A Fővárosi Törvényszék P.22565/2016/18. számú határozata közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 206. §, 233. §, 1998. évi XI. törvény (Üt.) 12. §, 102. §, 104. §, 105. §, 106. §] Bíró: Vavrikné dr. Tripsánszki Ágnes

Fővárosi Törvényszék

...P..../2016/18-I.

A Fővárosi Törvényszék

a személyesen eljáró

felperes neve(felperes címe.) felperesnek,

a Kovács Kázmér Ügyvédi Iroda - ügyintéző: dr. Kovács Kázmér ügyvéd - (ügyvéd címe.) által képviselt

alperes neve (alperes címe.) alperes ellen

közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt indított perében

meghozta az alábbi

ítéletet:

A bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 30.000.- Ft (azaz harmincezer forint) + Áfa összegű perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Fővárosi Ítélőtáblához, melyet az elsőfokú bíróságnál kell három példányban írásban benyújtani.

Az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet elleni fellebbezést, valamint csatlakozó fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan. Pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése kérhető a területi kormányhivatal gyámügyi és igazságügyi osztályánál.

A fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás megtartását.

A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el.

Indokolás

Az alperes a településen bejegyzett ügyvédek önkormányzati elven alapuló, szakmai és érdek-képviseleti feladatokat ellátó, köztestületként működő megyei szervezete, amely önálló ügyintéző szervezettel és költségvetéssel rendelkezik. A felperes az alperesi kamara főtitkára.

Az alperes elnökségének feladatait ideiglenesen ellátó megye Megyei Ügyvédi Kamara elnöksége az alperes évi közgyűlését 2016. február 17. napjára hívta össze azzal, hogy határozatképtelenség esetén a megismételt közgyűlésre 2016. február 26. napján kerül sor.

A Kúria 2016. február 12-én hozta meg jogerős és további felülvizsgálattal nem támadható Pfv..../2015/15. számú ítéletét, amelyben az alperes 2014. február 21-én megtartott, megismételt választási közgyűlésén meghozott valamennyi határozat megsemmisítése iránti keresetet elutasította. Ezt követően az alperes megválasztott elnöksége akként döntött, hogy a február hónapra kitűzött közgyűlést elhalasztja, és a határozatképtelenség miatt megismétlendő közgyűlést 2016. május 6. napján tartja meg.

Az alperes elnöksége a 2016. május 2-án megtartott ülésén foglakozott a közgyűlés előkészítésével és lebonyolításával. Az elnökségi ülésen a felperes (aki tisztsége folytán az elnökség tagja), előre lekötött külföldi út miatt nem tudott részt venni. Az elnökség - két tartózkodás mellett - 2016.Eln.... számú határozatával döntött a közgyűlési szavazások elektronikus szavazatszámláló berendezés alkalmazásával történő lebonyolításáról, a 2016.Eln..... számú határozattal döntött arról, hogy az alperes 2016. évi közgyűlésén a szavazatokat a közgyűlést levezető elnök a cég neve Kft. 2016. április 20. napján adott ajánlatában szereplő szavazatszámláló gép igénybevételével összesítse, míg a 2016.Eln..... számú határozattal akként döntött, hogy a közgyűlésen az elektronikus szavazatszámláshoz használt készülékek használatának hitelesítésére közjegyzőt vesz igénybe.

Ezen elnökségi határozatokkal szemben jogorvoslati kérelem nem került előterjesztésre.

A közgyűlést megelőzően az alperes a honlapján, illetve 2016. május 4-én a települési ügyvédek részére küldött elektronikus hírlevélben is tájékoztatást adott a közgyűlésen történő elektronikus szavazás részleteiről.

A közgyűlés napján a szavazógépet a szavazásra jogosultak regisztrációt követően vehették át személyazonosságuk és kamarai tagságuk igazolását követően, és ezt követően a szavazás során ők az átvett szavazógép vonalkódját jelentő három számból és három betűből álló regisztrációs kóddal szerepeltek. A szavazási terület akár ideiglenes elhagyásakor is a szavazókészüléket le kellett adniuk. A közgyűlésen a szavazást megelőzően ismételt szóbeli tájékoztatás hangzott el a szavazás, illetve a szavazógép használatra, illetve részleteire vonatkozóan. A szavazás hangjelre kezdődött és jeladással zárult. A szavazásra 20 másodperc állt rendelkezésre, amelynek kezdetét és végét is hangjelzés jelezte. A döntésre előterjesztett aktuális határozati javaslat a szavazás kezdetén a szavazási térben elhelyezett kivetítőn megjelent és a szavazás alatt végig látható volt. A szavazógép segítségével igen, nem és tartózkodik szavazatot lehetett leadni. A szavazásra jogosult a szavazásra nyitva álló időn belül módosíthatta a leadott szavazatát; a rendszer a szavazásra nyitva álló időn belül leadott utolsó szavazatot fogadta el érvényesnek. Amennyiben sikeres volt a szavazat leadása, a szavazógépen két zöld villanás volt látható, sikertelen szavazatleadás esetén pedig két piros villanás. Amikor az adott határozati javaslatra vonatkozó szavazási idő letelt, a szavazótérben elhelyezett kivetítőkön megjelent, hogy hányan szavaztak igennel, hányan nemmel, illetve hogy ki tartózkodott. Nem szavazatként vették figyelembe nem csak azt, aki a nem gombot nyomta, hanem azt is, aki tartózkodott, valamint azt is, aki egyáltalán nem adott le szavazatot az adott kérdésben. A szavazások eredményét számítógépen közjegyző ellenőrzése mellett rögzítették, illetve a szavazótéren kívül egy másik számítógépen ugyancsak közjegyző rögzítette, hogy hány szavazógép került összesen kiadásra (a kiadások és a visszaszolgáltatások figyelembe vételével) ténylegesen egy adott időpillanatban. A szavazatszámlálás alkalmazott rendszere két nyilvántartásból állt. Az egyikben rögzítették a szavazógépek azonosítóját és azt, hogy az mely időpontban, kinek a birtokában volt. A másik nyilvántartás az egyes szavazógépekről leadott szavazatokat (igen/nem/tartózkodás) rögzítette. A két nyilvántartás alapján adható meg utólag is, hogy mely napirendi pontról, ki, hogyan szavazott.

Az alperes 2016. május 6. napján megtartott évi rendes közgyűlésén BÜK-KGY/2016/.... számú határozatokkal elfogadta az alperes egyes bizottságainak a beszámolóját, míg a BÜK-KGY/2016/.... számú határozattal az alperes 2016. évi költségvetését fogadta el az írásbeli előterjesztéssel egyezően.

A közgyűlésen a felperes jelen volt, és a határozati javaslatokról szavazott is. A BÜK-KGY/2016/.... számú határozat vonatkozásában a felperes "nem"-el szavazott, a BÜK-KGY/2016/.... számú határozati javaslattal összefüggésben szavazatot nem adott le, míg a BÜK-KGY/2016/.... számú határozati javaslatára "igen"-el szavazott.