A Fővárosi Törvényszék K.35668/2010/4. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2004. évi CXL. törvény (Ket.) 109. §, 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet 4. §, 5. §] Bíró: Hankó Ferenc

Kapcsolódó határozatok:

*Fővárosi Törvényszék K.35668/2010/4.*, Kúria Kfv.35674/2011/5.

***********

Fővárosi Bíróság

28. K. 35.668/2010/4.

A M a g y a r K ö z t á r s a s á g n e v é b e n!

A Fővárosi Bíróság a Jobbágy Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Jobbágy Ildikó cím) által képviselt felperes neve cím szám alatti lakos - az Ivanovits Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Ivanovits Andrea cím) által képviselt Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Közvetlen Támogatások Igazgatósága cím alperes ellen - közigazgatási határozat (168/1501/960/12/2009.) bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság az alperes 168/1501/960/12/2009. számú határozatát az első fokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezi és az első fokú hatóságot új eljárásra kötelezi.

A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti illetéket a Magyar Állam fizeti.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 20.000.- Ft (húszezer forint) perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s:

A felperes 2009. október 29. napján az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2009. évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 2009. évi 113/2009 (VIII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) alapján az MVH Közvetlen Támogatások Igazgatóságánál, mint első fokú hatóságnál támogatási kérelmet terjesztett elő.

Felperes kérelmét az elsőfokú hatóság 168/1501/960/8/2009. számú határozatával elutasította. Indokolása szerint azért, mert a felperes tevékenységére vonatkozó üzleti és pénzügyi terv értékelése során nem ért el összesen legalább 50 pontot, ezért támogatási kérelme nem felelt meg a R. 4. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt feltételeknek. Az elsőfokú hatóság ezen túlmenően határozata jogalapjaként a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, halászati támogatásokról és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: MVH. eljárási törvény), továbbá az Európai Mezőgazdasági, Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósult támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendeletre (a továbbiakban: R.2) hivatkozott.

A felperes fellebbezése folytán eljáró alperes az elsőfokú határozatot 168/1501/960/12/2009. szám alatt helybenhagyta. Indokolásában az R. 4. § (1) bekezdés d) pontjára, illetve az MVH eljárási törvény 41. § (5) bekezdését idézve rögzítette, hogy felperes, az általa benyújtott támogatási kérelemhez nem mellékelt pénzügyi, üzleti tervet, figyelmen kívül hagyva az R.2. 27. § (1) bekezdés i) pontjában előírtakat. Felperes e dokumentumokat csak 2010. február hó 4. napján, "önkéntes hiánypótlás" keretében csatolta. Alperes álláspontja szerint a pénzügyi, üzleti terv olyan dokumentum, amely kizárólag a pontozás szempontjából relevánsak, ezért felperes "önkéntes hiánypótlása" során benyújtott dokumentumban kizárólag csak azon adatokat (a pénzügyi terv üzemeltetési hatósági vizsgálat adatai és a kommunikációs terv adatai) vehette figyelembe, amelyek nem minősülnek kizárólag pontozási szempont szerint értékelhető adatnak. Így felperes pénzügyi tervét négy pontra, üzleti tervét öt pontra értékelte. Mely pontszámok nem érték el a felperes által igényelni kívánt támogatás elnyeréséhez az R.-ben megkívánt minimális pontszámot (50 pont) ezért álláspontja szerint felperes támogatási kérelme jogszerűen került elutasításra.

A felperes kereseti kérelmében az alperes határozatának elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte - a perben tartott tárgyalás során csatolt megbízási díj alapján meghatározott perköltségigénnyel - az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezése mellett. A per első tárgyalásán pontosított keresetében kifejtette, hogy alperes határozata azért jogszabálysértő, mert az a határozatában hivatkozott jogszabályokat - többek közt az MVH eljárási törvény 41. § (5) bekezdését, illetve az R. (5) bekezdését - tévesen értelmezte. Felperes nézete szerint ugyanis nem volt akadálya a pénzügyi, üzleti terve tekintetében az önkéntes hiánypótlásnak. Ilyen jogszabályhelyet álláspontja szerint alperes a határozatában sem tudott megjelölni így azon döntése, mely szerint a felperes által önkéntes hiánypótlással benyújtott pénzügyi és üzleti terv egyes részeit pontozta, míg más részeit nem jogszabályellenes. Tekintettel arra is, hogy felperes állítása szerint az üzleti és pénzügyi terv nem bontható szét, kizárólag pontozás szempontjából figyelembe veendő és nem kizárólag a pontozás szempontjából figyelembe veendő adatokra, mivel azok egységes egész. Így az nem volt "szétválogatható" oly módon, ahogyan azt tette az alperes által helybenhagyott elsőfokú hatóság. A felperes jogértelmezése alátámasztására hivatkozott az R. 5. § (1), (2), (3), (4) és (5) bekezdéseire, valamint az R.2. 27. § (3) bekezdésére.

Az alperes érdemi ellenkérelmében a felperesi kereset elutasítását kérte a határozatában foglaltakat változatlan tartalommal fenntartva.

A felperes keresete az alábbiak szerint alapos.

A közigazgatási per tárgya kizárólag a közigazgatási határozat törvényességének a vizsgálata, azaz a bíróság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 109. § (1) bekezdése, és a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339/A. §-a alapján azt vizsgálja, hogy a keresettel támadott határozat a meghozatala idején megfelelt-e az ügyre irányadó anyagi- és eljárásjogi jogszabályoknak.