A Kúria Knk.39299/2022/2. számú precedensképes határozata határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 19. § (3) bek.] Bírók: Gyurán Ildikó, Sperka Kálmán, Suba Ildikó

A határozat elvi tartalma:

Az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésben nem írható ki választópolgári kezdeményezésre olyan népszavazás, amely az Országgyűlésre kötelező volta miatt elvonná az Országgyűlés alkotmányozó hatáskörét. Nem felel meg az egyértelműség követelményének az a népszavazásra indítványozott kérdés, amely azt követően bizonytalan helyzetet eredményez a további feladatok tekintetében.

Kapcsolódó határozatok:

*Kúria Knk.39299/2022/2.*, 3199/2024. (V. 31.) AB végzés

***********

A Kúria

végzése

Az ügy száma: Knk.III.39.299/2022/2.

A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Gyurán Ildikó előadó bíró, Dr. Suba Ildikó bíró

A kérelmező: név (cím1.)

A kérelmező képviselője: Dr. Borszéki Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: Dr. Borszéki Péter Tamás, cím2

Az eljárás tárgya: népszavazási ügyben hozott határozat felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a kérelmező

A felülvizsgálni kért határozat: a Nemzeti Választási Bizottság 111/2022. számú határozata

Rendelkező rész

A Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 111/2022. számú határozatát helybenhagyja.

Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 10.000.- (tízezer) forint eljárási illetéket.

A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) 111/2022. számú határozatával megtagadta a kérelmezőnek az "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül Magyarország 2012. január 1-jén hatályba lépett és többször módosított Alaptörvényét és helyette ismét léptesse hatályba a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló többször módosított 1949. évi XX. törvényt annak 2011. december 31-én hatályos szövegével és az ennek végrehajtásához szükséges törvényekkel, azzal, hogy ezek mindaddig maradjanak hatályban, amíg az Országgyűlés új Alkotmányt alkot?" népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését.

[2] Az NVB elsődlegesen vizsgálta, hogy a népszavazásra szánt kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdése szerinti tiltott tárgykörbe ütközik-e.

[3] Az Alaptörvény elfogadására és módosítására vonatkozó és az Alaptörvény S) cikkében rögzített eljárásrend szabályaira utalással hangsúlyozta, a hivatkozott rendelkezés kizárja a népszavazás útján történő Alaptörvény-módosítást. Az Alaptörvény elfogadására vagy annak módosítására irányuló javaslatot kizárólag a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő terjeszthet elő. Az S) cikk (2) bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy az Alaptörvény elfogadásához vagy módosításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

[4] Egy érvényes és eredményes népszavazás az Országgyűlésre nem mint törvényhozó, hanem mint alkotmányozó hatalomra kíván kötelezettséget róni, ugyanakkor alkotmányozás országos népszavazással nem kényszeríthető ki.

[5] Az Alaptörvény szóban forgó tiltó rendelkezése az Alaptörvény módosítására irányuló kérdést említ, de a kevesebbről a többre következtetés elve alapján az Alaptörvény egészének hatályon kívül helyezése és helyette új Alaptörvény/Alkotmány elfogadása értelemszerűen a tilalom hatálya alá esik.

[6] A népszavazásra javasolt kérdés egyértelműsége kapcsán azt is megállapította az NVB, hogy a feltett kérdés részkérdései összefüggenek egymással, de azok két, jól elhatárolható és egymásból nem feltétlenül következő jogalkotásra kötelezést foglalnak magukban. Előfordulhat, hogy a választópolgár egyetért az Alaptörvény hatályon kívül helyezésével, de azzal már nem, hogy egyidejűleg a második alkérdésben említett normaszövegű Alkotmány lépjen hatályba. Ezzel pedig sérül a választópolgári egyértelműség követelménye. Abból a szempontból sem egyértelmű és világos a kérdés, hogy a kérelmező mit ért a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény "végrehajtásához szükséges törvények" alatt. Miután mind az Alkotmány, mind az említett körbe tartozó törvények hosszabb ideje nincsenek hatályban, azok pontos tartalma és következményei a választópolgárok számára átláthatatlanok.

A felülvizsgálati kérelem

[7] A kérelmező felülvizsgálati kérelmében a határozat megváltoztatását és a népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését kérte.

[8] Állította, hogy a kérdés nem ütközik az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjába és az megfelel a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 9. § (1) bekezdésében rögzített egyértelműség követelményének is.

[9] Kifejtette, hogy a népszavazásra javasolt kérdés nem az Alaptörvény módosítására, hanem annak hatályon kívül helyezésére vonatkozik, ami két szemantikai és szintaktikai szempontból eltérő fogalmat takar.