A Győri Járásbíróság P.22926/2015/46. számú határozata végrehajtás megszüntetése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §] Bíró: Gécziné dr. Bárdosi Eszter

Győri Járásbíróság

P.22.926/2015/46.

A Győri Járásbíróság dr. Váczi Péter pártfogó ügyvéd által képviselt I. r. és dr. Váczi Péter ügyvéd által képviselt II. r. felpereseknek - alperes ellen végrehajtás megszüntetése iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság önálló bírósági végrehajtó előtt az I. r. felperessel szemben 019.V.0862/2010. számon indult végrehajtást 32.142.714,- (harminckétmillió-száznegyvenkétezer-hétszáztizennégy) forintra korlátozza, amely összegből a tőketartozás 17.294.247,- (tizenhétmillió-kétszázkilencvennégyezer-kétszáznegyvenhét) forint, a lejárt kamattartozás 1.971.836,- (egymillió-kilencszázhetvenegyezer-nyolcszázharminchat) forint, a 2014. április 14. napjáig lejárt késedelmi kamattartozás 12.983.734,- (tizenkétmillió-kilencszáznyolcvanháromezer-hétszázharmincnégy) forint. Késedelmi kamat 2014. április 14. napjától nem számítandó fel. A tőketartozás után 2018. január 16. napját követően a forintra irányadó pénzpiaci kamatnak megfelelő,1 havi BUBOR mértékű ügyleti kamat számítható fel.

A bíróság önálló bírósági végrehajtó előtt az II. r. felperessel szemben 019.V.0863/2010. számon indult végrehajtást 32.142.714,- (harminckétmillió-száznegyvenkétezer-hétszáztizennégy) forintra korlátozza, amely összegből a tőketartozás 17.294.247,- (tizenhétmillió-kétszázkilencvennégyezer-kétszáznegyvenhét) forint, a lejárt kamattartozás 1.971.836,- (egymillió-kilencszázhetvenegyezer-nyolcszázharminchat) forint, a késedelmi kamattartozás - 2014. április 14. napjáig számítva a késedelmi kamatot - 12.983.734,- (tizenkétmillió-kilencszáznyolcvanháromezer-hétszázharmincnégy) forint. Késedelmi kamat 2014. április 14. napjától nem számítandó fel. A tőketartozás után 2018. január 16. napját követően a forintra irányadó pénzpiaci kamatnak megfelelő, 1 havi BUBOR mértékű ügyleti kamat számítható fel.

A bíróság ezt meghaladóan a felperesek keresetét elutasítja.

A bíróság önálló bírósági végrehajtó előtt az I. r. felperessel szemben 019.V.0862/2010. számon és a II.r. felperessel szemben 019.V.0863/2010. számon indult végrehajtás felfüggesztését megszünteti.

Az önálló bírósági végrehajtónak járó, 1.741.262.- (egymillió-hétszáznegyvenegyezer-kétszázhatvankettő) forint hátralékos végrehajtási költségből az alperes köteles 851.714.- (nyolcszázötvenegyezer-hétszáztizennégy) forint, az I. és II. r. felperes köteles egyetemlegesen 889.548.- (nyolcszáznyolcvankilencezer-ötszáznegyvennyolc) forint végrehajtási költség viselésére.

Az I. r. felperes pártfogó ügyvédje díja viselésére 42 %-ban az I. r. felperes, 58 % -ban az alperes köteles.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II.r. felperesnek 300.000.- (háromszázezer) forint perköltséget.

Az alperes köteles megfizetni a Magyar Államnak a Nemzeti Adó-és Vámhivatal külön felhívása szerint, a felhívásban megjelölt határidőben és módon 1.740.000.- (egymillió-hétszáznegyvenezer) forint illetéket.

Az alperes köteles megfizetni a Magyar Államnak a Győri Törvényszék Gazdasági Hivatala külön felhívása szerint, a felhívásban megjelölt határidőben és módon 152.890.- (százötvenkétezer-nyolcszázkilencven) forint szakértői díjat.

A II. r. felperes köteles megfizetni a Magyar Államnak a Győri Törvényszék Gazdasági Hivatala külön felhívására, a felhívásban megjelölt határidőben és módon 55.357.- (ötvenötezer-háromszázötvenhét) forint szakértői díjat.

A bíróság megállapítja, hogy 1.260.000.- (egymillió-kétszázhatvanezer) forint illetéket és 55.357.- (ötvenötezer-háromszázötvenhét) forint szakértői díjat a Magyar Állam visel.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül a Győri Járásbíróságnál négy példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye a Győri Törvényszékhez.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére vonatkozik, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul és a fellebbező fél a fellebbezésben nem kérte tárgyalás tartását, vagy bármely okból a tárgyaláson kívüli elbírálást a másodfokú bíróság indokoltnak tartja.

A fellebbezést tárgyaláson kell elbírálni, ha a fellebbező fél a fellebbezésben, vagy a másodfokú bíróság felhívására, illetve a fellebbező fél ellenfele a másodfokú bíróság felhívására tárgyalás tartását kéri.

Az ítélet végrehajtási költséget érintő része ellen a végrehajtó külön fellebbezéssel élhet.

I n d o k o l á s

A felperesek és az alperes között 2007. május 21. napján 2420/2007. ügyszámon jelzáloggal biztosított kölcsönszerződés jött létre, felhasználási célhoz nem kötött, forint bankszámlára folyósított svájci frank kölcsön megnevezéssel. A szerződés különös része 1.2. pontja szerint az alperes 127.701,- svájci frank kölcsönkeretet tart az alperesek rendelkezésére, melyből kölcsönt nyújt. A szerződés 1.3. pontja szerint a felperesek tudomásul veszik, hogy a bank legfeljebb mindösszesen 17.300.000,- forintnak megfelelő összegű kölcsönt nyújt, amely az adott folyósítás napján a bank által jegyzett svájci frank deviza vételi árfolyamon kerül meghatározásra. A szerződés szerint a kölcsön kamatlába egy havi LIBOR CHF + évi 3,79%, amely a szerződés megkötésének napján 6,02%. A THM mértéke évi 6,47%, mely nem tükrözi az árfolyamkockázatot. A kölcsön futamideje 336 hónap, lejárata 2035. június 10. A havi törlesztőrészlet mértéke 787,- svájci frank. A havi átutalás forintban kifejezett összegét - tájékoztató jelleggel - 132.000,- forintban rögzítették. A késedelmi kamat mértékét 6%-ban határozták meg.

A szerződés megkötésekor a felperesek kockázatfeltáró nyilatkozatot írtak alá, mely tartalmazta a folyósításkori, és a törlesztéskori átszámítás módját a vételi és az eladási árfolyam megjelölésével. A tájékoztatás szerint a devizaárfolyamok közül a vételi árfolyam alacsonyabb az eladásinál, a különbség mértéke változó, ez például 10.000.000,- forint összegnél legalább néhány tízezer forint, de szélsőséges esetben akár 100.000,- forint nagyságrendű többletköltséget is eredményezhet. A THM mértéke nem tükrözi a deviza alapú hitelek árfolyamkockázatát. A kölcsön törlesztőrészlete két részből tevődik össze, a tőketörlesztő részletből, és a kamatfizetésből. A devizában felvett kölcsönnél mindkettő nagysága változhat - ellentétben a forint alapú kölcsönökkel - az adott devizanem árfolyamváltozásának függvényében, másrészt az adott deviza kamatának függvényében. Ugyanakkor a forint árfolyamának erősödése esetén a havi törlesztőrészletek nagysága csökkenhet is. A devizakölcsönök kamata a külföldi kamatok ingadozása miatt is változhat: a külföldi kamatok növekedése (a külföldi hitelek drágulása) előbb-utóbb a belföldi devizakölcsönöknél is kifejti a hatását. A fentiek alapján annak, aki devizakölcsönt vesz fel, figyelembe kell vennie az árfolyamkockázatot, a kölcsön fentiekben leírt járulékos költségeit, valamint a kamatváltozás lehetőségét.