A Kúria Kfv.35151/2022/7. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. § (1) bek.] Bírók: Hajnal Péter, Heinemann Csilla, Mudráné dr. Láng Erzsébet

A határozat elvi tartalma:

Az adólevonási jogot mindig az ügy egyedi körülményei alapján a KMK. véleményben kifejtettek és az EUB. által kimunkált gyakorlat alapján kell megítélni.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.I.35.151/2022/7.

A tanács tagjai: Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke;

Dr. Heinemann Csilla előadó bíró;

Dr. Mudráné dr. Láng Erzsébet bíró

A felperes: Felperes1

Cím2

A felperes képviselője: Szűcs & Partnerei Ügyvédi Iroda

Cím3 eljáró ügyvéd: ügyvéd1

Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága

Cím1

Az alperes képviselője: jogtanácsos

A per tárgya: adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes 28. sorszám alatt

Az elsőfokú bíróság határozatának száma: a Fővárosi Törvényszék 38.K.701.784/2020/27. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Törvényszék 38.K.701.784/2020/27. számú ítéletét az alperes 2234844488 iktatószámú határozatára vonatkozó részében hatályában fenntartja, az alperes 2234844840 iktatószámú határozatára vonatkozó részében megváltoztatja, az alperes 2234844840 iktatószámú határozatát megsemmisíti és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezi.

A felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes projekt cégként működött, kizárólagos tevékenysége a című külföldi megrendelésre készülő filmalkotás gyártása volt. A felperes a különböző díszletépítési szolgáltatások teljesítéséhez a cég1-t vette igénybe (a továbbiakban: Kft.) mint alvállalkozót. A közöttük létrejött vállalkozási szerződés értelmében a felperes megrendelte a Kft. elvállalta a film vonatbelső díszletének legyártását helyszíni szerelését és forgatás utáni bontását. A felperes a Kft.-vel név díszletépítő koordinátoron keresztül került kapcsolatba és rajta keresztül tartotta a kapcsolatot a munkák elvégzése során is. név filmszakmai berkekben ismert és a stáb több tagjával dolgozott már korábban filmalkotások díszletépítési munkálatain. A felek között létrejött szerződésben rögzítésre került az is, hogy a Kft. az 1. számú mellékletben felsorolt alvállalkozókkal végezteti a munkát. A Kft. székhelye egy paneltömbben volt található, a társaságra vagy annak bejegyzett ügyvezetőjére vonatkozó kiírás nem szerepelt és semmilyen körülmény nem utalt arra, hogy ott a társaság megtalálható. A társaság elérhetetlennek bizonyult, iratanyaga nem került bemutatásra. Bevallási és összesítő jelentés benyújtási kötelezettségének, így adófizetési kötelezettségének sem tett eleget. A vállalkozási szerződés összeállításában és az aláírások beszerzésében név közreműködött, aki a társaság ügyvezetőjével találkozott, ő tartotta a felperessel a kapcsolatot, illetőleg személyesen vett részt a tényleges munkavégzés koordinálásában, utasításokat adott, teljesítéseket igazolt, munkákat vett át és koordinálta az alvállalkozókkal az együttműködést.

[2] A Kft. a felperesnek 2018. szeptemberében és novemberében az elvégzett munkákról számlákat állított ki, mely számlákban feltüntetett általános forgalmi adó levonási jogával a felperes élt. Az adóhatóság ellenőrzés alá vonta a felperesi bevallásokat és azt állapította meg, hogy szeptember hónapra 4.795.000.- Ft adókülönbözetet, míg 2018. novemberére 7.747.000.- Ft adókülönbözetet állapított meg, mely teljes egészében jogosulatlan igénylésnek minősült, és mely összegek után adóbírságot szabott ki. Azt nem vitatta, hogy a munkálatok elvégzésre kerültek, de álláspontja szerint azokat nem a Kft. teljesítette, hanem alvállalkozói végezték el, így a számlákban feltüntetett gazdasági esemény nem a felperes és a Kft. között, hanem a felperes és egyéb alvállalkozók között jött létre.

[3] A felperes a partnerek ellenőrzéseire kialakult gyakorlat szerint járt el, bekérték a szerződést, az aláírási címpéldányt, ellenőrizték az aláírás azonosságát és lekérték az IM adatbázisából a hatályos cégkivonatot, továbbá ellenőrizték a résztvevő személyek nevét, címét, alvállalkozói minőségét. Azt elismerték, hogy név koordinátori minőségének ellenőrzésére külön dokumentumot nem kértek, miután ő is szerepelt, mint alvállalkozó, illetőleg a szerződésben a koordinátori minősége rögzítésre került, továbbá már korábbról más munkák kapcsán ismerték személyét.

[4] Az adóhatóság a Kft. ügyvezetőjének aláírási címpéldányon szereplő aláírását összevetette a szerződésben szereplő aláírással, azokat nem találta egyezőnek, melynek alapján megállapította, hogy a Kft. képviseletére megjelölt személy nyilvánvalóan nem képviselhette azt, amelyet maga a személy is tagadott és a munkavégzést nem ismerte el. Elmondta, hogy 2018. augusztus végén egy régi ismerőse kérte meg, hogy vegye nevére a céget, ténylegesen a cég tevékenységében nem vett részt, számlát soha nem állított ki.

[5] A fenti tények alapján az adóhatóság álláspontja az volt, hogy a felperes a kellő körültekintés és a gondosság elmulasztásával adókijátszás szervezője által felkínált feltételeket és körülményeket az ügylet lebonyolítása során elfogadta, azokat nem vizsgálta, így passzív módon adókijátszás részesévé vált. Az objektív körülmények alapján a felperesnek tudnia kellett volna arról, hogy az ügyletek láncolatát jogellenes adóelőny megszerzése érdekében mások hozták létre és vonták be ezen ügyletekbe. Ha a felperes kellő körültekintéssel jár el, rájöhetett volna arra, hogy a Kft.-nek nincs szerepe az ügyletekben, melyek így közvetlenül közte és név között, illetve az ő koordinálásán keresztül más alvállalkozók között jöttek létre, ezért a Kft. által kiállított számlára adólevonási jog nem volt alapítható.