A Budapest Környéki Törvényszék G.40246/2018/49. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 51. §, 78. §, 130. §, 157. §, 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 296. §, 324. §, 325. §, 326. §, 339. §, 523. §, 526. §, 527. §, 2006. évi IV. törvény (Gt.) 30. §, 141. §, 2006. évi V. törvény (Ctv.) 7. §]

Az ügyvéd által képviselt Kft. felperesnek az ügyvéd által képviselt alperes ellen kártérítés iránt indított perében a bíróság meghozta a következő

Í T É L E T E T

A bíróság az alperes permegszüntetés iránti kérelmét elutasítja.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 38.500.000,- (harmincnyolcmillió-ötszázezer) forint kártérítést, valamint ezután 2010. január 1. napjától 2012. december 31. napjáig felmerült évi 6 %, mindösszesen 4.620.000,- (négymillió-hatszázhúszezer) forint ügyleti kamatot, továbbá a tőke és ügyleti kamat követelésből adódó, összesen 43.120.000,- (negyvenhárommillió-egyszázhúszezer) Ft után 2013. január 1. napjától a kifizetés napjáig évi 6% plusz a mindenkori MNB alapkamat plusz 7 % mértékű késedelmi kamatot és 1.340.000,- (egymillió-kettőszázötvenezer) forint perköltséget. A bíróság a felperes keresetét ezt meghaladóan elutasítja.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy a Magyar Államnak fizessen meg külön felhívásra a felperes illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt 1.500.000,- (egymillió-ötszázezer) Ft illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül jelen bíróságnál elektronikus úton előterjesztett, de a -hoz címzett fellebbezéssel lehet élni.

A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a jogi képviselet kötelező az ítélőtábla előtti eljárásban.

A másodfokú bíróság a vészhelyzet ideje alatt a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, a felek tárgyalás tartását nem kérhetik.

A másodfokú bíróság a veszélyhelyzet megszűnését követően a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, de a felek közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, a meg nem fizetett illeték vagy állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, illetve a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul és a felek tárgyalás tartását nem kérték.

I N D O K O L Á S

A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A Kft. felperes és a per korábbi I. rendű alperese között kölcsönszerződés jött létre 2010. január 1. napján. A szerződés 2.1. pontja szerint a felperes 2010. január 1. napjáig egyösszegben 38.500.000,- Ft kölcsönt nyújt a korábbi I. r. alperesnek. A kölcsön lejáratának napja a szerződés 1.2. pontja szerint 2012. december 31. napja. Az 1.4. és 2.2. pont szerint a kölcsön összege után 6 % ügyleti kamat fizetendő. A 2.3. pont szerint a kölcsön után fizetendő kamat a fennálló tőketartozással együtt lejáratkor egyösszegben fizetendő.

A szerződés 2.5. pontja szerint a kölcsönvevő a lejárt, de az esedékességkor ki nem fizetett kötelezettségei után az ügyleti kamaton felül késedelmi kamatot köteles fizetni, melynek mértéke megegyezik az MNB alapkamat + 7 %-kal.

A 4.1. pont szerint kölcsönvevő a kölcsönadó előzetes írásos hozzájárulása nélkül nem engedményezheti vagy ruházhatja át jelen megállapodásból fakadó jogait és kötelezettségeit. A 4.2. pont szerint a kölcsönadó jogosult részben vagy egészben értékesíteni, engedményezni, vagy más módon átruházni a kölcsönt vagy bármilyen érdekeltségét. A 4.3. pont szerint a megállapodás módosítására, vagy a megállapodásból eredő jogokról való lemondásra kizárólag a kölcsönadó és a kölcsönvevő által aláírt módosítással vagy joglemondással érvényes.

A kölcsön kifizetésének megtörténtét a kölcsönvevő a szerződés aláírásával elismerte.

A szerződést mind a felperes, mind a korábbi I. r. alperes képviseletében az alperes írta alá.

A Kft. felperesnek alakulásától, 2007. október 11. napjától 2015. május 18. napjáig alperes volt az ügyvezetője.

A kölcsönszerződés megkötését megelőző évben, 2009-ben a felperes normál egyszerűsített, éves beszámolója szerint a cég -1.210.000,- Ft saját tőkével és -17.234.000,- Ft mérleg szerinti eredménnyel rendelkezett. A szerződéskötés évében, 2010-ben felperes normál egyszerűsített éves beszámolója szerint a cég -9.857.000,- Ft saját tőkével és -10.147.000,- Ft mérleg szerinti eredménnyel rendelkezett. Tehát a felperes a szerződéskötés időpontjában negatív saját tőkével és mérleg szerinti eredménnyel rendelkezett.

A felperes egyetlen bejegyzett tevékenységi köre üzletviteli tanácsadás volt a szerződéskötés időpontjában.

A kölcsön visszafizetésére a felperes részére alperes részéről a szerződés szerinti határidőben és azt követően sem került sor.

Az alperes, mint a felperes ügyvezetője semmilyen intézkedést nem tett a kölcsönösszeg érvényesítése érdekében.

A korábbi I. r. alperes megszűnt oly módon, hogy a lichtensteini bíróság 2013. október 18. napján kelt határozatával alperes igazgatótanácsának csődeljárás megindítása iránti kérelmét az adósnak a csődeljárás költségeinek viselésére előreláthatólag elégtelen vagyona miatt elutasította, egyúttal elrendelte az intézmény lichtensteini állami nyilvántartásból történő törlését.

A felperes ellenezte a per megszüntetését arra hivatkozással, hogy a keresete kártérítésre irányul, így nem áll fenn kényszerű pertársaság az alperes és a korábbi I. r. alperes között.

A felperes keresetében kérte kötelezni az alperest 38.500.000,- Ft tőke és ezután 2010. január 1. napjától 2012. december 31. napjáig a szerződésben rögzített évi 6 %-os, mindösszesen 7.361.227,- Ft ügyleti kamat, valamint a követelt tőkeösszeg és ügyleti kamat együttes összege, azaz 45.861.227,- Ft után 2013. január 1. napjától a kifizetés napjáig 6 % késedelmi kamat + MNB alapkamat + 7 % mértékű késedelmi kamat megfizetése. Kérte továbbá perköltség megfizetésére kötelezni az alperest a vonatkozó IM rendelet szerint, azzal, hogy ÁFA-fizetésre a felperesi jogi képviselő nem köteles.

A kereset jogalapjaként hivatkozott a Ptk. 523. § (1), az 526. § (2), valamint az 527. § (2) bekezdésére, valamint a Gt. 30. § (2) és (3) bekezdésére.

Előadta, hogy a felperes és a korábbi I. r. alperes között 2010. január 1. napján kölcsönszerződés jött létre 38.500.000,- Ft tekintetében, 6 %-os ügyleti kamattal 2017. december 31. napi lejárattal, azonban alperes nem tett eleget a kölcsön visszafizetési kötelezettségének határidőben és felszólításra sem. Alperes törlését 2013. október 18. napján a bíróság elrendelte, a csődeljárási kérelmet elutasította.

Az alperes, mint a felperes ügyvezetője, a Gt. 30. § (1) és (2) bekezdése alapján az okozott kárért helytállni köteles.

A jelentős összegű kölcsön kihelyezésekor a társaság a kölcsönszerződést aláíró ügyvezető által közzétett mérlege és beszámolója szerint negatív saját tőkével és -17.234.000,- Ft mérleg szerinti eredménnyel zárta az előző évet. Mivel ezt az eredményt már korrigálja a szerződés szerinti kihelyezett összeg, így a valós mérleg szerinti eredmény -55.734.000,- Ft a kölcsön összege nélkül a 2009. évi beszámoló alapján.