A Fővárosi Törvényszék P.20171/2015/4. számú határozata személyiségi jog tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §] Bíró: Kovaliczky Ágota

Fővárosi Törvényszék

22.P.20.171/2015/4.

A Fővárosi Törvényszék

a dr. Sobor Dávid (cím.) ügyvéd által képviselt

felperes neve(felperes címe.) felperesnek,

a dr. Nehéz-Posony Márton (cím.) ügyvéd által képviselt

alperes neve(cím.) alperes ellen

személyiségi jog iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 25.000.- (huszonötezer) Ft + áfa, összesen 31.750.- (harmincegyezer-hétszázötven) Ft ügyvédi munkadíjat.

Kötelezi továbbá a bíróság a felperest, hogy fizessen meg az államnak, külön felhívásra 36.000.- (harminchatezer) Ft le nem rótt illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet ennél a bíróságnál lehet 3 példányban benyújtani.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére vonatkozik, csupán az ítélet indokolása ellen irányul, vagy ha azt a felek közösen kérik.

Indokolás

Az alperes a kiadója a ... című hetilapnak, melynek ..... száma, ....-án "Nagy Harácsony" címmel jelent meg. A címlapon a felirat alatt ismert vezető politikusok képmásai egy korabeli festmény átalakított változatán láthatók. A középpontban egy nagy halom sárga, fénylő pénzérme, ami egy ruhadarabon van felhalmozva. A központi női alak képmása ....ábrázolja, fölötte ....arcképét hordozó alak látható, jobbra ...képmását viselő figura egy szarvasmarha fején támaszkodik. Balra ....,..., ...és ....arcképét viselő palástos alakok láthatók.

A felperes 2015. január 14-én érkezett keresetében, kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes a címlappal, illetve az ott közölt jogsértő tartalom megjelenítésével, a katolikus közösség tagjaként megsértette személyiségi jogait, közöttük becsületét, emberi méltóságát. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a jogsértés abbahagyására, a további jogsértéstől tiltsa el, a kifogásolt képet az általa üzemeltetett .....honlapon tegye elérhetetlenné. Elégtételként bocsánatkérő közlemény közzétételét kérte a sérelmes képpel azonos helyen és módon. Ennek megszövegezését a bíróságra bízta. Kérte az alperes saját költségén ezt a közleményt az .....c. hetilapban és két országos terjesztésű napilapban is tegye közzé. 500 000.-Ft sérelemdíjra tartott igényt, mely összeg után kamatot 2014. december 20-tól kért.

Előadta, hogy a címlap egy Jézus születését ábrázoló klasszikus festmény kifigurázásával megalázó és gyűlölet keltésre alkalmas módon gúnyolódott a kereszténység legszentebb ünnepén.

Köztudomású tényként hivatkozott a Karácsony, mint a katolikusok számára egyik legfontosabb ünnep jelentőségére. Idézte e körben a Katolikus Lexikon Karácsonyra vonatkozó szócikkét. Álláspontja szerint a vallásos emberek emberi méltósághoz való joga nem jelenti azt, hogy az általuk vallott hit tételeket mindenkinek el kellene fogadnia, azt sem, hogy szimbólumaik ne válhatnának irónia, humor céltáblájává. De a vallási tiszteletük tárgyát, jelképeit senki sem használhatja öncélúan, indokolatlanul negatív politikai értékítélet illusztrációjaként. Nem tehetik gyűlölet keltő propaganda eszközévé.

Álláspontja szerint a perbeli címlap túllépte a szabad vélemény nyilvánítás határait. Ez ugyanis Jézus alakját egy halom aranypénz formájában jeleníti meg, a Szent Család tagjainak arcát közéleti szereplőkére cserélte, akikről a hetilap harácsolást, urizálást, pénz iránti imádatot kíván sugalmazni.

Kiemelte, hogy alperes nem azzal sértette személyhez fűződő jogait, hogy politikusokat bírált, kigúnyolt, hanem azzal, hogy bírálatának díszleteként eszközéül a katolikus közösség egyik legszentebb vallási szimbólumát használta fel. Álláspontja szerint a szimbólumok öncélú használatával a keresztény közösség tagjainak személyiségi jogai súlyosan sérültek.

Csatolta a Szent István Társulat kiadásában megjelent XVI: Benedek Pápa Názáreti Jézus címmel írt művének III. kötetének a Jézus születésére vonatkozó fejezetét, valamint Gerard Von Honthorst: A pásztorok imádása (1622) című festményének fénykép másolatát, mely kép szolgált a címlap alapjául.

Az alperesi védekezéssel szemben hivatkozott arra, hogy a perbeli otromba karikatúra éppen Adventi időszakban jelent meg, ami kifejezetten arra utal, hogy az alperes aktuális, a perbeli időszakban sok esetben feltűnő vallási jelképeket indokolatlanul sértő módon használt fel mondanivalója illusztrálására, amely minden katolikus emberre átsugárzó sérelemmel járt. Annak igazolására, hogy a közvéleményben a perbeli címlap a vallási jelképek kifigurázásaként csapódott le és nem az alperes által kifejezni kívánt kritika tudatosult, sajtómegjelenéseket csatolt. Előadta továbbá, hogy a perbeli címlap a hetilap szellemiségének megfelelően, a képen ábrázolt politikusokat elítélő, ellenük kifejezetten gyűlöletet keltő tartalmakat jelenít meg. Ez a gyűlölet, amit az alperes a politikusokkal szemben kelteni kíván, átsugárzik a katolikus közösség tagjaira azáltal, hogy ezen gyűlölt, illetve elítélendő politikusok arcát egy vallási témájú festményen használta fel.