A Debreceni Törvényszék K.700151/2021/27. számú határozata kártalanítás tárgyában. Bírók: Bodnár József, Cogoi Márk, Pál Zoltán

törvényszék

A határozat száma: 101.K.700.151/2021/27.

A felperes: Felperes1

(Cím2)

A felperes képviselője: ügyvédi iroda

(Cím4)

Az alperes: alperes1

(Cím1)

Az alperes képviselője: jogi képviselő1 kamarai jogtanácsos

Az alperesi érdekelt: egyéb érdekelt1

(cím3)

Az alperesi érdekelt képviselője: jogi képviselő2 kamarai jogtanácsos

A per tárgya: kártalanítás ügyében hozott közigazgatási határozat jogszerűsége

Í t é l e t:

A bíróság az alperes ügyszám2 számú határozatát megsemmisíti és az alperest új eljárásra kötelezi.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.500.000 (egymillió-ötszázezer) forint perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

[1] A bíróság a pert megelőző közigazgatási eljárás iratai, valamint a felek beadványai és nyilatkozatai alapján a következő tényállást állapította meg:

[2] Az alperes az alperesi érdekelt mint engedélyes részére kiadott, majd a későbbiekben módosított vízjogi létesítési engedéllyel egyidejűleg megállapította a vízi létesítmény által a már megállapított bányatelek területét érintő ingatlanrészeket és az ahhoz kapcsolódó kártala-nítást. A bányatelken a felperes mint bányavállalkozó a bányászati jog jogosultja, ezért az alpe-res a részére a vagyonában beállott értékcsökkenés miatt a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Btv.) 26/C. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva kártalanítást állapított meg: a bányászati joggal kapcsolatos ráfordításai összköltségeknek a bányatelek jogi jelleg törlésével érintett területeire eső része okán 8.520.000 forintot, valamint a bányászati jog mint vagyoni értékű jog megszűnésével érintett bányatelekrész piaci értékeként 15.450.000 forintot, mindösszesen 23.970.000 forintot.

[3] A kártalanítás összegszerűsége körében az alperes hivatkozott arra, hogy az általa kirendelt szakértő neve2 bányászati igazságügyi szakértő a felperest megillető kártalanítás összegét a bányászati jog jelenértékeként határozta meg, az alperes szerint azonban a felperes reméltnek vélt vagyonának elmaradt vagyoni előnyként értelmezhető kártalanítására vonatkozó igény nem alapos elfogadott műszaki üzemi terv (a továbbiakban: MÜT) hiányában. Erre tekintettel az alperes az engedélyes által benyújtott, szakértő neve igazságügyi termőföld értékbecslő szakértő által piaci összehasonlító módszer alkalmazásával készített szakvéleményt vette ala-pul, mely szerint a felperest mint bányavállalkozót kártalanítás címen a bányászati jog mint vagyoni értékű jog részbeni megszűnésének értéke, továbbá a felmerült ráfordítások terület-arányos része illeti meg.

[4] Ezen határozattal szemben a felperes keresettel élt, kérte a kártalanítási összegre vonatkozó rendelkezését megváltoztatni akként, hogy mindösszesen 1.468.706.724 forint kártalanítás kerüljön a felperes részére megállapításra.

[5] A törvényszék a ügyszám1 számú ítéletével az alperes határozatának a felperest megillető kártalanítás összegszerűségét meghatározó részét megsemmisítette és e körben az alperest új eljárásra kötelezte. Ítéletében a bíróság kifejtette, hogy a Btv. szerinti kártalanítás feltétele, hogy a bányatelek területe kivett hellyé legyen nyilvánítva, valamint hogy a kivett hellyé nyilvánítás a bányabezárási MÜT benyújtása előtt történjen, ezen feltéte-lek meglétét pedig sem az alperes, sem az érdekelt nem vitatta. A kivett hellyé minősítéskor fizetendő kártalanítás megítélésekor pedig nem azt kell vizsgálni, hogy volt-e kitermelés vagy sem a bányatelken, hanem azt, hogy a kivett hellyé minősítés a további kitermelést megakadá-lyozza-e. A jelen ügyben ezért a jogalap tekintetében nem - hanem csak az összegszerűség meghatározása körében - releváns, hogy a felperes rendelkezett-e MÜT-tel az érintett ingatlan-ra.

[6] A felek által jogorvoslattal nem támadott ítéletében a bíróság kiemelte azt is, hogy a kártalanítás meghatározása körében a bányászati jog értéke nem egyenlő az adott ingatlanrész forgalmi értékével. A kártalanításnak ugyanis át kell fognia a kivett hellyé nyilvánításból eredő károkat, e tekintetben tehát adott esetben figyelembe kell venni a rendelkezésre álló ásvány-vagyon mennyiségét, minőségét, a piaci viszonyokat, kockázatokat és a kitermelés lehetséges bevételeit és költségeit is, továbbá azon egyéb, az alperes és az érdekelt által hivatkozott kö-rülményeket, mely szerint az érintett ingatlanrész tekintetében rendelkezik-e a kártalanításra jogosult MÜT-tel, az elmaradt haszon tekintetében pedig azt is, hogy a jövőben (adott esetben a felperes által hivatkozott MÜT módosítással, figyelembe véve a Btv. 27. §-ának (4) bekez-dése szerinti igénybevételi jogosultságot is) a kitermelésre lehetett volna-e lehetősége. Nem róható a felperes terhére ugyanis az, hogy a MÜT elfogadására (módosítására) irányuló kérel-mét a vízjogi létesítési engedély miatt utasították el, amennyiben pedig a bányatelek bármelyik részén a kivett hellyé nyilvánításkor kitermelés folyt, úgy a felperes kártalanítási kérelmét az alperesnek érdemben kell elbírálnia, mely részben bányászati szakkérdést is érint. Az alperesi határozat alapját képező, szakértő neve által készített szakvélemény ugyanakkor nem alkal-mas arra, hogy a felperest megillető kártalanítás meghatározásának alapjául szolgáljon, mivel az értékelés során nem vette figyelembe a fentiekben említett bányászati tényezőket, illetve nem a kivett hellyé nyilvánítással okozott kár megállapítására irányult.

[7] A fentiekre tekintettel a bíróság a megismételt eljárásra vonatkozóan előírta, hogy az az alperesnek bányászati szakértőt kell kirendelnie a kivett hellyé nyilvánítással a felperesnek okozott kár megállapítására. Az alperesnek e körben meg kell határoznia a felperes vagyoná-ban beállott értékcsökkenés mellett az elmaradt vagyoni előnyt is azzal, hogy az összegszerű-ség megállapítása során veendők figyelembe a felperes jövőbeli kitermelési lehetőségeit befo-lyásoló további körülmények.

[8] A megismételt eljárásban a év, hónap, nap kelt, ügyszám2 számú határozatával az alperes a felperest megillető kártalanítást akként állapította meg, hogy a felperes vagyonában beállott értékcsökkenés miatt a bányatelekrész bányászati joga értékeként 15.450.000 forintot, a bányászati joggal kapcsolatos ráfordítási költségek arányos részeként 8.520.000 forintot határozott meg, továbbá megállapította, hogy a felperesnek mindezen felül elmaradt vagyoni előnye nem keletkezett és a vagyoni hátránya kiküszöböléséhez szükséges költségek nem merültek fel.

[9] Határozatában az alperes hivatkozott arra, hogy a kártalanításra a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezéseit alkalmazta. A megismételt eljárásban szakértő neve2 bányászati igazságügyi szakértő kirendeléséről döntött, aki azonban jelezte, hogy a feladatot akadályoztatás miatt nem tudja elvállalni. Ezt követően szakértő neve3 bányászati igazságügyi szakértő kirendelésére került sor. szakértő neve3 szakvéleményében megállapította az érintett bányatelekrészen előforduló ásványi nyersanyag mennyiségét és fajlagos értékét. A szakértő továbbá úgy nyilatkozott, hogy a bányavállalkozó vagyonában beállott értékcsökkenés megállapítása, valamint az elmaradt vagyoni előny számítása gazdasági és nem bányászati-műszaki szakkérdés. Ezt követően az alperesnek a szakvélemény kiegészítésére vonatkozó felhívására szakértő neve3 szakértő úgy nyilatkozott, hogy a bányászati vagyoni értékű jognak a bányavállalkozás nyilvántartásában szerepelnie kell és ez a kérdés gazdasági, nem pedig bányászati szakismereteket kíván. A szakértő továbbá előadta, hogy a kártalanítás nem a vagyoni értékű jog értékének csökkenését jelenti, hanem a kivett hellyé nyilvánítás következtében az ásványi nyersanyag értékesítéséből származó haszon elmaradását. A bányatelekrész vagyonértékét pedig annak jövőbeli jövedelemtermelő képessége határozza meg, melynek mértéke az évenkénti bevételek és ráfordítások különbségének a vizsgálat időpontjára diszkontált összege, vagyis a jelenértéke. Erre tekintettel a szakértő a kiegészítő részletszámításai végén azt állapította meg, hogy a hét éven át várható nyereség jelenértéke 949.579.089 forint azzal, hogy akként foglalt állást, hogy a számítás közgazdasági szakkérdés.