A Fővárosi Törvényszék K.701784/2020/27. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 127. § (1) bek.] Bíró: Hajdú Ágnes

..

Fővárosi Törvényszék

Az ügy száma: 38.K.701.784/2020/27.

A felperes: Felperes1

(cím1)

A felperes képviselője: név1

eljáró ügyvéd: név2,

(Cím2.)

Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága

(cím3)

Az alperes képviselője: dr. Kocsis Bernadett kamarai jogtanácsos

A per tárgya: a 2234844840 és a 2234844488 számú adóügyben indult

közigazgatási jogvita

ÍTÉLET

A bíróság az alperes 2234844840 számú határozatát - a 4325075009 számú elsőfokú határozatra is kiterjedően - akként változtatja meg, hogy a 2018. szeptember hóra vonatkozóan áfa adónemben a felperes terhére megállapított 7.495.000,- (hétmillió-négyszázkilencvenötezer) Ft adókülönbözetet és az arra tekintettel kiszabott 3.686.000,- (hárommillió-hatszáznyolcvanhatezer) Ft adóbírságot törli.

A bíróság az alperes 2234844488 számú határozatát - a 4324714145 számú elsőfokú határozatra is kiterjedően - akként változtatja meg, hogy a 2018. november hóra vonatkozóan áfa adónemben a felperes terhére megállapított 7.747.000,- (hétmillió-hétszáznegyvenhétezer) Ft adókülönbözetet, valamint az arra tekintettel kiszabott 3.873.000,- (hárommillió-nyolcszázhetvenháromezer) Ft adóbírságot törli.

A 905.394,- (kilencszázötezer-háromszázkilencvennégy) Ft kereseti illeték a magyar állam terhén marad.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy az ítélet kézbesítésétől számított 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 762.100,- (hétszázhatvankettőezer-egyszáz) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

A per alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperesi társaság 2018. augusztus 21-én kezdte meg működését, fő tevékenységi köre: film,- video- és televízióműsor-gyártás. A felperes ügyvezetője a megalakulástól kezdődően személy1, valamint 20018. december 16. napjától személy2. A felperes telephellyel és fiókteleppel nem rendelkezik.

[2] A felperes és a cég1 között 2018. október 1-jén vállalkozási szerződés jött létre, melyben a felperes mint megrendelő megrendelte, a cég1-től mint vállalkozó elvállalta a filmcím1 című produkció vonatbelső - train interior díszletének legyártását, helyszíni szerelését és forgatás utáni bontását. Az 5. pontban a vállalkozó kijelentette, hogy a szerződés feladatainak ellátásához szükséges szakismereteknek, jogosítványoknak birtokában van.

[3] A szerződés két mellékletet tartalmazott, az 1. számú melléklet a szolgáltatások teljesítésében alvállalkozóként közreműködők listáját, a 2. számú melléklet pedig az általános szerződési feltételeket tartalmazta. Az 1. számú melléklet szerint a cég1 a cég2-vel, a cég3-vel, valamint személy3, személy4, személy5, személy6, személy7 és személy8 kiadózóval kötött szerződéseket a felperes felé kiszámlázott szolgáltatásnyújtásokhoz kapcsolódóan.

[4] A felperes 2018. szeptember hónapra benyújtott adóbevallásában 53.120.000,- Ft, a 2018. november hónapra benyújtott adóbevallásában 80.057.000,- Ft kiutalását kérte.

[5] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kelet-budapesti Adó- és Vámigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) 202019. január 8. napján mindkét időszak vonatkozásában jogkövetési vizsgálatot indított, mely vizsgálat során feltártakra tekintettel adó visszaigénylés kiutalását megelőző adóellenőrzést rendelt el, mely ellenőrzések 2019. február 1-jén kezdődtek meg.

[6] A két ellenőrzés tárgya a cég1 által kibocsátott 2018. október 1. napján kelt SEASA 1293851 számú, 34.536.757,- Ft összegű (az áfa összege: 7.342.460,- Ft), valamint a 2018. november 15. napján kelt SEASA 1293852 számú, 36.441.663,- FT összegű (az áfa összege: 747.440,- Ft) számla volt. A számlák tárgya a filmcím1 c. produkció díszletépítés 1. és 2. rész.

[7] Az elsőfokú adóhatóság a 2019. szeptember 4-én kelt 4324714145 számú elsőfokú határozatában a felperes terhére 2018. novemberi időszakra vonatkozóan áfa adónemben 7.747.000,- Ft adókülönbözetet állapított meg, mely jogosulatlan visszaigénylésnek minősült, így annak kiutalását megtagadta és a jogosulatlan visszaigénylés után 3.873.000,- Ft adóbírságot szabott ki.

[8] Az elsőfokú adóhatóság a 2019. október 3-án kelt 4325075009 számú elsőfokú határozatában a felperes terhére 2018. szeptemberi időszakra vonatkozóan áfa adónemben 7.495.000,- Ft adókülönbözetet állapított meg, mely jogosulatlan visszaigénylésnek minősült, így annak kiutalását megtagadta és a jogosulatlan visszaigénylés után 3.686.000,- Ft adóbírságot szabott ki.

[9] Az elsőfokú adóhatóság mindkét határozatban rögzítette, hogy a tényállás feltárása érekében kapcsolódó vizsgálatként vette figyelembe a felperesnél lefolytatott két jogkövetési vizsgálat és a másik hónap vonatkozásában végzett adóellenőrzés, valamint a cég1-nél 2018. szeptember-november közötti időszakra vonatkozóan végzett jogkövetési vizsgálat megállapításait.

[10] Rögzítésre került az is, hogy cég1-vel kötött szerződés 1. számú mellékletében felsorolt alvállalkozók közül személy7 és személy8 a jegyzőkönyv elkészültéig nem tett eleget a revízió írásbeli nyilatkozattételre való felhívásának, személy4, személy6 és a cég3 tagadta az ügyletben történő részvételét, mely miatt a felek közti szerződésben foglaltak valóságtartalmával kapcsolatban kétségek merültek fel.

[11] Az elsőfokú adóhatóság ezt követően ismertette az ellenőrzés során felvett nyilatkozatok tartalmát, melyet megelőzően hangsúlyozta, hogy a vizsgált gazdasági események kapcsán különös jelentőséggel bírt, hogy a számlázási lánc egyes szereplői mennyire bírnak tudomással azon ügyletekről, amelyek az egyes szereplőknél magas forgalmat generálnak, alapvető elvárás ugyanis a gazdaságilag racionálisan viselkedő szereplők esetében, hogy mind az ügyletek gazdasági tartalmával kapcsolatosan, mind pedig az ügyletek körülményeivel, dokumentációjával kapcsolatosan részletekbe menő információval rendelkezzenek.

[12] személy1, a felperes ügyvezetője írásbeli nyilatkozatában előadta, hogy a felperesi társaság a vizsgált időszakban mint projektcég működött és kizárólagos tevékenysége a filmcím1 című külföldi megrendelésre készülő filmalkotás gyártása volt. A felperes a filmgyártás előkészítési, majd a forgatási tevékenységét a cég4 város1i telephelyén, bérelt helyszíneken és irodákban végezte. A felperesnek alkalmazottai nincsenek. A felperes kapcsolatban állt a cég1-vel, mellyel személy3 díszletépítő koordinátoron keresztül tartotta a kapcsolatot. személy3 filmszakmai berkekben ismert és a stáb több tagjával dolgozott már korábban filmalkotások díszletépítési munkálatain. A szóbeli megállapodások írásba foglalásával kötöttek vállalkozási szerződést egy változtatható funkcióval rendelkező vonat és a csatorna alagút ehhez kapcsolódó falának kivitelezésére. Az cég5 gyorsvonat díszlet átadása teljeskörűen megtörtént. A vállalkozási szerződés összeállításában és az aláírások beszerzésében személy3 közreműködött. Nyilatkozata szerint a legnagyobb gondosság igényét szem előtt tartva a szerződés aláírásával egyidejűleg kiegészítő megállapodásban rögzítették a munkálatokban résztvevő, abban személyesen közreműködő magánszemélyek adatait, valamint azok szerződéses státuszát, bejelentőit. Ezzel egyidejűleg bekérték a cég1 ügyvezetőjének aláírási címpéldányát, továbbá az IM céginformációs adatbázisában ellenőrizték, hogy biztosan nem folyik-e esetlegesen végrehajtási eljárás a számlakibocsátó partnerrel szemben. A számlát a felpereshez személy3 koordinátor juttatta el. A munkálatok elvégzéséhez a szükséges eszközöket és anyagokat a cég1 biztosította. Azok beszerzési forrására vonatkozóan az ügyvezető nem rendelkezett információval. A számla ellenértékét a felperes 2018. október 5. napján utalta el a cég1 által megadott bankszámlára.