Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

Döntvényláncolatok

Egymásból is nyithatók egy adott ügy első-, másodfokú, felülvizsgálati stb. határozatai. Kisfilmünkben megmutatjuk ezt a funkciót.

...Tovább...

3199/2024. (V. 31.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Budapest Környéki Törvényszék 105.Kpk.750.041/2024/4. számú végzése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] 1. Az indítványozó jogi képviselője (dr. Biczó András ügyvéd) útján alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján, a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 57. § (4) bekezdése szerinti eljárásban.

[2] Az indítványozó által kifogásolt, megtámadott döntés a következő.

[3] A Budapest Környéki Törvényszék 2024. április 2-án meghozott 105.Kpk.750.041/2024/4. számú végzésével a Sóskúti Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) 1/2024. (II. 12.) helyi választási bizottsági határozatát megváltoztatta, és megtagadta a népszavazási kérdés hitelesítését.

[4] Az alkotmányjogi panaszban kifogásolt ügy a következő.

[5] 1.1. 2024. február 8-án Sóskút Község Önkormányzata Képviselő-testületének öt tagja (köztük az indítványozó) helyi népszavazásra javasolt kérdést nyújtott be hitelesítés céljából a HVB-hez, ami a következő: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Sóskút közigazgatási határain belül elem- és akkumulátorgyártó üzem, elem- és akkumulátor újrahasznosító, elem- és akkumulátor hulladékot feldolgozó üzem működjön?"

[6] A HVB a 2024. február 12-én meghozott 1/2024. (II. 12.) helyi választási bizottsági határozatával a helyi népszavazásra javasolt kérdést hitelesítette.

[7] A HVB az Nsztv.-ben meghatározott feltételeket vizsgálva megállapította, hogy a feltenni kívánt kérdés nem ütközik az Nsztv. 32. §-ában rögzített, továbbá a 39. § (2) bekezdése szerinti törvényi tilalomba. A kérdés érdemi vizsgálatát követően a HVB megállapította, hogy a kérdés közérthető, a kérdésben szereplő "akkumulátor" és "elem" szó, továbbá ezen rendszerek gyártása, újrahasznosítása, hulladékként való feldolgozása mindenki számára ugyanazt jelenti, azok minden választópolgár számára azonosan értelmezhetők. A kérdésre egyértelmű, a választópolgárok akaratát kifejező választ lehet adni.

[8] Megállapította továbbá azt is, hogy a kérdés tárgya az önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik, mivel a településrendezési eszközökben (Helyi Építési Szabályzat, Szabályozási Terv, Településszerkezeti Terv) kell meghatározni, hogy a közigazgatási területen belül milyen épületek elhelyezésére, milyen feltételek betartásával van lehetőség. A népszavazás eredménye a képviselő-testület hatáskörébe tartozó intézkedések megtételére (új szabályok alkotása, régi szabályok módosítása, szigorítása) vagy attól való tartózkodásra (meglévő szabályok enyhítése) szóló kötelezettséget jelent.

[9] 1.2. Egy helyi választópolgár (a továbbiakban: kérelmező) bírósági felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, melyben kérte a bíróságot, hogy a határozatot változtassa meg, s a helyi népszavazásra javasolt kérdést hitelesítését tagadja meg.

[10] Álláspontja szerint a hitelesített kérdés nem felel meg az Nsztv. 39. § (1) bekezdése szerinti egyértelműség követelményének, illetve abból olyan végrehajtási kötelezettség is származhat, ami nem tartozik a helyi önkormányzat hatáskörébe, továbbá az Alaptörvény XII. cikk (1) bekezdése szerinti foglalkozás szabad megválasztásának és a vállalkozás jogának önkényes korlátozásához is vezethet.

[11] 1.3. A Budapest Környéki Törvényszék 2024. április 2-án meghozott, jelen indítvánnyal támadott 105.Kpk.750.041/2024/4. számú végzésével a HVB határozatát megváltoztatta, és a népszavazási kérdés hitelesítését megtagadta.

[12] A bíróság indokolásában megállapította, hogy helyi népszavazásra javasolt kérdés azon követelmények együttes fennállása esetében hitelesíthető, miszerint egyrészt a kérdéssel érintett ügy az Alaptörvény 31. cikk (2) bekezdésének és az ezzel azonos tartalmú Nsztv. 32. § (1) bekezdésének megfelelően a képviselő-testület hatáskörébe tartozik, másrészt pedig maga a kérdés az egyértelműség és világosság feltételét teljesíti. Tekintettel arra, hogy a kérelmező érdemben elsődlegesen arra hivatkozott, hogy a HVB által hitelesített kérdés nem felel meg sem a választópolgári, sem a jogalkotói egyértelműség követelményének, ezért a bíróság a felülvizsgálati kérelmet e követelményhez igazodva bírálta el.

[13] A bíróság megállapította, hogy a népszavazáshoz való jog megfelelő érvényesülése megköveteli, hogy a választópolgárok egyértelműen és világosan nyilváníthassanak véleményt a népszavazási kezdeményezés tárgyát alkotó kérdésről, ezért a népszavazáshoz való jog garanciája a felteendő kérdés egyértelműsége. Az Nsztv. által megfogalmazott egyértelműségi feltételnek két iránya van, egyrészt a választópolgári, másrészt pedig a jogalkotói egyértelműség vizsgálata.

[14] A Kúria joggyakorlata szerint a népszavazásra bocsátandó kérdésekkel szembeni alapvető követelmény az, hogy az egyféleképpen értelmezhető és világos, a magyar nyelv szabályainak megfelelő legyen, azt az átlagosan tájékozott választópolgárok jól megértsék, átlássák annak jelentőségét, lényegét és következményeit, ezáltal tudatosan és átgondoltan tudják jogaikat a szavazataik leadása útján gyakorolni (Knk.IV.37.132/2016/4., Knk.lV.37.458/2015/3., Kvk.37.300/2012/2., Knk.IV.37.356/2015/2., KGD 2017.181.). Mindez jogalkotói oldalon azt jelenti, hogy a jogalkotó számára is egyértelműnek kell lennie egyrészt a jogalkotási kötelezettség fennállása, másrészt pedig annak iránya, mibenléte tekintetében is, ugyanis a jogalkotó köteles az eredményes népszavazásból következő döntéseket meghozni.[1]

[15] Az Alkotmánybíróság 81/2010. (V. 20.) AB határozatában megerősített 52/2001. (XI. 29.) AB határozatában kifejtette, hogy a népszavazáshoz való jog mint alanyi jogként érvényesíthető politikai alapjog garanciája a felteendő kérdés egyértelműsége. Az egyértelműség vizsgálatakor arra a kérdésre kell választ keresni, hogy a népszavazásra szánt kérdés kétséget kizáróan megválaszolható-e, eldöntendő kérdés esetében arra igennel vagy nemmel egyértelműen lehet-e felelni. Ahhoz azonban, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az is szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen. A pontos megfogalmazás ugyanakkor nem jelenti a jogi terminus technicus-ok alkalmazásának követelményét. Az Nsztv. nem támaszt olyan követelményt a népszavazás kezdeményezőivel szemben, hogy a kérdés megfogalmazásakor átvegyék az egyes jogágak kifejezéskészletét, a jogszabályokban meglévő fogalmakat, illetve az egyes tudományágak, szakterületek nyelvezetét.

[16] A választói egyértelműség követelményének lényege, hogy a választópolgárok jól értsék, lássák át a kérdés lényegét, jelentőségét azért, hogy tudatosan, átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogalkotói munkát meghatározni.

[17] A bíróság emellett megállapította, hogy nem tartozik a hatáskörébe a kérdés célszerűségi, okszerűségi, avagy gazdaságossági jellegű minősítése, továbbá az egyértelműségi követelmény vizsgálata nem lehet formális (Knk.VII.37.997/2016/4. [30]). Hangsúlyozta azt is, hogy a kérdés egyértelműsége megítélésénél a korábbiakban a Kúriának volt egy szigorú, szűkítő értelmezése (Knk.IV.37.939/2018/2.), ugyanakkor az országos népszavazási ügyekben újabban meghozott kúriai határozatok (Knk.IV.40.645/2021/19., Knk.III.40.647/021/8., Knk.III.40.644/2021/15., Knk.IV.40.648/2021/23., Knk.II.39.058/2022/8.) az egyértelműség kérdését tágabban értelmezve igyekeztek egységesíteni (Knk.II.39.058/2023/2. indokolás [20]).

[18] A választópolgári egyértelműség kérdésében továbbá megállapította, hogy a Knk.37.457/2015/3. számú határozat szerint nem tekinthető legitimnek az a népszavazás, amelyen a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz. A Kúria álláspontja szerint a választópolgár tudattartalmának vizsgálatánál feltételezni szükséges egy átlagosan tájékozott választópolgárt.

[19] E joggyakorlatot alapul véve a bíróság megállapította, hogy önmagában három részkérdés szerepeltetése a kérdésben nem feltétlen okoz kérdésegyértelműségi problémát. Ilyenkor az adott népszavazásra feltenni kívánt kérdés tartalma alapján dönthető el, hogy az érthető, világos-e, arra egyértelműen válaszolni lehet-e.

[20] A bíróság álláspontja szerint a kérdés egymással szorosan összefüggő részkérdésekből áll, a tagmondatok egymáshoz való viszonya egyértelmű, tartalmilag kapcsolódnak egymáshoz, azok mindegyike az elem- és akkumulátorokra vonatkozik, az pedig nyilvánvaló, hogy az elem- és akkumulátor kifejezés mind a jogalkotó, mind pedig a választópolgárok számára a hétköznapi nyelvhasználatban értelmezhető tartalommal bír. Akárcsak a gyártás, újrahasznosítás, hulladékfeldolgozás kifejezések. Ekként a Kúria Knk.II.37.371/2017/2. számú határozatában megjelenő azon elvi tétel, miszerint a választópolgárnak tudatában kell lennie, hogy mi a népszavazási kérdés valódi tartalma, nem sérül, kettős vagy többes értelmezés, ellentmondásosság sem merül fel. A kérdésre egyértelmű igen, vagy nem válasz adható, az helyi közügyre irányul. A választópolgártól a feltett kérdés pontos értelmezése elvárható.

[21] A bíróság ezt követően vizsgálta a jogalkotói egyértelműség követelményének teljesülését is. Megállapította, hogy a jogalkotói egyértelműség vonatkozásában a HVB nem végezte el a kérdés vizsgálatát.

[22] A bíróság megállapította, hogy a kérdés a jogalkotói egyértelműség szempontjából olyannyira általános, hogy ennélfogva nem teljesen egyértelmű: a jogalkotó milyen módon tudna eleget tenni az esetleges eredményes népszavazás miatt előálló jogalkotási kötelezettségének. Az Alkotmánybíróság 26/2007. (IV. 25.) AB határozatában kifejtette, hogy az egyértelműség részének tekintendő az is, hogy a népszavazási kérdésben foglalt döntési kötelezettség ne legyen kivitelezhetetlen, végrehajthatatlan, következményeiben kiszámíthatatlan. A Kúria a Knk.IV.37.340/2015/3. számú végzésében kifejtette, e vonatkozásban kritérium, hogy az érvényes és eredményes népszavazás esetén az önkormányzat el tudja dönteni, van-e jogalkotási feladata, és ha igen, akkor annak mi a tartalma.

[23] A jogalkotói egyértelműség alapkritériuma, hogy az önkormányzat számára világos legyen, hogy a népszavazás eredménye pontosan mire kötelezi, valamely jogalkotástól való tartózkodásra vagy éppen ellenkezőleg, jogalkotásra. Ez utóbbinak konkrétnak és határozottnak kell lennie, azaz a jogalkotó számára világosnak kell lennie, hogy milyen tartalmú és irányú jogalkotásra köteles annak érdekében, hogy a népszavazási kezdeményezés célba érjen. Nem felel meg az egyértelműség követelményének az a népszavazásra indítványozott kér­dés, amely azt követően bizonytalan helyzetet eredményez a további feladatok tekintetében (Kúria Knk.III.39.299/2022/2.).

[24] A bíróság szerint az eredményes és érvényes népszavazás következményei jelen ügyben nem egyértelműek. Így nem lehet megállapítani, hogy az eredményes és érvényes népszavazás következményeként az önkormányzat milyen intézkedések, lépések megtételére köteles, mely módon érné el a kérdésben meghatározott célt, ezáltal a helyi jogalkotó cselekvési iránya, illetve annak lehetséges tartalma nem azonosítható. Kérdéses, hogy ha a népszavazás eredményeképpen kötelezettsége keletkezik az önkormányzatnak, akkor a kérdésben említett üzemtípusok mindegyikének működtetését külön-külön, vagy egy komplex, a felsorolt tevékenységek mindegyikét egyszerre végző, avagy a felsorolt tevékenységek egy részét megvalósító üzem formájában kell-e megvalósítania. Az esetleges "nem" szavazatok többsége esetén továbbá az sem egyértelmű, hogy miként, hogyan kell értelmezni a kérdést, ami lényegében azt jelenti, hogy a kezdeményezés ebben a formájában nem ad pontos iránymutatást a népszavazás során hozott döntés végrehajtásának tartalmára.

[25] A bíróság arra tekintettel, hogy a kérdés a kérdésegyértelműség körében nem volt hitelesíthető, a felülvizsgálati kérelemben foglalt, a kérelmezőnek az egyértelműség és az önkormányzat hatáskörének összefüggései körében előadottakat, a foglalkozás és vállalkozás szabadságának alkotmányos érintettségével összefüggő egyéb indokok érdemi vizsgálatát szükségtelenség okán mellőzte.

[26] 2. Ezt követően az indítványozó, aki Sóskút Község Önkormányzat képviselő testületének tagja mint magánszemély alkotmányjogi panaszt terjesztett elő. Érintettsége vonatkozásában hivatkozott arra, hogy sóskúti állandó lakos, születése óta Sóskúton él és a helyi népszavazáson részvételre jogosult választópolgár.

[27] Álláspontja szerint a támadott bírósági döntés sérti az ő, illetve Sóskút lakosságának Alaptörvény szerinti véleménynyilvánítási szabadságát [IX. cikk (1) bekezdés], mert a döntés eredményeképpen nem tudnak véleményt nyilvánítani a tervezett akkumulátorgyár vonatkozásában. Sérti továbbá a testi és lelki egészséghez való jogot [XX. cikk (1) bekezdés] és az egészséges környezethez való jogot [XXI. cikk (1) bekezdés] is, mivel az akkumulátorgyár környezetre gyakorolt kedvezőtlen hatása a helyben lakók egészségére ártalmas lehet. Sérül továbbá a helyi népszavazáson való részvétel joga [XXIII. cikk (7) bekezdés].

[28] Álláspontja szerint a megfogalmazott kérdés mindenben megfelel az egyértelműség és világosság követelményének. Megfelel az Alaptörvény 31. cikk (2) bekezdésének és a Nsztv. 32. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek egyaránt.

[29] Kifejtette, miszerint a támadott bírói döntés helytállóan állapította meg, hogy nem állapítható meg a választópolgári egyértelműség hiánya, és hogy nem merülhet fel kétség afelől, hogy a népszavazásra feltenni indítványozott kérdés minek az eldöntésére irányul. A bíróság ugyanakkor iratellenesen jutott arra a megállapításra, hogy a HVB a jogalkotói egyértelműség vonatkozásában egyáltalán nem végezte el a kérdés vizsgálatát.

[30] Az indítvány szerint a HVB az indítványozott kérdést e szempont alapján is megvizsgálta, és megállapította, hogy a népszavazás eredménye a képviselő-testület hatáskörébe tartozó intézkedések megtételére vagy attól való tartózkodásra szóló egyértelmű kötelezettséget jelent. A bíróság végzése viszont a jogalkotói egyértelműség vonatkozásában kiterjesztően értelmezte a vonatkozó jogszabályokat és a felhívott kúriai döntéseket.

[31] A bíróság által felhívott Knk.IV.37.340/2015/3. számú végzésben a Kúria valóban akként foglal állást, hogy kritérium, hogy az érvényes és eredményes népszavazás esetén az országgyűlés - jelen esetben az önkormányzat - el tudja dönteni, van-e jogalkotási feladata, és ha igen, akkor annak mi a tartalma. A hivatkozott kúriai döntés tárgyát képező országos népszavazás kezdeményezésére irányuló kérdés azonban a szakági jogalkotás miniszteri vagy országgyűlési jogalkotási tárgykörbe sorolását érinti, ami eredményezheti azt, hogy nem világos a jogalkotó számára, hogy milyen jogforrási formában, milyen jogforrási hierarchiában hozza meg az esetleges érvényes és eredményes népszavazást követően a szükséges intézkedést, azaz milyen jogalkotást milyen formában végezzen. Jelen esetben - érvényes és eredményes népszavazás esetén - Sóskút Község Önkormányzata egyértelműen el tudja dönteni, hogy milyen jogalkotási tevékenységet végezzen.

[32] Az önkormányzat hatáskörébe tartozik ugyanis a Helyi Építési Szabályzat, Szabályozási Terv, valamint a Településszerkezeti Terv önkormányzati rendelettel történő elfogadása. A településrendezési eszközökben kell meghatározni, hogy a közigazgatási területen belül milyen épületek elhelyezésére van lehetőség és milyen feltételek betartásával. Amennyiben az elem- és akkumulátor újrahasznosítása vagy feldolgozására irányuló tevékenység végzésére igénybe venni kívánt telephely olyan övezetben van, amiben ilyen célú épület vagy telephely nem építhető vagy nem alakítható ki, akkor a tevékenység nem végezhető, azaz az üzem nem működtethető. Az önkormányzat, illetve a képviselő-testület egyedi ügyre vonatkozóan nem alkothat rendeletet, kizárólag a helyi építési szabályzat és mellékletei megfelelő módosítása útján tudja teljesíteni jogalkotási kötelezettségét. A népszavazás megtartása esetén, akár a nem, akár az igen válaszok kerülnek többségbe, az önkormányzat számára teljesen egyértelmű, hogy hatáskörében eljárva mennyiben és milyen tartalommal kell módosítani a meglévő rendeleteket, vagy mennyiben és milyen tartalommal kell új rendeletet alkotni, avagy meglévő rendeleti rendelkezéseket hatályon kívül helyezni.

[33] Álláspontja szerint, ha elfogadnánk a törvényszék azon álláspontját, miszerint a kérdést úgy kellene feltenni, hogy abból az is megállapítható legyen, hogy mind az igen, mind a nem válaszok többsége esetén a képviselő-testület milyen formában, melyik rendeletet, konkrétan milyen tartalommal fogja módosítani, hatályon kívül helyezni, avagy új rendeletet milyen tartalommal fog megalkotni, akkor a feltenni indítványozott kérdés olyan hosszú és többszörösen összetett lenne, amit a választópolgár már nem tudna értelmezni, és nem tudna megfelelni a választópolgári egyértelműségi követelményének.

[34] 3. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint elsőként az alkotmányjogi panasz befogadhatósága törvényi feltételeinek fennállását vizsgálta meg.

[35] 3.1. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése szerint az Abtv. 27. §-a szerinti alkotmányjogi panaszt főszabály szerint a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan napon belül lehet írásban benyújtani. Az Abtv. 30. § (1) bekezdése főszabályától eltérően az Nsztv. 57. § (4) bekezdése értelmében a törvényszék döntése elleni alkotmányjogi panaszt a törvényszék döntésének a helyi választási iroda honlapján való közzétételét követő nyolc napon belül lehet benyújtani. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Budapest Környéki Törvényszék végzését a helyi választási iroda 2024. április 9-én tette közzé, melyhez képest az indítványozó az Nsztv. 57. § (4) bekezdése szerinti nyolcnapos határidőn belül, 2024. április 17-én terjesztette elő alkotmányjogi panaszát.

[36] 3.2. Az indítványozó, azon túl, hogy helyi lakos, a HVB határozatából megállapíthatóan a helyi népszavazásra javasolt kérdés benyújtója, ekként jogosultsága és érintettsége egyaránt megállapítható. Az indítványozó jogorvoslati lehetőségeit kimerítette. Az indítványozó jogi képviselővel jár el, a jogi képviselő a meghatalmazását csatolta. Az alkotmányjogi panasz Alaptörvényben biztosított jogot tartalmaz, illetve a határozott kérelem Abtv. 52. § (1b) bekezdése szerinti követelményét teljesíti.

[37] 3.3. Az Abtv. 29. §-a értelmében az alkotmányjogi panasz a bírói döntést érdemben befolyásoló alaptörvény-ellenesség kételye vagy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdés felvetése esetén fogadható be.

[38] Az Alaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdése szerint mindenkinek joga van helyi népszavazáson részt venni, aki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó. A helyi népszavazásban való részvétel joga a népszuverenitás elvén nyugszik, részletszabályai - köztük a népszavazásra bocsátandó kérdésre vonatkozó rendelkezések - törvényi szinten, az Nsztv.-ben rögzítettek.

[39] Az Alkotmánybíróság hangsúlyozza, hogy a kérdés egyértelműségének vizsgálata a népszavazás rendeltetéséhez, annak érvényesüléséhez kapcsolódik. A kérdés egyértelműsége esetében a választópolgár akarata és a jogalkotó jogalkotásban megnyilvánuló akarata találkozik, megegyező, míg egyértelműség hiányában széttartó, a népszavazás általi akaratmegnyilvánulástól eltérésre, csorbításra vezető lehet. Vagyis az egyértelműség követelménye kétirányú. Egyrészt azt szolgálja, hogy a szavazópolgár a feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, ami azt jelenti, hogy a kérdés világos és csak egyféleképpen értelmezhető. Másrészt azt célozza, hogy a népszavazás eredménye alapján a megcélzott döntéshozó el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, akkor milyen (29/2012. (V. 25.) AB határozat, Indokolás [29]; 3405/2023. (VIII. 24.) AB végzés, Indokolás [72], [75]).

[40] Az Alkotmánybíróság a népszavazási kérdés hitelesítésével kapcsolatos kúriai döntések bírósági felülvizsgálatára vonatkozó hatáskörét értelmezve a 28/2015. (IX. 24.) AB határozatban akként foglalt állást, hogy "a Kúria alkotmányjogi panaszokkal támadott hitelesítő döntésében szereplő kérdés törvényességi szempontú vizsgálata a Kúria kizárólagos hatáskörébe tartozik. Ebből következően az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja felül a Kúria hitelesítő döntését, abban a törvényességi kérdésben, hogy a hitelesített kérdés az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt - választói illetve törvényalkotói - egyértelműség követelményének megfelelt-e" (Indokolás [28]).

[41] E megközelítést megerősítve az Alkotmánybíróság a 10/2022. (VI. 2.) AB határozatban szintén azt rögzítette, hogy "[a]z Alkotmánybíróság a jelen határozatában is szükségesnek ítéli rögzíteni azt, hogy a Kúria alkotmányjogi panasszal támadott hitelesítő döntésében szereplő kérdés egyértelműségének vizsgálata a Kúria hatáskörébe tartozik [...]. Ezt a vizsgálatot a Kúria elvégezte, ezért az Alkotmánybíróság ezen indítványi elemet sem vizsgálta érdemben" (Indokolás [28]; továbbá 11/2022. (VI. 2.) AB határozat, Indokolás [15]).

[42] Az Alkotmánybíróság következetes, irányadó gyakorlata értelmében tehát a Kúria népszavazási kérdést hitelesítő döntését önmagában az egyértelműség szempontjából nem vizsgálja felül, mivel azt alapvetően nem alkotmányossági, hanem az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében rögzített törvényességi kritériumnak tekinti.

[43] Az Alkotmánybíróság mindezeket helyi népszavazási kérdés hitelesítése tárgyában meghozott bírói döntés tekintetében, illetve az Nsztv. 39. § (1) bekezdése szerinti egyértelműségi vizsgálatra vonatkoztatva is megfelelően irányadónak tekinti (vö. 3133/2023. (III. 14.) AB végzés, Indokolás [16]; 3311/2023. (VI. 21.) AB végzés, Indokolás [24]-[26]).

[44] Ugyanakkor az Alkotmánybíróság ebben az esetben is figyelemmel van az Alaptörvény 28. cikkében meghatározott jogértelmezési szabályokra és azokkal összefüggésben az esetlegesen alaptörvénysértő önkényes bírói jogértelmezésre, mely ekként alkotmányos vizsgálat tárgya lehet (3133/2023. (III. 14.) AB végzés, Indokolás [17]). Alaptörvény-ellenességhez vezet ugyanis, ha a bíróság az Alaptörvény 28. cikkében foglalt jogértelmezési szabályokat kifejezetten figyelmen kívül hagyja (23/2018. (XII. 28.) AB határozat, Indokolás [28]). Ilyen alaptörvény-ellenes jogértelmezésre került sor akkor, amikor a Kúria az egyértelműség 29/2012. (V. 25.) AB határozatban meghatározott fogalmán túlterjeszkedve, az értelmezési kereteket kitágítva hozott döntést (21/2023. (VIII. 7.) AB határozat, Indokolás [38]-[39]).

[45] Jelen ügyben az eljáró bíróság részletesen vizsgálta az egyértelműség mindkét kritériumát és részletesen indokát adta annak, hogy a javasolt kérdés miért nem felel meg a jogalkotói egyértelműség követelményének. Ennek során, hivatkozva az irányadó bírósági és alkotmánybírósági joggyakorlatra, kitért mind a támogató, mind az elutasító (érvényes és eredményes) döntés lehetséges következményeire a jogalkotó oldalán, rámutatott felmerülő ellentmondásokra azzal összefüggésben, hogy a jogalkotót ténylegesen milyen jogalkotás terhelheti. Mindezzel összefüggésben az indítvány érdemben nem hivatkozott olyan értelmezésre, mely a törvényességi vizsgálaton túlmutatóan, önkényes, alaptörvény-ellenes jogértelmezést valósított volna meg, az indítvány is törvényességi szempontokat felhasználva fogalmazta meg érvelését, ezért az indítvány érdemi vizsgálatára nincs lehetőség.

[46] Önmagában az, hogy helyi választópolgárok a javasolt kérdésben helyi népszavazáson nem döntenek, nem zárja ki azt, hogy más formában véleményüket kifejezhessék, amint az önkormányzat sincs elzárva attól, hogy megismerje a választópolgárok akaratát. Hasonlóképpen az, hogy a javasolt kérdés nem felel meg a jogalkotói egyértelműség követelményének és ezért nem tartható népszavazás, nem zárja el a helyi önkormányzatot hatásköreinek gyakorlásától, illetve attól, hogy ennek keretében figyelemmel legyen a helyi lakosság véleményére, igényeire.

[47] Jelen indítvány - illetve esetében a kérdés egyértelműsége kapcsán tett kifogásai - vonatkozásában a vizsgálat a népszavazás érvényesüléséhez kötődő (illetve kötött), s ehhez képest (értelemszerűen) az indítványozó által hivatkozott testi és lelki egészséghez való jog, illetve az egészséges környezethez való joggal közvetlen kapcsolatban nem áll, azok érvényesítése az állam, illetve jelen esetben a helyi önkormányzat részéről, pusztán a népszavazás elmaradása okán nem lehetetlenül el.

[48] 4. Ekként az alkotmányjogi panasz nem tett eleget a befogadhatóság Abtv. 29. §-ában előírt feltételének, az Alkotmánybíróság azt az Abtv. 56. § (1)-(3) bekezdése alapján eljárva az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.

Budapest, 2024. május 14.

Dr. Czine Ágnes s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Handó Tünde s. k.

alkotmánybíró

Haszonicsné dr. Ádám Mária s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Márki Zoltán s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Schanda Balázs s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/2063/2024.

Lábjegyzetek:

[1] Az Alkotmánybíróság Határozatai 2024/12. számában hivatalosan megjelent "KDG2017.181." szövegrészt elírás miatt javítottuk.

Tartalomjegyzék