelelő időben jelentést kell előterjesztenie;

mivel a tagállamok számára rendelkezésekkel biztosítani kell egy átmeneti időszakot arra, hogy statisztikai rendszereiket az ebben az irányelvben előírt rendelkezésekhez igazítsák, és kezdeményezhessék bizonyos adatok begyűjtésével kapcsolatosan tapasztalt problémák kezeléséhez kísérleti tanulmányprogramok kidolgozását;

mivel a Közösségnek ezért a kezdeti időszak folyamán az elvégzendő munka vonatkozásában pénzügyi hozzájárulással támogatnia kell a tagállamokat;

mivel ennek az irányelvnek az alkalmazásához, beleértve az időközben bekövetkező közgazdasági és műszaki tökéletesítéshez való igazításhoz szükséges intézkedéseket is, igénybe kell venni a Tanács 89/382/EGK-Euratom határozatának ( 5 ) rendelkezései értelmében felállított statisztikai programbizottság támogatását;

mivel a szubszidiaritás elvével összhangban az összehangolt információk elkészítését lehetővé tevő közös statisztikai szabványok kidolgozása hatékony módon csak a Közösség szintjén valósítható meg; mivel az adatok összegyűjtése minden egyes tagállamban a hivatalos statisztikák elkészítéséért felelős testületek és intézmények feladata lesz,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A tagállamok gyűjtik a területükön működtetett kikötőket felkereső tengerjáró hajók áru- és személyszállítási forgalmáról szóló közösségi statisztikai adatokat.

2. cikk

Meghatározások

Ennek az irányelvnek az alkalmazásában:

1. A "tengeri áru- és személyszállítás" áruk és utasok tengerjáró hajók igénybevételével történő mozgatását jelenti, részben vagy egészben tengeri útvonalakon.

Ennek az irányelvnek a hatálya kiterjed azokra az árukra is, amelyeket:

a) tengeri létesítményekre szállítottak ki;

b) a tengerfenékről termeltek ki, és kikötőkben rakodtak ki a partra.

Ennek az irányelvnek a hatálya a hajók számára szállított üzemanyagra és üzemeltetéshez szükséges készletekre nem terjed ki.

2. "Tengerjáró hajó": olyan hajókat jelent, amelyeket nem kizárólagosan belvizeken, védett vizeken vagy azok közvetlen közelében, illetve kikötőhatóságok rendeletei által szabályozott vizeken vagy területeken üzemeltetnek.

Ennek az irányelvnek a hatálya nem terjed ki halfogási, halfeldolgozási, kutatási és fúrási tevékenységek végzése céljából üzemeltetett hajókra, vontatóhajókra, tolóhajókra, kutatóhajókra és mérési tevékenységeket végző hajókra, kotróhajókra, hadihajókra, illetve a kizárólag nem kereskedelmi tevékenységek végzése céljából üzemeltetett hajókra.

3. "Kikötő": olyan helyet jelent, amely rendelkezik megfelelő létesítményekkel hajók kikötéséhez, hajók rakományainak kirakodásához és berakodásához, vagy hajók utasainak kihajózásához, illetve behajózásához.

4. "Tengeri szállító nemzetisége": azt az országot jelenti, ahol a szállító üzleti tevékenységeinek tényleges központi irodája található.

5. "tengeri szállító" az a személy, aki vagy akinek a nevében egy másik személy egy feladóval vagy egy utassal áruk vagy utasok tengeri szállítására vonatkozó szerződést köt.

3. cikk

Adatgyűjtési sajátosságok

(1) A tagállamok az alábbi területekkel kapcsolatosan végeznek adatgyűjtést:

a) rakomány- és utasforgalmi információk;

b) hajókra vonatkozó információk.

A 100 tonna bruttó űrtartalomnál kisebb hajóterű hajók mentesíthetők az adatszolgáltatási kötelezettség alól.

(2) Az adatszolgáltatási kötelezettséggel kapcsolatosan előírt sajátos jellemzőket, nevezetesen az egyes területekre vonatkozó statisztikai változókat és azok osztályozási nómenklatúráját, valamint a megfigyelések megkövetelt gyakoriságát ezen irányelv mellékletei tartalmazzák.

(3) Az adatgyűjtést a lehetőségek szerint a rendelkezésre álló adatforrások alapján kell elvégezni, ezáltal csökkenteni kell az adatszolgáltatókra rótt terheket.

4. cikk

Kikötők

(1) Ennek az irányelvnek az alkalmazásában a 13. cikk rendelkezéseiben meghatározott eljárással összhangban össze kell állítani egy országok és tengerparti területek szerint kódolt és osztályozott kikötőlistát.

(2) Minden egyes tagállam kijelöli ebből a kikötőlistából azokat a kikötőket, amelyek éves áruforgalma meghaladja az 1 millió tonnát, illetve amelyek éves utasforgalma meghaladja a 200 000 főt.

Ennek az irányelvnek a hatálybalépését követő legfeljebb három éven belül az egyes tagállamok jogosultak csak azokat a kikötőket kijelölni, amelyek éves áruforgalma meghaladja a 2 millió tonnát, illetve amelyek éves utasforgalma meghaladja a 400 000 főt.

Minden egyes kijelölt kikötő vonatkozásában részletes adatokat kell szolgáltatni a VIII. melléklet rendelkezéseivel összhangban azokról a forgalmi területekről (áru- és utasforgalom), amelyekben az érintett kijelölt kikötő elérte az előírt kijelölési határértéket; az adatszolgáltatási kötelezettség olyan területek esetében, ahol a kikötő a határértéket nem érte el, csak összesített adatokat kell szolgáltatni.

(3) Az olyan kikötők esetében, amelyek a kikötőlistából nem kerültek kijelölésre, az adatszolgáltatási kötelezettség a VIII. melléklet A3 adatkészletének megfelelő adatokat tartalmazó, összesített adatszolgáltatásra vonatkozik.

5. cikk

A statisztikai adatok pontossága

Az adatgyűjtési módszereket olyan módon kell meghatározni, hogy a Közösség tengeri szállítási statisztikái tükrözzék a VIII. mellékletben előírt statisztikai adatkészletek vonatkozásában megkövetelt pontosságot. A pontossági követelményeket a 13. cikk rendelkezéseiben előírt eljárással összhangban kell meghatározni.

6. cikk

Az adatgyűjtés eredményeinek feldolgozása

A tagállamok annak érdekében, hogy összehasonlítható statisztikai adatokat kapjanak, kötelesek a 3. cikk alapján begyűjtött statisztikai információkat az 5. cikk rendelkezéseiben megkövetelt adatpontossági követelményeket kielégítő módon feldolgozni.

7. cikk

Az adatgyűjtés eredményeinek továbbítása

(1) A tagállamok a 3. cikkben említett adatok begyűjtéséből származó eredményeket továbbítják az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala számára, beleértve a tagállamok által a hazai törvényeik által vagy a statisztikai adatok bizalmas jellegével kapcsolatosan elfogadott gyakorlatuk alkalmazásával bizalmas jellegűnek nyilvánított adatokat is a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalához történő továbbításáról szóló, 1990. június 11-i 1558/90/EGK-Euratom tanácsi rendeletben ( 6 ) előírt rendelkezések szerint.

(2) Az adatgyűjtések feldolgozott adatait a VIII. mellékletben meghatározott adatkészleteknek megfelelő szerkezetben kell továbbítani. Az eredmények továbbításához felhasználható műszaki megoldások meghatározása a 13. cikk rendelkezéseiben előírt eljárással összhangban történik.

(3) Az eredményeket a negyedéves gyakoriságú megfigyelési időszakok esetében a tárgyidőszak végétől számított öt hónapon belül, az éves gyakoriságú megfigyelési időszakok esetében a tárgyidőszak végétől számított nyolc hónapon belül kell továbbítani.

Az első adatszolgáltatási időszakban az 1997. év első negyedévére vonatkozó adatokat kell továbbítani.

8. cikk

Jelentések

(1) A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátanak az adatok összeállításában felhasznált módszerekre vonatkozó minden információt. A tagállamok továbbá a Bizottság rendelkezésére bocsátanak az adatgyűjtési módszerekben bekövetkező minden lényeges változásra vonatkozó információt is.

(2) A Bizottság jelentést készít a Tanács részére egy hároméves időszakot meghaladó adatgyűjtést követően az ennek az irányelvnek megfelelően végrehajtott gyakorlati munka elvégzéséről.

9. cikk

A statisztikai adatok terjesztése

A Bizottság hozzáférhetővé teszi a megfelelő statisztikai adatokat, időszakonként összehasonlítva a megadott eredményekkel.

Az adatok Bizottság általi kihirdetéshez vagy nyilvánosságra hozatalához szükséges intézkedéseket a 13. cikk rendelkezéseiben meghatározott eljárással összhangban kell foganatosítani.

10. cikk

Átmeneti időszak

(1) Egy hároméves időtartamot meg nem haladó átmeneti időszak folyamán, amennyiben a nemzeti statisztikai rendszereken nagyobb mérvű kiigazítást kell végrehajtani, a 13. cikk rendelkezéseiben meghatározott eljárással összhangban, ezen irányelv rendelkezései alapján eltérés engedélyezhető.

(2) Az (1) bekezdésben említett átmeneti időszak folyamán a 13. cikk rendelkezéseiben meghatározott eljárással összhangban az alábbi kérdések vonatkozásában kísérleti tanulmányprogramok kidolgozását kell kezdeményezni:

a) az alábbi információelemek begyűjtésének megvalósíthatósága és a tagállamok, illetve adatszolgáltatók által viselt adatgyűjtési költségek:

- árumegnevezések a III. mellékletben és a VIII. melléklet B1 adatkészletében meghatározottak szerint,

- rövid útvonalakon szállított utasok,

- csatlakozó járatokkal és szállítási láncokkal kapcsolatos információk,

- a tengeri szállítóvállalkozás üzemeltetőjének nemzetiségére vonatkozó adatok;

b) az adatgyűjtés végrehajtásának megvalósíthatósága az alkalmazott kereskedelmi szokványok, a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO), az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN), valamint a nemzetközi vámszabályok vonatkozásában.

A Bizottság a kísérleti tanulmányok elkészítéséből származó eredményekről tájékoztatást nyújt a Tanács számára, és javaslatot terjeszt elő ennek az irányelvnek a kibővítési lehetőségeiről ezeknek az információelemeknek egy rendszeres adatszolgáltatási rendszerbe foglalása céljából.

11. cikk

Pénzügyi hozzájárulás

(1) Az ennek az irányelvnek a rendelkezései szerint megkövetelt adatszolgáltatási kötelezettség első három évére a tagállamok a Közösségtől pénzügyi hozzájárulásban részesülnek az általuk ezen a területen elvégzett munka ellenében.

(2) Az (1) bekezdésben említett elosztásra kerülő pénzügyi hozzájárulás összegének felhasználását az éves költségvetési eljárások részeként rögzítik.

(3) Az egyes években rendelkezésre álló felosztható összegeket az ezekért felelős költségvetési szerv határozza meg.

12. cikk

Az irányelv végrehajtásának részletes szabályai

Ennek az irányelvnek a részletes végrehajtási szabályait, beleértve a közgazdasági és műszaki fejlesztésekhez való igazításhoz szükséges intézkedéseket és különösen:

- az adatgyűjtési sajátosságok (3. cikk) és az ehhez az irányelvhez csatolt mellékletek kiigazításait olyan mértékig, amíg az ilyen kiigazítások nem idéznek elő lényeges mértékű költségnövekedést a tagállamok számára, és/vagy nem rónak túlzott terheket az adatszolgáltatókra,

- egy országok és tengerparti területek szerint kódolt és osztályozott, a Bizottság által rendszeresen frissített tartalmú kikötőlistát (4. cikk),

- a statisztikai adatok pontosságával kapcsolatos követelményt (5. cikk),

- az adatállomány összeállításának leírását és az eredményeknek a Bizottság felé való továbbításában felhasználandó kódokat (7. cikk),

- az adatok kihirdetésével és terjesztésével kapcsolatos intézkedéseket (9. cikk),

- az átmeneti időszak folyamán ezen irányelvtől való eltérés engedélyezését és a beütemezett kísérleti tanulmányokat (10. cikk),

- a hajócsoportonkénti besorolással egyenértékű nómenklatúrát (VII. melléklet),

a 13. cikk rendelkezéseiben előírt eljárással összhangban kell megállapítani.

13. cikk

(1) A Bizottságot 89/382/EGK, Euratom határozat által létrehozott statisztikai programbizottság segíti (a továbbiakban: a bizottság).

(2) Az e cikkre történő hivatkozás esetén az 1999/468/EK határozat ( 7 ) 4. és 7. cikkét kell alkalmazni, tekintettel annak 8. cikke rendelkezéseire.

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított időtartam három hónap.

(3) A bizottság elfogadja eljárási szabályzatát.

14. cikk

Az irányelv végrehajtása

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 1997. január 1-jéig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a főbb rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadtak el.

15. cikk

Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

16. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

VÁLTOZÓK ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. Statisztikai változók

a) Hajórakomány- és utasinformáció:

- az áruk bruttó súlya tonnában,

- a hajórakomány típusa a II. mellékletben feltüntetett névjegyzék szerint,

- az áruk leírása a III. mellékletben feltüntetett névjegyzék szerint,

- jelentést tevő kikötő,

- a mozgás iránya, vagy befelé, vagy kifelé,

- befelé irányuló hajórakomány esetében: a berakodási kikötő (vagyis az a kikötő, amelyben a jelentést tevő kikötőbe érkező rakományt hajóra rakták), az Európai Gazdasági Térség (EGT) országainak a kikötők jegyzékében feltüntetett egyes kikötőit és az EGT-országokon kívüli, a IV. mellékletben feltüntetett hajózható tengerparti területeket használva,

- kifelé irányuló hajórakomány esetében: a kirakodási kikötő (vagyis az a kikötő, amelyben a jelentést tevő kikötőt elhagyó hajóból a rakományt ki kell rakodni), az Európai Gazdasági Térség (EGT) országainak a kikötők jegyzékében feltüntetett egyes kikötőit és az EGT-országokon kívüli, a IV. mellékletben feltüntetett hajózható tengerparti területeket használva,

- az utazást elkezdő vagy befejező utasok száma, valamint a tengeri hajókiránduláson részt vevő utasok száma.

A konténerekben vagy ro-ro egységekben szállított áruk esetében a következő kiegészítő adatokat kell szolgáltatni:

- a konténerek összes száma (rakománnyal vagy rakomány nélkül),

- a rakomány nélküli konténerek száma,

- a mozgatható (ro-ro) egységek összes száma (rakománnyal vagy rakomány nélkül),

- a rakomány nélküli mozgatható (ro-ro) egységek száma.

b) A hajóra vonatkozó információ:

- a hajók száma,

- a hajók hordképessége vagy bruttó tonnatartalma,

- a hajók regisztrálási országa vagy felségterülete, az V. mellékletben feltüntetett névjegyzéket használva,

- a hajók típusa, a VI. mellékletben feltüntetett névjegyzéket használva,

- a hajók mérete, a VII. mellékletben feltüntetett névjegyzéket használva.

2. Fogalommeghatározások

a) A "teheráru-konténer" olyan szállítóeszköz-gyártmányt jelent, amely:

1. állandó jellegű, és ennek megfelelően elég erős ahhoz, hogy alkalmas legyen az ismételt felhasználásra;

2. különleges kivitelezésű, ami lehetővé teszi az árucikkek szállítását egy vagy több módon, közbenső átrakodás nélkül;

3. olyan eszközökkel van ellátva, amelyek a gyors kezelését lehetővé teszik, különösen az egyik szállítási módról a másikra való átrakását;

4. úgy tervezték, hogy könnyű legyen megtölteni és kiüríteni;

5. hat (6) méter (20 láb) vagy nagyobb hosszúsággal rendelkezik.

b) A "ro-ro egység" olyan, kerekekkel ellátott berendezést jelent a rakomány szállításához, mint a tehergépkocsik, pótkocsik vagy kétkerekű utánfutók, amelyekkel a hajóra lehet hajtani, vagy amelyeket a hajóra lehet vontatni. A kikötői vagy hajóutánfutók is ebbe a meghatározásba tartoznak. Az osztályozásnak az Egyesült Nemzetek 21. sz. "Kódok hajórakomány-, csomag- és csomagolóanyag-típusokhoz" című ECE ajánlását kell követni.

c) A "konténerrakomány" olyan konténereket jelent, rakománnyal vagy rakomány nélkül, amelyek beemelhetők az azokat tengeren szállító hajókba vagy ezekből a hajókból kiemelhetők.

d) A "ro-ro rakomány" árukat jelent, akár konténerekben vannak, akár nem, ro-ro egységekre rakva; a ro-ro egységeket felgördítik a hajókra és legördítik a hajókról, amelyek azokat tengeren szállítják.

e) Az "áruk bruttó súlya" a szállított áruk tonnatartalmát jelenti, beleértve a csomagolást is, de leszámítva a konténerek vagy ro-ro egységek önsúlyát.

f) A "hordképesség" a hajó nyári merülési vonalán vízben, 1,025 fajsúllyal mért vízkiszorítása és a hajó teljes súlya közötti különbséget jelenti tonnákban, azaz a hajó tonnákban kifejezett vízkiszorítása hajórakomány, üzemanyag, kenőolaj, ballasztvíz, a tartályokban lévő édesvíz és ivóvíz, felhasználható felszerelés, valamint utasok, személyzet és azok javai nélkül.

g) A "bruttó tonnatartalom" a hajóknak az 1969. évi, a hajóűrtartalom méréséről szóló nemzetközi egyezménnyel összhangban meghatározott teljes méretét jelenti.

h) A "tengeri körutazáson részt vevő utas" olyan tengeri utast jelent, aki kirándulóhajón tengeri utazást tesz. Az egynapos kiránduláson részt vevő utasok nem tartoznak ide.

i) A "kirándulóhajó" olyan utasszállító hajót jelent, amelyet arra szántak, hogy az utasoknak teljes turistaélményt szolgáltasson. Az összes utas kabinnal rendelkezik. Fedélzeti szórakoztató létesítmények is tartoznak a szolgáltatáshoz. A rendes kompjáratként üzemelő hajók nem tartoznak ide még akkor sem, ha némelyik utas tengeri körutazásnak tekinti a szolgáltatást. Továbbá azok a teherszállító hajók, amelyek nagyon korlátozott számban saját kabinnal rendelkező utasokat is tudnak szállítani, szintén nem tartoznak ide. Azok a hajók, amelyeket kizárólag egynapos kirándulásra szántak, szintén nem tartoznak ide.

j) A "tengeri körutazáson részt vevő utas kirándulása" a tengeri körutazáson részt vevő utas rövid látogatását jelenti valamely kikötőhöz kapcsolódó turistalátványosságnál, miközben a fedélzeten fenntartja a kabinját.

II. MELLÉKLET

A HAJÓRAKOMÁNY-OSZTÁLYOZÁS TÍPUSA

III. MELLÉKLET

NST 2007

IV. MELLÉKLET

HAJÓZHATÓ TENGERPARTI TERÜLETEK

Az alkalmazandó névjegyzék az abban az évben hatályban lévő földrajzi nómenklatúra (az országnévjegyzék a Közösség külkereskedelmi statisztikájához és a tagállamok közötti kereskedelmi statisztikához, amely eredetileg az 1736/75/EGK tanácsi rendelethez ( 8 ) készült), amelyre az adatok utalnak.

A kód négy kódelemből áll: az ISO alfa 2 szabványos kód az egyes országokhoz a fent említett névjegyzékből, amit két nulla követ (pl. a GR00 kód Görögország esetében), kivéve azokat az országokat, amelyek két vagy több hajózható tengerparti területre vannak osztva; ezeket a nullától különböző (1 és 7 közötti) negyedik számjegy azonosítja az alábbiak szerint:

A kiegészítő kódokkal

V. MELLÉKLET

A HAJÓK REGISZTRÁLÁSÁNAK NEMZETISÉGE

Az alkalmazandó névjegyzék az abban az évben hatályban lévő földrajzi nómenklatúra (az országnévjegyzék a Közösség külkereskedelmi statisztikájához és a tagállamok közötti kereskedelmi statisztikához, amely eredetileg az 1736/75/EGK tanácsi rendelethez ( 9 ) készült).

A kód négy kódelemből áll: az ISO alfa 2 szabványos kód az egyes országokhoz a fent említett névjegyzékből, amit két nulla követ (pl. a GR00 kód Görögország esetében), kivéve a két vagy több nyilvántartással rendelkező országokat, amelyeket egy nullától különböző negyedik számjegy azonosít az alábbiak szerint:

VI. MELLÉKLET

A HAJÓOSZTÁLYOZÁS TÍPUSA (ICST-COM)

VII. MELLÉKLET

HAJÓMÉRETOSZTÁLYOK

bruttó hordképességben (DWT) és bruttó súlyban (GT)

Ez az osztályozás csak a 100 vagy annál nagyobb tonnatartalmú hajókra érvényes.

VIII. MELLÉKLET

STRUKTÚRA A STATISZTIKAI ADATKÉSZLETEKHEZ

Az ebben a mellékletben részletezett adatkészletek megállapítják, hogy a Közösség által igényelt tengeri szállítási statisztikákat milyen időközönként kell elkészíteni. Az egyes adatkészletek meghatározzák a korlátozott méretkészletek keresztbesorolását a névjegyzékek különböző szintjein az összes többi méreten keresztül összesítve, amelyekhez a jó minőségű statisztikák szükségesek.

A B1 adatkészlet összegyűjtésének feltételeit a Tanács a Bizottság javaslatára dönti el az ezen irányelv 10. cikke szerint előírt hároméves átmeneti időszak során végzett kísérleti tanulmány eredményeinek figyelembevételével.

ÖSSZEFOGLALÁS ÉS RÉSZLETES STATISZTIKA

- Az áruk és az utasok számára kiválasztott kikötőkhöz az A1, A2, B1, C1, D1, E1, F1 és/vagy az F2 adatkészleteket kell szolgáltatni.

- Az áruk, de nem az utasok számára kiválasztott kikötőkhöz az A1, A2, A3, B1, C1, E1, F1 és/vagy az F2 adatkészleteket kell szolgáltatni.

- Az utasok, de nem az áruk számára kiválasztott kikötőkhöz az A3, D1, F1 és/vagy az F2 adatkészleteket kell szolgáltatni.

- Az adatkészlet a kiválasztott kikötőkhöz, valamint azokhoz a kikötőkhöz, amelyek nincsenek kiválasztva (sem áruk, sem utasok számára), az A3.

A1 adatkészlet: Tengeri szállítás a fő európai kikötőkben, a kikötők, a rakomány típusa és a kapcsolat szerint

Időszak: negyedévenként

A2 adatkészlet: Nem egységteher tengeri szállítása a fő európai kikötőkben, a kikötők, a rakomány típusa és a kapcsolat szerint

Időszak: negyedévenként

A3 adatkészlet: A kiválasztott kikötőkhöz és azokhoz a kikötőkhöz egyaránt megkívánt adatok, amelyekhez részletes statisztika nem szükséges (lásd 4. cikk (3) bekezdés)

Időszak: évenként

B1 adatkészlet: Tengeri szállítás a fő európai kikötőkben, a kikötők, a rakomány típusa és a kapcsolat szerint

Időszak: évenként

C1 adatkészlet: Egységteher tengeri szállítása a fő európai kikötőkben, a kikötők, a rakomány típusa és a kapcsolat, valamint berakodott állapot szerint

Időszak: negyedévenként

D1 adatkészlet: Utasszállítás a fő európai kikötőkben, a kapcsolat és a hajók bejegyzésének nemzetisége szerint

Időszak: negyedévenként

E1 adatkészlet: Tengeri szállítás a fő európai kikötőkben, a kapcsolat és a hajók bejegyzésének nemzetisége szerint

Időszak: évenként

F1 adatkészlet: Európai kikötői hajóforgalom a fő európai kikötőkben, a kikötők, a rakományt berakodó vagy kirakodó hajók típusa és mérete, a hajóba beszálló vagy a partra szálló utasok szerint (beleértve a kiránduláson lévő, tengeri körutazáson részt vevő utasokat is)

Időszak: negyedévenként

F2 adatkészlet: Európai kikötői hajóforgalom a fő európai kikötőkben, a kikötők, a rakományt berakodó vagy kirakodó hajók típusa és mérete, a hajóba beszálló vagy a partra szálló utasok szerint (beleértve a kiránduláson lévő, tengeri körutazáson részt vevő utasokat is)

Időszak: negyedévenként

( 1 ) HL C 214., 1994.8.4., 12. o.

( 2 ) HL C 151., 1995.6.19., 493. o.

( 3 ) HL C 397., 1994.12.31., 6. o.

( 4 ) HL L 219., 1993.8.28., 1. o.

( 5 ) HL L 181., 1989.6.28., 47. o.

( 6 ) HL L 151., 1990.6.15., 15. o.

( 7 ) A Tanács 1999. június 28-i határozata a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról (HL L 184., 1999.7.17., 23. o.)

( 8 ) HL L 183., 1975.7.14., 3. o.

( 9 ) HL L 183., 1975.7.14., 3. o.