2016. évi LXXIV. törvény

a településkép védelméről[1]

Veszélyhelyzeti normák

Az Országgyűlés a magyarországi települések jellegzetes és értékes arculatának megóvása, kialakítása, az épített és a természeti környezet egységes védelme, egyben az építési beruházások gyors és sikeres megvalósíthatósága érdekében a következő törvényt alkotja:

1. A törvény célja és a településkép-védelem elemei

1. § E törvény célja az építési beruházások támogatása, egyúttal a hazai városok és községek sajátos településképének védelme és alakítása társadalmi bevonás és konszenzus által, olyan módon, hogy

a) egy önkormányzati rendeletben kerüljenek egyértelműen megállapításra a településkép védelmének elemei,

b) a településképi követelmények alkalmazásának felelősségi viszonyai egyértelműen legyenek meghatározva.

c) az önkormányzat biztosítson széleskörű tájékoztatást a településképi követelményekről, ezzel elősegítve a településkép védelmének és alakításának eredményes érvényesülését az építmények tervezése és kivitelezése során.

2. § (1) A településkép védelme a település vagy településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatának és szerkezetének - az építészeti, táji érték és az örökségvédelem figyelembevételével történő - megőrzését vagy kialakítását jelenti.

(2)[3] A települési önkormányzat, a főváros esetében a kerületi önkormányzat, a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi önkormányzat (a továbbiakban együtt: önkormányzat) a településkép védelmét - a (2a) bekezdés szerinti jogszabályok hatálya alá tartozó terület kivételével - önkormányzati rendeletben (a továbbiakban: településképi rendelet)

a) településképi követelmények meghatározásával,

b) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával,

c) önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,

jogszabályban meghatározott módon biztosítja.

(2a)[4] Törvény és felhatalmazása alapján kiadott jogszabály egyedi településkép-védelmet biztosíthat a kiemelt nemzeti emlékhely és településkép-védelmi környezetének területére, mint településképi szempontból kiemelt jelentőségű területre.

(2b)[5] E törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály országos településkép-védelmet biztosíthat a településképi szempontból kiemelten meghatározó területre.

(2c)[6] Az országos településkép-védelem keretében a településképi szempontból kiemelten meghatározó területre - a terület kijelölésével egyidejűleg - a Kormány rendeletben országos jelentőségű településképi követelményeket és országos településkép-érvényesítési eszközöket állapíthat meg.

(2d)[7] A (2c) bekezdés esetében a (2) bekezdés szerinti önkormányzati településképi rendelet rendelkezései - a kormányrendelet eltérő rendelkezésének hiányában - a településképi szempontból kiemelten meghatározó terület tekintetében nem alkalmazhatók.

(2e)[8] Az Étv. 4. § (3a) bekezdése szerinti területekre vonatkozóan országos településkép-védelem a (2c) bekezdés figyelembevételével biztosítható.

(3)[9] A településképi követelmények az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvénynek (a továbbiakban: Étv.) a településrendezési feladatok megvalósítását biztosító egyik sajátos jogintézménye.

1/A. Országos településkép-védelem[10]

2/A. §[11] (1) Az országos jelentőségű településképi követelmény a 3. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában meghatározott követelményekre és ezen követelmények keretszabályaira terjedhet ki.

(2)[12] A Kormány az országos jelentőségű településképi követelmények érvényesítésének elősegítésére a településképi szempontból kiemelten meghatározó területre kiemelt településképi arculati kézikönyv (a továbbiakban: kiemelt kézikönyv) készítését írhatja elő, a kiemelt kézikönyv tartalmára, elkészítésére és egyeztetésére vonatkozó részletes szabályok meghatározásával. A kiemelt kézikönyv az országos főépítész közreműködésével készül.

(3) A Kormány az országos jelentőségű településképi követelmények érvényesülése érdekében a (4) és (6) bekezdés szerinti országos településkép-érvényesítési eszközök alkalmazását írhatja elő.

(4) A településképi szempontból kiemelten meghatározó területre - kormányrendeletben meghatározott esetekben és részletszabályok szerint - kormányrendeletben kijelölt államigazgatási szerv

a) tájékoztatást adhat és szakmai konzultációt biztosíthat az országos jelentőségű településképi követelményekről, ennek keretében javaslatot tehet a követelmények érvényesítési módjára,

b) kiemelt településképi véleményezési eljárást folytathat le és településképi véleményt adhat az építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően a jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez,

c) kiemelt településképi bejelentési eljárást folytathat le és településképi döntést hozhat az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenységek, reklámelhelyezések és rendeltetésmódosítások tekintetében,

d) településképi kötelezést adhat ki, és településkép-védelmi bírságot szabhat ki.

(5) A (4) bekezdés szerint kijelölt államigazgatási szerv az országos jelentőségű településképi követelmények érvényesülése érdekében a 11. § (1)-(3) bekezdésében foglaltak szerint jár el azzal, hogy - jogszabályban meghatározott esetekben és módon - 10 000 000 forintig terjedő közigazgatási bírságnak megfelelő településkép-védelmi bírság kiszabását rendelheti el.

(6) A Kormány támogatási és ösztönző rendszer útján segítheti elő az országos jelentőségű településképi követelmények érvényesülését, amely alkalmazásáról az országos településkép-védelmet biztosító kormányrendelet rendelkezik.

(7)[13] Az (5) bekezdés szerinti településkép-védelmi bírság legkisebb összege 500 000 Ft.

(8)[14] A (4) bekezdés szerint kijelölt államigazgatási szerv a településkép-védelmi bírság kiszabása feltételeinek teljesülése esetén - a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény rendelkezései szerint - helyszíni bírságot is alkalmazhat, amely azonban nem mentesíti a jogsértőt a jogsértő állapot megszüntetésének kötelezettsége alól.

2. A helyi településképi követelmények és azok meghatározása[15]

3. § (1) A településképi rendelet

a)[16] a település teljes közigazgatási területére, részterületére vagy a - településszerkezet, táji környezet, településkarakter vagy egyéb helyi adottság miatt - településképi szempontból meghatározó területekre, az építési tevékenységgel érintett építmények - ideértve a sajátos építményfajtákat is - településképhez való illeszkedését biztosító anyaghasználatára, tömegformálására, homlokzati kialakítására és a zöldfelületek kialakításának módjára,

b)[17]

c) az Étv. szerinti helyi építészeti örökség egyedi és területi védelmére, védetté nyilvánítására és a védettség megszüntetésére,

d)[18] a reklámok, reklámhordozók, cégérek és egyéb műszaki berendezések elhelyezésére és alkalmazására, illetve tilalmára

vonatkozó településképi követelményt tartalmazhat.

(2) A településképi rendelet (1) bekezdés szerinti településképi követelményeinek részletes tartalmi kereteit - ideértve a helyi építészeti örökség védelmének szakmai szabályait is - kormányrendelet határozza meg.

4. § (1) A településképi rendelet szakmai megalapozása érdekében településképi arculati kézikönyv (a továbbiakban: kézikönyv) készül.

(2) A kézikönyv a - települések természeti és épített környezete által meghatározott - településképi jellemzők bemutatásának és minőségi formálásának eszköze. A kézikönyv feltárja és ismerteti a településen belül jól elkülönülő egyes településrészek arculati jellemzőit és értékeit, és ennek figyelembevételével szöveges és képi megjelenítés formájában javaslatot tesz a településképhez illeszkedő építészeti elemek alkalmazására.

(3) A kézikönyv tartalmi elemeit kormányrendelet határozza meg.

5. § (1)[19] A kézikönyv és a településképi rendelet az egy település által önállóan foglalkoztatott települési főépítész, több település által közösen foglalkoztatott térségi főépítész vagy a vármegyei főépítész (a továbbiakban együtt: önkormányzati főépítész) közreműködésével készül.

(2)[20] A kézikönyv egyeztetése során a Magyar Építész Kamara, a településképi rendelet egyeztetése során az állami főépítészi hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal véleményét ki kell kérni. A kézikönyv és a településképi rendelet elkészítésére, egyeztetésére, elfogadására és módosítására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

(3) A kézikönyv és a településképi rendelet megalkotása során gondoskodni kell - kormányrendeletben meghatározott módon - a széleskörű társadalmi bevonásról és a nyilvánosság biztosításáról.

(4) Az építési tevékenység során a településképi követelmények teljesítése az építtető, a tervező és a kivitelező egyetemleges felelőssége, tervező és kivitelező hiányában az építtető felelőssége. A tervező mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a kivitelezési dokumentáció a településképi követelményeket figyelembe vette. A kivitelező mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a részére átadott kivitelezési dokumentációban foglaltak szerint járt el. Az építtető mentesül az egyetemleges felelősség alól, ha kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelősség a tervezőt vagy a kivitelezőt terheli.

6. § A világörökségi terület, valamint a Világörökség Jegyzékbe javasolt várományos terület esetében a világörökségi kezelési terv településképi követelményeit a településképi rendeletben megállapított településképi követelményektől függetlenül alkalmazni kell.

3. Önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer

7. § Az önkormányzat a településképi követelmények megvalósulása és ennek részeként a helyi építészeti örökség megóvása érdekében önkormányzati támogatási és ösztönző rendszert vezethet be és alkalmazhat, amelynek részletes tartalmát a településképi rendelet határozza meg.

4. Az önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök

8. § (1) A településképi követelményeknek az egyedi építési beruházásoknál való alkalmazását - a hatósági eljárásoktól független - önkormányzati településkép-érvényesítési eszközök segítik elő.

(2) A településkép védelme érdekében

a) az önkormányzat tájékoztatást ad és szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről, ennek keretében javaslatot tehet a településképi követelmények érvényesítésének módjára,

b)[21] az önkormányzat kormányrendeletben meghatározott építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően véleményt adhat az építésügyi hatósági engedélykérelemhez (a továbbiakban: településképi véleményezési eljárás),

c)[22] az önkormányzat településképi bejelentési eljárást folytathat le az Étv. 57/F. § hatálya alá nem tartozó, az építésügyi hatósági engedélyhez nem kötött és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységnek sem minősülő építési tevékenységek, valamint bejelentési eljárást folytat le az Étv. 57/F. § hatálya alá nem tartozó, rendeltetésmódosítást vagy a rendeltetési egységek számának megváltozását jelentő rendeltetésváltozások (a továbbiakban együtt: rendeltetésváltozás), továbbá a reklámok és reklámhordozók elhelyezése tekintetében,

d)[23] az önkormányzat településképi kötelezést adhat ki és bírságot szabhat ki, ide nem értve a reklámhordozók és reklámok jogellenes elhelyezésével kapcsolatos közigazgatási, valamint a településképi bírságot.

e)[24] az önkormányzat a kötelezésben foglaltak nem teljesítése esetén - a településkép-védelmi bírság ismételt kiszabása helyett - a kötelezést tartalmazó döntés végrehajtását foganatosítja, mely során a meghatározott cselekményt a kötelezett költségére és veszélyére elvégzi vagy mással elvégezteti, egyúttal a kötelezettet a felmerülő költség megfizetésére kötelezi.

(3) A (2) bekezdés b)-d) pontjában szereplő településkép-érvényesítési eszközök alkalmazásának általános szabályait kormányrendelet, részletes szabályait az egyes önkormányzatok településképi rendelete tartalmazza.

8/A. §[25]

9. § (1)[26] Az önkormányzat az építésügyi engedélyezési eljárást megelőzően, településképi véleményezési eljárásban - a megkeresés beérkezésétől számított 15 napon belül, a településképi követelmények teljesítésével kapcsolatban - véleményt adhat a 8. § (3) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott építésügyi hatósági engedélykérelemhez.

(2)[27] A fővárosi helyi építészeti értékvédelem alá vont építmény, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott területen lévő építmény esetében az (1) bekezdésben meghatározott körben és módon a (3)-(5) bekezdésben meghatározottak szerint a fővárosi önkormányzat adhat véleményt.

(3)[28] Az önkormányzat az (1) bekezdés szerinti véleményének kialakításához az önkormányzat rendeletében meghatározottak szerint kikéri az önkormányzati főépítész vagy a helyi építészeti-műszaki tervtanács szakmai véleményét. Ha az önkormányzat az (1) bekezdésben foglalt határidőn belül nem nyilvánít véleményt, hozzájárulását megadottnak kell tekinteni.

(4)[29] A településképi követelmények érvényesítésére és a településkép-védelmi feladatok ellátása érdekében az önkormányzat - az Étv. végrehajtására kiadott kormányrendelet keretei között, e tárgyban hozott önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint - szakmai tanácsadó testületként helyi építészeti-műszaki tervtanácsot működtethet.

(5)[30] A helyi építészeti-műszaki tervtanács feladata

a) a településképi követelmények érvényesítése, és

b) a településrendezési illeszkedés követelménye érvényesülésének elősegítése.

10. § (1)[31] Az önkormányzat településképi bejelentési eljárást[32]

a)[33] folytathat le - a 8. § (3) bekezdése szerinti kormányrendelet keretei között, településképi rendeletben meghatározott esetekben és módon - hatósági engedélyhez és az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek és az Étv. 57/F. § hatálya alá nem tartozó rendeltetésmódosítások,

b) folytat le a reklámok és reklámhordozók elhelyezése

tekintetében.

(2)[34] A településképi bejelentési eljárást az ügyfél bejelentés formájában az önkormányzatnál kezdeményezi. Az (1) bekezdés szerinti tevékenység a bejelentés alapján megkezdhető, ha ahhoz más hatósági engedély nem szükséges, és az önkormányzat a tevékenység végzését a bejelentést követő 15 napon belül nem tiltja meg vagy az eljárást nem szünteti meg.

(3)[35] A (2) bekezdés szerinti önkormányzati hatósági döntéssel szemben a települési önkormányzat képviselő-testületéhez lehet fellebbezni, ha első fokon nem a képviselő-testület járt el.

(4) A településképi bejelentési eljárás során meghozott döntésben foglaltak megszegése vagy az (1) és (2) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása esetén a 11. § szerinti jogkövetkezmények alkalmazhatók.

11. §[36] (1)[37] Ha az ingatlan tulajdonosa a településképi rendeletben foglalt településképi követelményeket - a rendeltetésváltozás esetén a helyi építési szabályzatban foglaltakat vagy a településrendezési illeszkedés követelményét - megsértette, az önkormányzat a figyelmeztetést tartalmazó döntésében felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a jogszabálysértésre és megfelelő határidőt biztosít a jogszabálysértés megszüntetésére.

(2)[38] Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén, az önkormányzat településképi kötelezés formájában - önkormányzati hatósági döntéssel - a településképi követelmények érvényesítése, a rendeltetésváltozás esetén a helyi építés szabályzat előírásainak teljesítése érdekében az ingatlan tulajdonosát az előírások betartására kötelezi, egyidejűleg - ha a (3) bekezdés szerint a településképi rendelet lehetőséget biztosít településkép-védelmi bírság kiszabására - az ingatlantulajdonost településkép-védelmi bírság megfizetésére is kötelezi. A településkép-védelmi bírság közigazgatási bírságnak minősül, amelynek legkisebb összege 100 000 Ft.

(3)[39] Az (1) bekezdés szerinti határidő eredménytelen eltelte esetén helyszíni bírság is alkalmazható.

(4) A településkép-védelmi bírság az önkormányzat bevételét képezi.

4/A. A reklámok elhelyezése közterületen és a közterületről látható magánterületen[40]

11/A. §[41] (1) A településkép fokozottabb védelme érdekében a települések közigazgatási területén lévő közterületen, valamint a közterületnek nem minősülő ingatlanon (a továbbiakban: magánterület) közterületről látható reklámhordozó és reklám csak úgy és olyan méretben, megjelenési formában helyezhető el, illetve tehető közzé, hogy az a település vagy településrész jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát és szerkezetének - az építészeti, táji érték és az örökségvédelem figyelembevételével történő - megőrzését vagy kialakítását aránytalanul ne sértse vagy akadályozza.

(2) A reklámhordozók és a reklámok elhelyezésének részletszabályait megállapító, e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet és településképi rendeletek megalkotása és végrehajtása során érvényre kell juttatni azt az alapelvet, hogy a reklámok mennyisége és településképet befolyásoló jellege a településkép védelmének megfelelő, észszerű mértékű legyen.

(3) Reklám az (1) és (2) bekezdés szerinti követelménynek megfelelően - településképi bejelentési eljárás alapján - a 2. § (2a), (2b), (2c) és (2e) bekezdések szerinti jogszabályok hatálya alá tartozó területek kivételével a településképi rendeletben e törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet keretei között meghatározott[42]

a) számú és formai feltételeknek megfelelő reklámhordozón, továbbá

b) méretben és technológiával

helyezhető el.

(4) Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet és településképi rendeletek nem állapíthatnak meg

a) a reklámok tartalmi megítélésére vonatkozó, valamint

b)[43] a közúti közlekedési tárgyú jogszabályokban a reklámok közúton és annak környezetében történő közzétételének, valamint az életmentő funkciót ellátó reklámcélú eszközök elhelyezésének feltételeiről megállapított rendelkezésektől eltérő

szabályokat.

(5)[44] Azt a reklámhordozót, valamint reklámhordozót tartó berendezést (a továbbiakban együtt: reklámeszköz), amelynek elhelyezése településkép-védelmi szempontból szabályos - így különösen, ha a reklámeszköz a lefolytatott településképi bejelentési eljárás alapján elhelyezhető -, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a reklámeszköz tulajdonosának kérelmére, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározottak szerint bejegyzi az általa vezetett országos reklámkataszterbe. Nem helyezhető el reklám olyan reklámeszközön, amely az országos reklámkataszterben nem szerepel.

(6)[45] Az országos reklámkataszter - a reklámeszközök és az azokon történő reklámelhelyezések jelentette vizuális környezetterhelés országos léptékű nyomonkövethetősége, valamint az egyes reklámeszköz-típusokra vonatkozó, rendeletben foglalt követelmények egységes szempontok alapján történő érvényre juttatása céljából - a következő adatokat és nyilatkozatokat tartja nyilván:

a) a reklámeszköz típusa,

b) a reklámeszköz tulajdonosának

ba) természetes személyazonosító adatai, lakcíme és adóazonosító jele,

bb) gazdálkodó szervezet tulajdonos esetében annak adószáma,

c) a reklámeszköz elhelyezésére szolgáló ingatlan címe,

d) a reklámeszköz - Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének rendeletében meghatározott - pontos elhelyezkedésére vonatkozó adatok,

e) a reklámeszköz létesítésének vagy elhelyezésének időpontja,

f) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének rendeletében foglalt további - személyes adatnak nem minősülő - adatok és nyilatkozatok.

11/B. §[46] (1)[47] A település közigazgatási területéhez tartozó - az 1. mellékletben meghatározott - fokozott védelem alatt álló területen lévő közterületen és magánterületen reklámhordozó és reklám - jogszabályban meghatározott kivétellel - nem helyezhető el. Az 1. melléklet 1. és 6. pontjában meghatározott közterületen és magánterületen a jogszabályban meghatározott, az adott terület fokozott védelmi besorolása szerinti jelleget nem befolyásoló funkcionális célokat szolgáló utcabútor elhelyezhető.

(1a)[48] A településképi rendelet nem tartalmazhat olyan rendelkezést, amely az utcabútorok - ideértve a funkcionális célokat szolgáló utcabútorokat is - létesítését vagy telepítését, az utcabútor reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként történő használatát, illetve az utcabútoron reklám közzétételét az (1) bekezdésben foglaltaknál, valamint a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló rendeletnek a közterületekre és köztulajdonban álló ingatlanokra vonatkozó előírásainál nagyobb mértékben tiltja vagy korlátozza.

(2)[49] Az 1. mellékletben meghatározott területen kívül reklámhordozó közterületi és magánterületi elhelyezésére vonatkozó szerződés legfeljebb tizenöt évre köthető.

(3)[50]

(4)[51] A településképi rendelet vagy a 2. § (2a), (2b), (2c) és (2e) bekezdés szerinti jogszabály legfeljebb évente összesen tizenkét naptári hét időszakra eltérést engedhet az (1) és (2) bekezdésben, továbbá az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tilalmak és követelmények alól, ha a település szempontjából jelentős valamely eseményről való tájékoztatás érdekében az szükséges.

11/C. §[52] (1)[53] A 11/A. § (5) bekezdésében, a 11/B. § (1) és (2) bekezdésében, valamint az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben és településképi rendeletben meghatározott tilalmak megszegése és kötelezettségek elmulasztása esetén az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben kijelölt hatóság (a továbbiakban: hatóság) közigazgatási bírságot szab ki a reklám közzétevőjével szemben és megfelelő határidővel elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését. A bírság mértéke 650 000 forinttól 4 000 000 forintig terjedhet, amely a jogsértő állapot előírt határidőn belüli megszüntetésének elmulasztása miatt ismételten is kiszabható.

(2)[54]

(3)[55] Az (1) bekezdés szerinti közigazgatási bírság megfizetése nem mentesíti a kötelezettet a jogsértő állapot megszüntetésének kötelezettsége alól. A végleges döntéssel kiszabott és be nem fizetett közigazgatási bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(4)[56] Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazása helyett helyszíni bírság szabható ki, amely azonban nem mentesíti a jogsértőt a jogsértő állapot megszüntetésének kötelezettsége alól.

(5)[57] Ha a kötelezett a jogsértő állapotot nem szüntette meg, a hatóság - közigazgatási bírság ismételt kiszabása helyett -

a) a kötelezett költségére és veszélyére megszünteti a jogsértő állapotot, egyúttal a kötelezettet a felmerülő költség megfizetésére kötelezheti és

b) a reklámhordozót tartó berendezést, a reklámhordozót és a reklámot elkobozza.

11/D. §[58] Az ezen alcímben megállapított rendelkezések nem érintik a közúti közlekedésről szóló törvényben és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglalt, a közutak környezetében elhelyezett reklámokra vonatkozóan közlekedésbiztonsági céllal meghatározott rendelkezéseket.

4/B. Településképi bírság[59]

11/E. §[60] (1) Aki idegen vagyontárgyon a tulajdonos, a bérlő, illetve állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő vagyontárgy esetén a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulása nélkül plakátot helyez el (tartósan rögzít), közigazgatási bírsággal sújtható.

(2) A közigazgatási bírság kiszabására a közterület-felügyelet jogosult.

(3)[61] A helyszíni intézkedés során helyszíni bírság alkalmazásának is van helye.

(4)[62] A közigazgatási bírság összege 10 000 forinttól 200 000 forintig terjedhet. A helyszíni bírság összege 5000 forinttól 100 000 forintig terjedhet.

(5) A közigazgatási bírság, a helyszíni bírság kiszabása során a (2) bekezdés szerinti eljáró hatóság a közigazgatási bírság, a helyszíni bírság mértékét korlátlanul enyhítheti vagy a jogsértő magatartás csekély súlya miatt a kiszabását mellőzheti, feltéve, hogy a jogsértő magatartást tanúsító személy a plakátot nyomban eltávolítja.

(6)[63] A végleges döntéssel kiszabott és be nem fizetett közigazgatási bírság, helyszíni bírság, adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.

(7) A kiszabott közigazgatási bírság, helyszíni bírság az államháztartás önkormányzati alrendszerének bevételét képezi.

4/C. Értelmező rendelkezések[64]

11/F. §[65] E törvény alkalmazásában:

1.[66] közterület: az Étv. 2. § 13. pontja szerinti közterület, valamint az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló, közforgalom elől el nem zárt magánút, ide nem értve a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól szóló törvény szerinti reklámcélú hasznosítási jog gyakorlásával igénybe vett légi teret;

2. plakát: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pontja szerinti gazdasági reklámnak, valamint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény szerinti kampányeszköznek nem minősülő falragasz vagy felirat, mérettől és hordozóanyagtól függetlenül;

3. reklám: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3. § d) pontja szerinti gazdasági reklám, ide nem értve

a) a cégtáblát, üzletfeliratot, a vállalkozás használatában álló ingatlanon elhelyezett, a vállalkozást népszerűsítő egyéb feliratot és más grafikai megjelenítést,

b) az üzlethelyiség portáljában (kirakatában) elhelyezett gazdasági reklámot,

c)[67] a járművön, valamint tájékozódást segítő jelzést megjelenítő reklámcélú eszközön elhelyezett gazdasági reklámot, továbbá

d) a tulajdonos által az ingatlanán elhelyezett, annak elidegenítésére vonatkozó ajánlati felhívást (hirdetést), valamint a helyi önkormányzat által lakossági apróhirdetések közzétételének megkönnyítése céljából biztosított táblán vagy egyéb felületen elhelyezett, kisméretű hirdetéseket;

4.[68] reklámhordozó: a funkcióját vagy létesítésének célját tekintve túlnyomórészt az e törvény szerinti reklám közzétételét, illetve elhelyezését biztosító, elősegítő vagy támogató eszköz, berendezés, létesítmény, ideértve a reklám megvilágítását szolgáló berendezést és annak valamennyi tartozékát, és ide nem értve a közúti közlekedési tárgyú jogszabályokban meghatározott életmentő funkciót ellátó reklámcélú eszközt.

4/D. A közpénzekkel való felelős gazdálkodásra kötelezett szervezetekre vonatkozó különös szabályok[69]

11/G. §[70] (1) A központi költségvetésről szóló törvényben nevesített és támogatásban részesített költségvetési szerv és jogi személy, valamint a központi költségvetésről szóló törvényben nevesített és támogatásban részesített jogi személytől támogatásban részesülő jogi személy, amennyiben a támogatásának összege az éves bevételeinek felét eléri (a továbbiakban együtt: reklámozó) - a közpénzekkel való felelős gazdálkodás érdekében - reklámhordozón az e §-ban meghatározottak szerint tehet közzé reklámot és plakátot.

(2) A gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény szerinti médiahirdetésifelület-értékesítő, valamint reklám közzétevője (a továbbiakban együtt: médiahirdetésifelület-értékesítő), amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott reklámozó számára közzétételi lehetőséget biztosít, abban az esetben a listaárat köteles az e §-ban meghatározottak szerint a hatóság számára bejelenteni. A hatóság a listaárat honlapján közzéteszi.

(3) A reklámozó - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - listaáron helyezhet el reklámhordozón plakátot.

(4) A listaár a médiahirdetésifelület-értékesítő által érvényesített, az azonos típusú, azonos méretű és azonos elhelyezkedésű reklámhordozók tekintetében az előző üzleti évben az alkalmazott kedvezmények érvényesítése nélkül, a megrendelő személyétől, a megrendelés mértékétől függetlenül meghatározott ár.

(5) A listaártól a közbeszerzésekről szóló törvény alapján közbeszerzési eljárásra kötelezett reklámozó csak a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti uniós nyílt eljárás szerint lefolytatott beszerzéssel, illetve a közbeszerzésekről szóló törvény szerinti központi beszerző szerv által lefolytatott beszerzési eljárás alkalmazásával térhet el.

(6) Az a reklámozó, aki a közbeszerzésekről szóló törvényben foglaltak alapján mentesül a közbeszerzési eljárás lefolytatása alól, listaáron helyezhet el reklámhordozón plakátot.

(7) Az e § szerinti szabályok betartását a hatóság ellenőrzi. Az ellenőrzés elősegítése érdekében a plakát közzététele céljából megkötött szerződést a reklámozó a hatóságnak haladéktalanul megküldi. A hatóság az így megkötött szerződést honlapján közzéteszi.

(8) Az e § szerinti rendelkezések megsértése esetén a hatóság a médiahirdetésifelület-értékesítő és a reklámozó költségén a plakátot két napon belül eltávolítja.

(9) E § alkalmazásában reklámnak minősül a járművön elhelyezett gazdasági reklám is.

(10)[71] Az e § szerinti rendelkezések ismételt vagy többrendbeli megsértése esetén a hatóság jogellenesen elhelyezett plakátonként 200 000 forint közigazgatási bírságot szab ki a médiahirdetésifelület-értékesítővel és a reklámozóval szemben, kivéve, ha az eset összes körülményének mérlegelése alapján megállapítható, hogy a plakát elhelyezése nem a reklámozó vagy a médiahirdetésifelület-értékesítő közrehatására vezethető vissza.

5. Záró és átmeneti rendelkezések

12. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a kézikönyv és a településképi rendelet elkészítésére, egyeztetésére, elfogadására és módosítására vonatkozó részletes szabályokat, ideértve a polgármester (főpolgármester) és az önkormányzati főépítész e körbe tartozó településkép-védelmi feladatait, valamint a kézikönyv készítése során a társadalmi bevonás és nyilvánosság biztosításának szabályait,

b) a kézikönyv tartalmi elemeit és a településképi rendelet településképi követelményeinek részletes tartalmi kereteit, ideértve a helyi építészeti örökség védelmének szakmai szabályait is,

c)[72] a településképi véleményezési, a településképi bejelentési, a településképi kötelezési eljárásra, a meghatározott cselekmény végrehajtására és mindezekről hatósági bizonyítvány kiállítására vonatkozó szabályokat, valamint az önkormányzatnak a településkép-védelmi tájékoztatásra és szakmai konzultációra irányadó általános szabályait,

d)[73] a közterületen és a közterületről látható magánterületen elhelyezhető reklámok megengedett méreteit, a reklámközzététel megengedett technológiáit, módszereit, eszközeit,

e)[74] a reklámhordozók általános formai követelményeit,

f)[75] az e törvény szerinti reklámközzététel és reklámhordozó-elhelyezés szabályainak megszegéséért megállapítható jogkövetkezmények alkalmazására hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóság kijelölését,

g)[76] a 11. § szerinti településkép-védelmi bírság és helyszíni bírság, a 11/C. § szerinti közigazgatási bírság és helyszíni bírság, a 11/E. § szerinti településképi bírság és helyszíni bírság kiszabásának mérlegelési szempontjait és megfizetése módjának részletszabályait, valamint a 11/C. § szerinti esetben a reklámhordozót tartó berendezések, reklámhordozók és reklámok hatóság általi eltávolításának és elkobzásának szabályait,

h)[77] az országos településkép-védelemmel érintett településképi szempontból kiemelten meghatározó területet és az érintett ingatlanokat,

i)[78] a településképi szempontból kiemelten meghatározó területre vonatkozó kiemelt kézikönyv tartalmi elemeit, az elkészítésére és egyeztetésére vonatkozó részletes szabályokat,

j)[79] a településképi szempontból kiemelten meghatározó területre vonatkozó országos jelentőségű településképi követelményeket, továbbá a reklámhordozó és reklám elhelyezésére vonatkozó tilalmak és korlátozások alól e törvény által megengedett eltéréseket, a létesíthető reklámhordozók számát, megjelenésük különös formai (műszaki) követelményeit,

k)[80] az országos jelentőségű településképi követelmények érvényesülése érdekében alkalmazandó országos településkép-érvényesítési eszközöket, az egyes eszközök alkalmazásának eseteit, módját, részletes szabályait, a vonatkozó eljárások szabályait, beleértve az eljárásokban vizsgálandó településképi szempontokat és az eljárások alóli mentesség feltételeit, a támogatási és ösztönző rendszer alkalmazását, továbbá az országos településkép-érvényesítési eszközök alkalmazására hatáskörrel rendelkező hatóságokat és feladatkörrel rendelkező egyéb szerveket,

l)[81] az országos jelentőségű településképi követelmények érvényesülése érdekében kiszabható településkép-védelmi bírság mértéke megállapításának szempontrendszerét és a bírság megfizetési módjának részletszabályait.

m)[82] az országos reklámkataszter adattartalmának felhasználásával kapcsolatos szabályokat.

(1a)[83] Felhatalmazást kap a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, hogy az országos reklámkataszter vezetésével kapcsolatban az üzemeltetéssel és a nyilvántartással összefüggő részletes anyagi és eljárási szabályokat, valamint a nyilvántartás vezetésével és üzemeltetéssel összefüggő díjakat rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap az önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése), hogy - a (2a) bekezdés szerinti jogszabályok hatálya alá tartozó településképi szempontból kiemelt jelentőségű, egyedi településkép-védelem alatt álló terület kivételével - a településképi rendeletben állapítsa meg[84]

a) a településképi követelményeket,

b) az önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer részletes tartalmát,

c)[85] a szakmai konzultációra, a településképi véleményezési, a településképi bejelentési és a településképi kötelezési eljárásra vonatkozó részletes szabályokat,

d) azon - jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez kötött - építési tevékenységek körét, amelyek megkezdését településképi véleményezési eljáráshoz köti,

e)[86] azon - jogszabályban építésügyi hatósági engedélyhez és az Étv. 33/A. § szerint egyszerű bejelentéshez nem kötött - építési tevékenységek, az Étv. 57/F. § hatálya alá nem tartozó rendeltetésmódosítások és a reklámelhelyezések körét, amelyek megkezdését településképi bejelentési eljáráshoz köti,

f) a településképi kötelezettség megszegése és végrehajtása esetén alkalmazható bírság esetköreit, a törvény keretei közötti mértékét, kiszabásának és behajtásának módját.

g)[87] a reklámhordozó és reklám elhelyezésére vonatkozó tilalmak és korlátozások alól e törvény által megengedett eltéréseket,

h)[88] a helyi önkormányzat illetékességi területén létesíthető reklámhordozók megjelenésének különös formai (műszaki) követelményeit.

(3) Felhatalmazást kap a fővárosi önkormányzat, hogy rendeletben állapítsa meg fővárosi helyi építészeti értékvédelem alá vont építmények esetében a településképi véleményezési eljárás részletes szabályait.

(4)[89] Az önkormányzat a széles körű társadalmi bevonás és a nyilvánosság biztosítása érdekében, a helyi adottságoknak megfelelően rendeletben állapíthatja meg a településterv, a kézikönyv és a településképi rendelet készítéséhez, módosításához a lakossággal, az érdekképviseleti, civil és gazdálkodó szervezetekkel, a vallási közösségekkel, valamint a település közigazgatási területén működő nemzetiségi önkormányzattal, több nemzetiségi önkormányzat esetén valamennyi nemzetiségi önkormányzattal történő partnerségi egyeztetés részletes szabályait.

(5)[90] Felhatalmazást kap az önkormányzat településképi rendelet hiányában, a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló önkormányzati rendeletnek - a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló 2016. évi CLXXIV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) és a végrehajtására kiadott jogszabályokkal való összhang biztosítása érdekében történő - megalkotására és módosítására.

13. § Ez a törvény a kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

14. § (1) A településképi rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egyéb önkormányzati rendeletben szereplő e törvény szerinti településképi követelményeket, településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszert, valamint az önkormányzati településkép-érvényesítési eszközöket e törvény erejénél fogva nem lehet alkalmazni.

(2)[91] A helyi építési szabályzat - a főváros esetében a kerületi építési szabályzat, illetve a fővárosi önkormányzat által megállapított építési szabályzat - településképi követelményeit, valamint az építészeti örökség helyi védelméről szóló, a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló, és a településképi véleményezési, illetve a településképi bejelentési eljárás sajátos jogintézményekről szóló önkormányzati rendeletet - az (1), a (2a) és a (2b) bekezdésben foglaltak kivételével - 2017. december 31-ig lehet alkalmazni.

(2a)[92] A településképi rendelet hatálybalépéséig e törvény erejénél fogva nem lehet alkalmazni a helyi építési szabályzat - a főváros esetében a kerületi építési szabályzat, illetve a Fővárosi Önkormányzat által megállapított építési szabályzat - vagy egyéb önkormányzati rendelet azon rendelkezését, amely kifejezetten tiltja, vagy lehetetlenné teszi a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése érdekében már meglévő légvezetékes vagy meglévő szabadvezetékes fizikai infrastruktúra elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti felhasználását.

(2b)[93] 2017. december 31-ét követően településképi rendelet hiányában

a) a helyi építési szabályzat vagy az építészeti örökség helyi védelméről szóló önkormányzati rendelet helyi építészeti örökség védetté nyilvánítását és védettség megszüntetését megállapító előírásait

b) a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról szóló, valamint a településképi bejelentési eljárásról szóló önkormányzati rendelet reklámok és reklámhordozók elhelyezésére vonatkozó előírásait - a Módtv. rendelkezéseivel és a végrehajtására kiadott jogszabályokkal való összhang biztosítása érdekében -

2018. december 31-ig lehet alkalmazni.

(3) E törvény hatálybalépésétől új településképi követelményt csak a településképi rendeletben lehet meghatározni.

15. §[94] (1)[95] A Módtv. hatálybalépését követően új reklámhordozó elhelyezésére a Módtv. és a végrehajtására kiadott jogszabályok, továbbá a 2. § (2a) bekezdése szerinti jogszabályok rendelkezéseivel összhangban kerülhet sor. Nem minősül új reklámhordozó telepítésének, ha a Módtv. hatálybalépését megelőzően elhelyezett reklámhordozó felépítményének a Módtv. hatálybalépése utáni elbontását követően azonos helyszínen ugyanazon talapzatra reklámhordozó felépítmény ráhelyezésére kerül sor (helyreállított reklámhordozó).

(2) E törvénynek a Módtv. által megállapított rendelkezéseit a Módtv. és a végrehajtására kiadott kormányrendelet hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(3)[96] A Módtv. hatálybalépését megelőzően elhelyezett olyan reklámhordozó, amely nem felel meg e törvény - Módtv. által megállapított - rendelkezéseinek, valamint a felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet, továbbá a 2. § (2a) bekezdés szerinti jogszabályok és településképi rendelet rendelkezéseinek, legfeljebb 2025. június 30. napjáig használható reklám közzététele céljából.

(4)[97] A (3) bekezdés szerinti reklámhordozó használatára vonatkozó, határozott időre szóló szerződés időbeli hatálya legfeljebb 2025. június 30. napjáig hosszabbítható meg vagy hosszabbodhat meg, és az érintett reklámhordozó használatára új szerződés legfeljebb 2025. június 30. napjáig köthető, kivéve, ha a reklámhordozót a 2. § (2a) bekezdése szerinti jogszabályok, továbbá e törvény és a végrehajtására kiadott rendeletek követelményei szerint, településképi bejelentési eljárás alapján átalakították.

(5)[98] A (4) bekezdésben foglalt meghosszabbodás azokra a határozott időre szóló szerződésekre vonatkozik, amelyekben a felek előzetesen úgy állapodtak meg, hogy az időbeli hatály

a) a felek bármelyikének jognyilatkozata hiányában (minden további jogcselekmény nélkül), vagy

b) a felek bármelyikének ez irányú egyoldalú jognyilatkozata útján

bizonyos időtartammal automatikusan meghosszabbodik. Az ilyen jellegű szerződéses kikötésekben szereplő meghosszabbodási időtartam e törvény rendelkezései alapján a (4) bekezdésben foglalt időtartamra módosul.

(6)[99] A (3) bekezdés szerinti reklámhordozót a tulajdonosa legkésőbb a (3) bekezdés szerinti határidő elteltével köteles a saját költségén eltávolítani, ide nem értve a (4) bekezdés szerinti átalakítás esetét.

15/A. §[100] (1) A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény módosításáról szóló 2017. évi CIV. törvény hatálybalépését megelőzően a 11/G. § (1) bekezdése szerinti reklámozóval plakát közzététele céljából kötött szerződés alapján 2017. július 15-ig tehető közzé plakát.

(2) Ha a 11/G. § (2) bekezdése alapján listaár közzétételére még nem került sor, a médiahirdetésifelület-értékesítő a szerződés megkötését megelőzően a hatóság részére bejelentett és a hatóság által a honlapján közzétett listaár alkalmazásával köthet szerződést.

15/A. §[101]

15/B. §[102] (1) E törvénynek a Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2017. évi LXXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.2.) megállapított rendelkezéseit a Módtv.2. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2)[103] 2025. június 30. napján megszűnik valamennyi, a Módtv.2. hatálybalépését megelőzően létrejött olyan, határozatlan vagy 2025. június 30. napjánál hosszabb ideig tartó, határozott időtartamra kötött, közterület reklámcélú hasznosítására és annak ellenőrzésére irányuló, valamely helyi önkormányzattal kötött reklám rendszergazdai szerződés, amely nem felel meg e törvény - Módtv. és Módtv.2. által megállapított - rendelkezéseinek, valamint a felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet és településképi rendelet rendelkezéseinek. A szerződés megszűnésével megszűnik valamennyi, az ilyen szerződésen alapuló reklámhordozó igénybevételére vonatkozó jogosultság.

(3)[104] A (2) bekezdés szerinti, határozott időre szóló reklám rendszergazdai szerződés időbeli hatálya legfeljebb 2025. június 30. napjáig hosszabbítható meg vagy hosszabbodhat meg, és az érintett rendszergazdai tevékenységre új szerződés legfeljebb 2025. június 30. napjáig köthető.

(4)[105] A (3) bekezdésben foglalt meghosszabbodás azokra a határozott időre szóló szerződésekre vonatkozik, amelyekben a felek előzetesen úgy állapodtak meg, hogy az időbeli hatály

a) a felek bármelyikének jognyilatkozata hiányában (minden további jogcselekmény nélkül), vagy

b) a felek bármelyikének ez irányú egyoldalú jognyilatkozata útján

bizonyos időtartammal automatikusan meghosszabbodik. Az ilyen jellegű szerződéses kikötésekben szereplő meghosszabbodási időtartam e törvény rendelkezései alapján a (3) bekezdésben foglalt időtartamra módosul.

16. §[106] (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete az e törvény felhatalmazása alapján kiadott - a Módtv. rendelkezéseit végrehajtó - kormányrendelet hatálybalépését követő 90 napon belül felülvizsgálja a Módtv. hatálybalépésekor fennálló, a település közterületének reklámcélú hasznosítására vonatkozó szerződéseit és kezdeményezi azoknak a Módtv. által megállapított és a végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezéseknek megfelelő módosítását vagy új szerződések megkötését, legkésőbb a 15. § (3) bekezdése szerinti hatállyal.

(2)[107] A helyi önkormányzat képviselő-testülete az e törvény felhatalmazása alapján kiadott - a Módtv. rendelkezéseit végrehajtó - kormányrendelet hatálybalépését követően

a) településképi rendelet hiányában legkésőbb 2017. október 1. napjáig e törvénynek a Módtv. által megállapított szabályaival és a végrehajtására kiadott kormányrendelettel összhangban megalkotja vagy módosítja a 12. § (5) bekezdés szerinti, a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról és a településképi bejelentési eljárásról szóló önkormányzati rendeletét,

b) legkésőbb 2017. december 31. napjáig e törvénynek a Módtv. által megállapított szabályaival és a végrehajtására kiadott kormányrendelettel összhangban megalkotja vagy módosítja a településképi rendeletét.

(3) Ha az (1) bekezdés szerinti szerződésmódosítás, vagy az eredeti szerződés helyébe lépő új szerződés megkötése meghiúsul, a helyi önkormányzat a szerződést - a szerződés szerinti felmondási jog gyakorlásán túlmenően - hathavi felmondási idővel felmondhatja.

16/A. §[108] (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete az e törvény felhatalmazása alapján kiadott - a Módtv. rendelkezéseit végrehajtó - kormányrendelet hatálybalépését követő 90 napon belül felülvizsgálja a Módtv.2 hatálybalépésekor fennálló, a település közterületének reklámcélú hasznosítására vonatkozó rendszergazdai szerződéseit, és kezdeményezi azoknak a Módtv. és a Módtv.2. által megállapított és a végrehajtására kiadott kormányrendelet rendelkezéseknek megfelelő módosítását legkésőbb a 15. § (3) bekezdése szerinti hatállyal.

(2)[109] A Módtv.2.-vel megállapított 11/B. § (2) bekezdése a Módtv.2. hatálybalépését megelőzően jogszerűen és jóhiszeműen szerzett jogokat és kötelezettségeket nem érinti. A Módtv.2. hatálybalépése előtt létrejött szerződések időtartamának a Módtv.2. hatálybalépését követően történő olyan, legalább három alkalommal való meghosszabbítása vagy meghosszabbodása, amely a 15. § (3) bekezdése szerinti határidőn túl is lehetővé kívánja tenni a szerződés fennmaradását, új jogviszony létesítésének minősül, melyre e törvény Módtv.2.-vel megállapított 11/B. § (2) bekezdése irányadó.

(3)[110] A (2) bekezdésben foglalt meghosszabbodás azokra a határozott időre szóló szerződésekre vonatkozik, amelyekben a felek előzetesen úgy állapodtak meg, hogy az időbeli hatály

a) a felek bármelyikének jognyilatkozata hiányában (minden további jogcselekmény nélkül), vagy

b) a felek bármelyikének ez irányú egyoldalú jognyilatkozata útján

bizonyos időtartammal, egy vagy több alkalommal automatikusan meghosszabbodik. Amennyiben az ilyen szerződéses kikötés alapján a jogviszony már legalább három alkalommal hosszabbodott meg, és a következő meghosszabbodási időtartam a 15. § (3) bekezdése szerinti határidőn túlmutatna, e törvény rendelkezései alapján az a 15. § (3) bekezdésében foglalt időtartamra módosul.

16/B. §[111] E törvénynek az egyes törvények igazgatási, valamint gazdaságélénkítő célú módosításáról, továbbá egyes vagyongazdálkodást érintő rendelkezésekről szóló 2020. évi LXXXI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.3.) megállapított rendelkezéseit a Módtv.3. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban, valamint a hatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell.

16/C. §[112] (1) E törvénynek a településtervezéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2021. évi XXXIX. törvénnyel megállapított 11. § (1) és (2) bekezdését a 2021. július 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2)[113] A 8. § (2) bekezdése szerinti hatáskör-módosításról a képviselőtestület 2021. október 31-ig gondoskodik.

16/D. §[114] Azt a reklámeszközt, amelynek elhelyezésére e törvénynek az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló 2023. évi CVII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.4.) megállapított 11/A. § (5) bekezdésének hatálybalépését megelőzően szabályszerűen került sor, a tulajdonosnak 2024. február 1-jéig be kell jelentenie a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz az országos reklámkataszterbe történő bejegyzés érdekében. A bejelentés kizárólag elektronikus úton tehető meg. Az e § szerinti reklámeszközre a 11/A. § (5) bekezdésében meghatározott reklám-elhelyezési tilalom 2024. július 1-jéig nem alkalmazható.

16/E. §[115] A helyi önkormányzat képviselő-testülete (közgyűlése) a településképi rendeletének az e törvény Módtv.4.-gyel megállapított 11/B. § (1a) bekezdése, valamint a Módtv.4.-gyel módosított 12. § (2) bekezdés h) pontjának való megfelelését 2024. január 31-ig köteles biztosítani.

16/F. §[116] E törvénynek a jogi és gazdasági versenyképesség erősítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XV. törvénnyel módosított 11/F. § 1. és 4. pontját a hatálybalépésükkor folyamatban lévő ügyekben - ideértve a jogorvoslati és a megismételt eljárásokat is - alkalmazni kell.

17. §[117] Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

18. §[118] (1) Az állam, a helyi önkormányzat, költségvetési szerv és e szervezetek együtt, vagy külön-külön 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - kizárólag olyan reklámhordozón helyezhetnek vagy helyeztethetnek el reklámot, amely megfelel az e törvény - Módtv. által megállapított - és a végrehajtására kiadott jogszabályok rendelkezéseinek.

(2)[119] Az (1) bekezdésben meghatározott szervezetek által elhelyezett vagy elhelyeztetett reklám esetében az e törvényben, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott, a reklám, a reklámhordozó méretére, a reklámhordozót tartó berendezésre, valamint az elhelyezés technológiájára vonatkozó szabályoktól 2025. június 30-ig el lehet térni.

Áder János s. k.,

köztársasági elnök

Kövér László s. k.,

az Országgyűlés elnöke

1. melléklet a 2016. évi LXXIV. törvényhez[120]

A településkép védelme szempontjából kiemelt területek

1. a világörökségi helyszín területe és védőövezetének területe;

2. a műemlék területe és a műemléki jelentőségű terület, a műemléki környezet területe;

3. a történelmi emlékhely és a nemzeti emlékhely, kiemelt nemzeti emlékhely;[121]

4. a történeti kert és a történeti táj területe;

5. a védett temető területe;

6. a régészeti érdekű terület és a régészeti lelőhely területe;

7. a helyi jelentőségű védett érték területe;

8. a NATURA 2000 terület, a nemzeti park területe, a tájvédelmi körzet területe, az országos jelentőségű természetvédelmi terület, a fokozottan védett természetvédelmi terület, az országos ökológiai hálózat magterülete és ökológiai folyosó területe;

9. a tájképvédelmi terület, az egyedi tájérték területe;

10. a helyi jelentőségű természetvédelmi terület és a védett természeti érték.