A Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27353/2017/7. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 339. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 15. §, 49. §, 50. §, 72. §, 88/A. §, 89. §, 92. §, 2016. évi LXXIV. törvény (Tvtv.) 11/G. §] Bíró: Bana Imre

Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

12.K.27.353/2017/7. szám

A Szolnoki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság az Óvári és Társai Ügyvédi Iroda által képviselt Kft.felperesnek, - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal

alperes ellen, közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t :

A bíróság az alperes JN/23/00873-56/2017. és JN/23/00873-60/2017. számú határozatát hatályon kívül helyezi és az alperest új eljárásra kötelezi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 50.000 (Ötvenezer) forint perköltséget.

A le nem rótt 60.000 (Hatvanezer) forint eljárási illetéket az Állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

A bíróság a keresetlevél, az alperes írásbeli nyilatkozata, valamint a csatolt előzményi államigazgatási iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Az alperes hatósági ellenőrzést folytatott a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (Tvtv.), valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV.28.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) alapján.

A hatósági ellenőrzés során az alperes megállapította, hogy az ellenőrzési jegyzőkönyvben, illetve a bírósági felülvizsgálat tárgyát képező határozatokban megjelölt plakátokat a felperes, mint a Tvtv. 11/G.§ /2/ bekezdésében meghatározott médiahirdetésifelület-értékesítő tette közzé. Megállapította továbbá, hogy reklámozónak az értékelt plakátokat tekintve az X-párt minősül.

Az alperes megállapította, hogy a Kormányrendelet 8/A.§ a), valamint d) pontja szerinti jogszabálysértés valósult meg a plakátok közzétételével, mert a médiahirdetésifelület-értékesítő a listaár bejelentésére, valamint a reklámozó a szerződés megküldésére vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget.

Erre figyelemmel JN/23/00873-56/2017. számú határozatával megállapította, hogy a Szolnok-1, Szolnok-2, Szolnok-3, Szolnok-4, Szolnok-5,Szolnok-6,Szolnok-7, ,Szolnok-8, Szolnok-9, helyszíneken elhelyezett plakátok közzététele jogszabálysértő.

A JN/23/00873-60/2017. számú határozatával ugyanezen jogszabálysértést állapította meg az alperes a Szolnok-10,Szolnok-11, Szolnok-12, Szolnok-13, Szolnok-14,helyszíneken elhelyezett plakátokat érintően is.

Mindkét határozat rendelkező részében az alperes rögzítette, hogy a plakátok eltávolításáról a határozat közlése iránti intézkedéstől számított 2 napon belül a rendőrség közreműködésével gondoskodik, a plakátok eltávolításával összefüggésben felmerült költségekről pedig külön döntésben rendelkezik.

A JN/23/00873-56/2017. számú határozata indokolásában az alperes a fentebb írt tényállást rögzítette, megállapítván a jogszabálysértést, míg a JN/23/00873-60/2017. számú határozata indokolásában a reklámozó személyének beazonosítására irányuló bizonyítékként azt rögzítette, hogy a plakátok nagyobb részt azonosak az elismerten az X-párt megbízásából a Kormányrendelet közpénzekkel való felelős gazdálkodásra kötelezett szervezetekre vonatkozó jogszabályhelyének módosítását megelőzően közzétett plakátokkal.

A felperes mindkét határozattal szemben keresettel fordult a bírósághoz, amely keresetindítás folytán indult ügyek egyesítését rendelte a bíróság.

Keresetében a felperes az eljárás megszüntetése mellett kérte az alperes felülvizsgálni kért határozatainak hatályon kívül helyezését és az alperes perköltségben történő marasztalását.

Előadta, hogy az alperes felülvizsgálni kért határozatai eljárásjogi és anyagi jogszabálysértéseket is tartalmaznak. Az eljárásjogi jogszabálysértések körében mindenekelőtt hivatkozott az ügyfél hiányára. Álláspontja szerint mivel az alperes a listaár megküldését és a szerződés megküldését is ellenőrizte, az eljárásban nemcsak a médiahirdetésifelület-értékesítő, hanem a reklámozó is ügyfél kellett volna, hogy legyen. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az alperes csak akkor tudja az ügyfelek garanciális jogait biztosítani, ha biztosítja valamennyi érdekelt részére az ügyféli jogállást. Sem a valódi reklámozó ("XY"), sem pedig az alperes által "vélelmezett" reklámozó, az X-párt nem lett ügyfélként az eljárásba bevonva.

A felperesi álláspont szerint önmagában az a tény, hogy az ügyfél nem gyakorolhatta az őt érintő eljárásban jogait, alkalmas arra, hogy a Pp. 339.§ /1/ bekezdésében írt határozatát a bíróság meghozza.

Az ügyfél jogainak megsértése körében hivatkozott a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 29.§ /2/ bekezdésére, a 70.§-ban foglalt rendelkezésre. Megjegyezte, hogy láthatóan az alperes "nem merte néven nevezni" a vizsgált plakátokat, de a felperes feltételezi, hogy "Plakát-1" és Plakát-2" plakátok összehasonlítását végezték el, de ennek a határozatokban semmi nyoma nincs, így a bizonyítási eljárás során figyelembe vett szempontok a határozatból egyáltalán nem derülnek ki. Ebből következik, hogy a bizonyítás szabályainak megtartása a bírósági felülvizsgálat során nem bírálható el.

A Tolna Megyei Kormányhivatal saját hatáskörű határozatmódosítására, illetve visszavonására hivatkozással hangsúlyozta, hogy az alperes rendelkezésére álltak ugyanazon információk, amelyek a nevezett kormányhivatal intézkedését megalapozták, de a felperes keresetében is kérte az alperest saját hatáskörű intézkedés meghozatalára.

A felperesi álláspont szerint önmagukban a bizonyítási eljárás során elkövetett jogsértések is alkalmasak a Pp. 339.§ /1/ bekezdésében írt jogkövetkezmények alkalmazására.

Az anyagi jogszabálysértések körében mindenekelőtt hivatkozott arra, hogy a reklámszerződés beküldésére a médiahirdetésifelület-értékesítő lett volna köteles, ami nyilvánvalóan jogellenes megállapítás, és amely az alperes eljárását önmagában jogellenessé teszi. A Ket. 50.§ /6/ bekezdésére hivatkozással hangsúlyozta, hogy a hatósági szabad mérlegelés korlátját képezi a hatóság indokolási kötelezettsége, hiszen a döntés indokolási részében a hatóságnak pontosan be kell mutatnia azt a bizonyítási folyamatot, amely a döntést eredményezte. A Ket. 71.§ /2/ bekezdése alapján pedig a határozat indokolásában meg kell jelölni a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat.

Hivatkozott a reklámközzétételi szerződést megkötő "XY" alperes előtt is ismert nyilatkozatára, mely szerint nevezett maga volt a plakátok megrendelője és a megrendelés során saját maga és nem más személy, vagy szervezet érdekében járt el. Keresetéhez a felperes a fenti nyilatkozatot ugyancsak csatolta. Valótlan tehát az alperes azon megállapítása, hogy a plakát közzététele X-párt érdekében történt. Az egyes plakátok elemeinek esetleges hasonlósága egyébként sem alkalmas az alperes által rögzített következtetés levonására.