A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20862/2015/5. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. Bírók: Csordás Csilla, Hidvéginé dr. Adorján Lívia, Sághy Mária

Fővárosi Ítélőtábla

7.Pf.20.862/2015/5.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Sobor Dávid Ügyvédi Iroda (fél címe 2, ügyintéző: dr. Sobor Dávid ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Nehéz-Posony Ügyvédi Iroda (fél címe 1, ügyintéző: dr. Nehéz-Posony Márton ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2015. április 9. napján kelt 22.P.20.171/2015/4. számú ítélete ellen a felperes részéről 5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy - 15 napon belül - fizessen meg az alperesnek 15.000 (Tizenötezer) forint plusz áfa összegű fellebbezési eljárási költséget, míg - felhívásra - az államnak 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési eljárási illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az alperes kiadója a ... című hetilapnak, melynek 51-52. száma 2014. december 20-án "Nagy Harácsony" címmel jelent meg. A címlapon a felirat alatt ismert vezető politikusok képmásai és egy korabeli festmény átalakított változata volt látható. A középpontban egy nagy halom sárga fényű pénzérme, ami egy ruhadarabon van felhalmozva. A központi nő alak képmása ...t ábrázolja, fölötte ... arcképét hordozó alak látható, jobbra ... képmását viselő figura egy szarvasmarha fején támaszkodik. Balra ..., ..., ... és ... arcképét viselő palástos alakok láthatók. A fénykép Gerard von Honthorst: A pásztorok imádása (1622.) című festményének felhasználásával készült. A Szent Család egyes tagjainak arcképét helyettesítik a felsorolt politikusokról készült képek.

A felperes keresetében a katolikus közösség tagjaként kérte annak megállapítását, hogy az alperes ezzel a címlappal, illetve az ott közölt jogsértő tartalom megjelenítésével megsértette személyiségi jogait, közöttük becsületét, emberi méltóságát. Kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a jogsértés abbahagyására, a további jogsértéstől tiltsa el, a kifogásolt képet az általa üzemeltetett ... honlapon tegye elérhetetlenné. Elégtételként bocsánatkérő közlemény közzétételét kérte a sérelmes képpel azonos helyen és módon. Kérte, az alperes saját költségén jelentessen meg közleményt az ... című hetilapban, és azt két országos terjesztésű napilapban is tegye közzé. Kérte továbbá az alperes kötelezését 500.000 forint sérelemdíj és annak 2014. december 20-ától járó törvényes mértékű késedelmi kamatai megfizetésére. A keresete indokául előadta, hogy az alperes a Jézus születését ábrázoló klasszikus festmény kifigurázásával megalázó és gyűlöletkeltésre alkalmas módon gúnyolódott a kereszténység legszentebb ünnepén. Álláspontja szerint a perbeli címlap túllépte a szabad véleménynyilvánítás határait. A Szent Család tagjainak arcát közéleti szereplőkére cserélte, akikről a hetilap harácsolást, urizálást, pénz iránti imádatot kívánt sugalmazni. Kiemelte, hogy az alperes bírálatának díszleteként, eszközéül a katolikus közösség egyik legszentebb vallási szimbólumát használta fel, amely minden katolikus emberre átsugárzó sérelemmel járt. Előadta, hogy a hetilap szellemiségének megfelelően a képen ábrázolt politikusokat elítélő, ellenük kifejezetten gyűlöletet keltő tartalmakat jelenít meg. Ez a gyűlölet átsugárzik a katolikus közösség tagjaira azáltal, hogy ezen gyűlölt, illetve elítélendő politikusok arcát egy vallási témájú festményen tünteti fel.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Nem vitatta, hogy a felperes jogosult a 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:54. § (5) bekezdése alapján pert indítani személyiségi jogának megsértése miatt, és erre a Pp. szabályainak betartásával került sor. Azt sem vitatta, hogy a vallási meggyőződés az emberi méltóságból levezethető személyiségi jog. Álláspontja szerint azonban ez a személyiségi jog nem jelenti azt, hogy mások számára a vallásos jelképek ne lehetnének a szabad véleménynyilvánítás eszközei. Ezen túlmenően a kifogásolt ábrázolás nem a felperesi vallási közösséget sértette, nem azzal összefüggésben fogalmazott meg kritikát, hanem a közszereplők vagyonosodásával kapcsolatban fejtette ki azon véleményét karikatúra formájában, hogy a közszereplők úgy tekintenek a pénzre, mint egy vallásos ember az istenségre. Adott esetben, tehát az az alapvető kérdés, hogy az alperesi ábrázolás érinti-e az adott közösséget, jelen esetben a katolikus keresztény közösséget, és ha igen kifejezésmódjában indokolatlanul sértő-e. Egyértelműen megállapítható, hogy a címlapfotó tárgya nem a vallás és nem a vallásos emberek voltak, hanem a képen ábrázolt politikusok pénzhez és gazdagsághoz való viszonya.

Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. A Ptk. 2:54. § (5) bekezdése feltételének teljesülését vizsgálva kifejtette, hogy ezen jogszabályhely szerint a közösség bármely tagja jogosult a személyisége lényeges vonásának minősülő, a magyar nemzethez, illetve valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséghez tartozásával összefüggésben a közösséget nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó jogsérelem esetén a jogsértés megtörténtétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül személyiségi jogát érvényesíteni. Kiemelte, hogy ezen jogszabályi rendelkezés kizárólag a "közösséget súlyosan sértő jogsérelem esetén" alkalmazható. A sérelem tárgyát mindig az illető közösség kell hogy képezze. A perbeli esetben helytállónak minősítette az alperes azon védekezését, miszerint egyértelműen megállapítható, hogy a címlap tárgya a vezető politikusok magatartása, a pénzhez való viszonyulása volt. Önmagában az, hogy az alperes e körben kifejtendő negatív értékítéletét egy korabeli vallási tárgyú festmény jelképrendszerének felhasználásával tette, nem minősül a felperes személyiségi jogát sértő magatartásnak. A véleménynyilvánítás szabadságának korlátozását jelentené az, ha vallási jelképeket, vallási történeteket, irodalmi, vagy bármely más művészeti alkotásban semmi másra, csak annak az adott vallásnak az ábrázolására lehetne felhasználni, amelynek a szimbóluma. A Ptk. 2:54. § (5) bekezdésben foglalt feltételek hiányában az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította.