A Kúria Kfv.37396/2015/8. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) 20. §] Bírók: Buzinkay Zoltán, Fehérné dr. Tóth Kincső, Rothermel Erika

A határozat elvi tartalma:

Nem mentes a bányajáradék fizetési kötelezettség alól az a kitermelés, amelynek célja elsődlegesen nem a vizek kártételei elleni védelem/védekezés, hanem látványtó kialakítása.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.II.37.396/2015/8.szám

A Kúria a Dr. Mürkl Máté ügyvéd (cím) által képviselt Felperes (cím) felperesnek a Dr. ... és dr. ... jogtanácsos által képviselt Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (1145 Budapest, Colombus utca 17-23.) alperes ellen bányajáradék bevallási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében, a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015. február 11. napján kelt 14.K.31.653/2014/11. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 12. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon tartott tárgyaláson meghozta az alábbi

ítéletet:

A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 14.K.31.653/2014/11. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

Indokolás

A felperes az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől ...-án kelt, ... számú határozatában látványtó kialakítására vízjogi létesítési engedélyt kapott. Az eljárt hatóság az engedélyezési eljárásba szakhatóságként vonta be a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányságát (továbbiakban: Bányakapitányság), amely a VBK/1881-3/2013. számú szakhatósági állásfoglalásában megállapította a benyújtott kérelem alapján, hogy a felperes 115.000 m3 kavics-homok-agyag összlet elszállítását, értékesítését tervezi a Mosoni-Duna - Lajta vízgazdálkodási rehabilitációs munkálataihoz, és 20.000 m3 agyagos-iszapos meddő felhasználását tervezi saját területen. Már ekkor állást foglalt a Bányakapitányság arról, hogy a tervekben szereplő nyersanyag felhasználás az engedélyezett (engedélyezendő) tevékenységgel nem függ össze. Emiatt a Bányakapitányság előírta, hogy az engedélyes az engedély alapján kitermelt és az engedélyben foglalt tevékenységgel össze nem függő célra felhasznált, hasznosított ásványi nyersanyag mennyisége után bányajáradékot köteles fizetni. A bányajáradék mértéke az engedély alapján kitermelt és az engedélyben foglalt tevékenységgel össze nem függő célra felhasznált, hasznosított ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek az 50 %-a.

A felperes - a fenti vízjogi létesítési engedélyre utalással - a Hrsz.1., Hrsz.2., Hrsz.3. és Hrsz.4. helyrajzi számú ingatlanokon lévő kitermelő helyre, 2013. július 9. - 2013. szeptember 30. közötti időszakra és a 2013. IV. negyedévre (továbbiakban: tárgyi időszakra) vonatkozó önbevallásait benyújtotta az alpereshez, bevallásaiban a bányajáradék fizetendő összegét 0%-ban határozta meg.

Az alperes 2014. április 7. napján kelt MBFH/679-1/2014. számú határozatával arra kötelezte a felperest, hogy a tárgyi időszakra megküldött hibás bányajáradék önbevallásait módosítsa, és a bányajáradék mértékét a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 20.§ (3a) bekezdése alapján - 50%-ban - állapítsa meg.