A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.31653/2014/11. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 20. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 50. §, 109. §] Bíró: Szecskó József
Kapcsolódó határozatok:
*Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.31653/2014/11.*, Kúria Kfv.37396/2015/8.
***********
Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság
14.K.31.653/2014/11.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság:
a dr. Mürkl Máté ügyvéd (címe) által képviselt
felperes neve (címe)
a dr. Mudránszky Kornélia jogtanácsos által képviselt
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (címe) alperes ellen
bányajáradék bevallási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi
í t é l e t e t
A bíróság a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 20.000,- (Húszezer) forint perköltséget.
Kötelezi a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az Államnak külön felhívásra 30.000,- (Harmincezer) forint kereseti illetéket
Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.
I n d o k o l á s
A felperes benyújtotta 2013. július 9. napjától 2013. szeptember 30. napjáig terjedő időszakra, valamint a 2013. október 1. napjától 2013. december 31. napjáig terjedő időszakra bányajáradék önbevallását a Bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. tv. (a továbbiakban: Bt.) 20. § (1) bekezdése alapján, amely előírja, hogy a kitermelt ásványi nyersanyag és geotermikus energia után az Államot bányajáradék illeti meg. Az alperes az MBFH/679-1/2014. számú határozatában felhívta a felperest a hibás önbevallás módosítására, mivel a felperes nem a vonatkozó jogszabályok szerinti bányajáradék mértéket alkalmazott a bányajáradék értékének kiszámításakor. A felperes a Bt. rendelkezése ellenére 0 %-os bányajáradékot számolt el arra hivatkozva, hogy a 143232 m3 homokos kavicsot "árvízi védekezés és védelem céljából a ..... projekt keretében, az ......... projektben, a ................ fővédvonal töltés építéshez (árvízvédelmi gátépítéshez) ............. töltés szelvényhez szállítottak, mely után a Bányatörvény 20. § (6) bekezdés b.) pontja alapján nem kell bányajáradékot fizetni." A felperes Hatóság 2 által .......... számon kiadott vízjogi engedéllyel rendelkezett, amely a Társaság 1 a .................. hrsz.-ú ingatlanokon megvalósuló látványtó létesítésére vonatkozik.
A vízjogi létesítési engedélyezési eljárásban az elsőfokú hatósága a Hatóság 1 szakhatóságként működött közre, a szakhatósági engedély az létesítési engedélyhez akként járult hozzá, hogy az engedélyes az engedély alapján kitermelt és az engedélyben foglalt tevékenysége össze nem függő célra felhasznált, hasznosított ásványi nyersanyag mennyisége után bányajáradékot köteles fizetni. A bányajáradék mértéke az engedély alapján kitermelt és az engedélyben foglalt tevékenységgel össze nem függő célra felhasznált, hasznosított ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek az 50 %-a.
A felperes keresettel fordult a bírósághoz. Keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárás lefolytatására történő kötelezését kérte. Hivatkozott a Bt. 20. § (6) bekezdés b.) pontjára, amely szerint nem kell bányajáradékot fizetni a vizek kártételei elleni védelem és védekezés céljából szükséges kitermelés és a kitermelt ásványi nyersanyagnak a közcélú vízilétesítmények építése során történt felhasználása után. Hivatkozott az Hatóság 3 Főigazgatójának igazolására, illetve nyilatkozatára, amelyben megerősítette, hogy közcélú vízilétesítménynek minősül a ..... árvízvédelmi töltése, melynek megépítése a vizek kártételei elleni védelem és védekézés céljából szükséges, tehát a projekt felperes által védett eleme (ásványi anyag felhasználás) mentes a bányajárdaék fizetési kötelezettség alól.
A felperes élet és vagyonbiztonság érdekében az árvizek kártételének megelőzésére, megakadályozása céljából látott el feladatot. Kifejtette, hogy nem zárja ki a jogszabály azt, hogy bányajáradék fizetési kötelezettség terhe nélkül lehessen kitermelni ásványi anyagot, akár vízjogi engedély alapján, akár más engedély alapján, tekintettel azon körülményre, hogy az árvízi védekezés is védelem és az erre vonatkozó Bt. 20. § (6) bekezdése felülír minden egyéb az alperes által hivatkozott jogszabályi hivatkozást. Ezen árvízi védekezés és védelem során nincs szűkítve azon kör, hogy honnan és miként kell történnie a kitermelésnek, akár engedély nélkül is megtörténhet a kitermelés, a lényeg az, hogy az árvízvédelmi feladat haladéktalanul ellátásra kerüljön. Előadta, hogy 2013. ősze óta harmadfokú árvízvédelmi készültség volt a ...... szakaszon azon okból kifolyólag, hogy elbontásra kerültek a korábbi gátak, ezt a tavaly májusi árvízi helyzet is megerősítette, hiszen kaotikus állapotok voltak .........-nál, ahol heroikus küzdelem folyt a település megvédése érdekében. Álláspontja szerint a felperes helyesen járt el, amikor a mentességre hivatkozva úgynevezett "nullás" bevallást nyújtott be hivatkozva a Bt. 20. § (3a) bekezdésére és a Bt. 20. § (6) bekezdésében foglaltakra.
Felperesi álláspont szerint a határozat a vonatkozó jogszabályok téves értelmezésén alapul - amellett, hogy felperes számára lényeges bizonyítékokat figyelmen kívül hagyott -, ezért a határozat jogszabálysértő és iratellenes. Az alperes nem tett eleget a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (a továbbiakban: Ket.) 50. § (1) bekezdésében írt tényállás tisztázási kötelezettségének sem.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!