A Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság P.20768/2020/6. számú határozata parkolási pótdíj megfizetése tárgyában. [2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 102. § (1) bek.] Bíró: Szepesházi Péterné dr. Tóth Katalin

Kapcsolódó határozatok:

*Budapesti IV. és XV. Kerületi Bíróság P.20768/2020/6.*, Fővárosi Törvényszék Pf.636262/2020/6., Kúria Pfv.20765/2021/3.

***********

...

A bíróság Firneisz Ügyvédi Iroda (1126. Budapest, Kléh István u. 4. II/8.) által képviselt felperes (felperesi cím felperesnek alperes (alperesi cím.) alperes ellen parkolási díj és pótdíj megfizetése iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 14.350,- (Tizennégyezer-háromszázötven) forintot, valamint 52.995,-(Ötvenkettőezer-kilencszázkilencvenöt) forint perköltséget.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy fizessen meg a Magyar Államnak külön felhívásra 10.000,- (Tízezer) forint peres eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Törvényszéknek intézve a jelen bíróságon lehet elektronikus úton vagy a nem elektronikusan kapcsolatot tartó fellebbező fél esetén papír alapon 3 példányban benyújtani.

A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, kivéve, ha a felek bármelyike tárgyalás tartását kéri, a bíróság azt indokoltnak tartja, vagy tárgyaláson foganatosítható bizonyítást kell lefolytatni. A fellebbező félnek a tárgyalás tartására irányuló kérelmét a fellebbezésében kell előterjesztenie. A fellebbező fél ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

A felek kérelme alapján sem kell tárgyalást tartani, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a 379. és 380. §-ban meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, a fellebbezés csak a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével, illetve az előzetes végrehajthatósággal kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul.

I n d o k o l á s

A bíróság a felek nyilatkozatai és a csatolt okiratok alapján a következő tényállást állapította meg:

A perbeli esemény idején az alperes volt az üzembentartója a frsz forgalmi rendszámú személygépkocsinak, mely 2018.12.20. napján 17 óra 07 perckor a Budapest, XII. kerület, helyszín. szám előtti parkolóhelyen érvényes parkolójegy nélkül várakozott.

A felperes 2019.02.14. napján postára adta az írásbeli fizetési felszólítást az alperes részére a parkolási esemény díjára és pótdíjára vonatkozóan.

A parkolási díjat és pótdíjat az alperes nem teljesítette.

A felperes keresetében az alperesnek 14.350,-Ft parkolási díj és pótdíjban, illetve a perköltségben való marasztalását kérte. A felperes hivatkozott a 30/2010. (VI.4.) Főv. Kgy. rendeletre (továbbiakban: Főv. Kgy. rendelet), a Budapest XII. kerületi várakozási és védett övezetekről, a várakozási hozzájárulásokról szóló Budapest XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2010. (VI.28.) önkormányzati rendeletére, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 9/D. § (3) bekezdésére, a 15/A. § (1) bekezdésére, a 15/C. §-ának (1) és (2) bekezdésére, a 15/D. §-ára. Perköltségként 44.450,-Ft összegű ügyvédi munkadíjat (32/2003. (VIII.22.) IM.r. 2. és 3. §-a), 5.000,- Ft összegű megfizetett fizetési meghagyásos eljárási díjat (a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. tv. 45. §-ának (1) bekezdése a.) pontja), 2.000,-Ft adminisztrációs díjat, 275,-Ft BM. adatlekérési díjat, és 1.270,-Ft FMH átalánydíjat kívánt érvényesíteni az alperessel szemben.

Az alperes kérte a kereset részbeni elutasítását, a parkolási díjat vállalta megfizetni, de a pótdíj és a járulékos költségek iránti keresetet vitatta. Arra hivatkozott, hogy a felperes a fizetési felszólítást elkésetten küldte meg az alperes részére, ezzel elvesztette a jogát a pótdíj követelésre.

Előadta, hogy a perbeli időpontban unokája karácsonyi iskolai ünnepségére sietett, az iskola előtti mellékúton állt meg, sötét volt 5-6 óta tájt, ott semmi nem mutatta, hogy az fizető övezet, fizetőautomatát nem látott a közelben. Az ünnepség után elhagyva a helyszínt, az autóján semmiféle "mikuláscsomagot" nem talált. Később postai értesítést nem kapott a felperestől, csak 2019. február 21.-én vette át a postán a fizetési felszólítást.

A felperes felé válaszul jelezte, hogy a felperes túllépte a fizetési felszólításra a törvény által megkövetelt 60 napos megküldési határidőt. Sérelmezte, hogy 2019. február 21 -ig más értesítő levelet, vagy fizetési felszólítást nem kapott a felperestől.

Hivatkozott a 2010. évi XLVII. Tv. 15/C. § (1) pontjára. Kifogásolta, hogy mivel 15 napon belül semmiféle értesítést nem kapott, így elesett attól a lehetőségtől, hogy kisebb összegű befizetést teljesíthessen. Nehezményezte, hogy a felperes szinte a legutolsó pillanatban küldte meg a fizetési felszólítást, holott arra 60 nap állt rendelkezésére.

Hivatkozott a 2010. évi XLVII. Tv. 15/D. § (1) pontjára, melynek kapcsán kifejtette, hogy a jogszabályi rendelkezés szerint a "megküldés" szó nem azonos az elküldéssel vagy a postai feladással.

Hangsúlyozta, hogy a "meg" igekötő a magyar nyelv szabályai szerint a befejezettséget jelenti, tehát a jogszabályban előírt 60 nap alatt meg kell érkezzen a levél a címzetthez, hiszen a megküldés az átvétellel fejeződik be; ez idő előtt csak elküldésről vagy a levél feladásáról lehet beszélni. A felperes önkényesen értelmezte a 60 napos határidőt, a fizetési felszólítást ezen időn belül nem küldte meg, csak feladta. Analógiaként hozta fel, hogy a bíróság korábbi végzésében az szerepel, hogy "a perindítás joghatásai a fizetési meghagyás kézbesítésével álltak be", itt is a kézbesítés időpontja a támpont, ezért a "megküldés" időpontját is e szerint kell tekinteni.

A kereset alapos.

A Közúti közlekedés szabályairól szóló 1988. évi I. törvény 15/A. § (1) bekezdése szerint forgalomszervezési, valamint a 13. § (2) bekezdésében meghatározott indokok alapján, az e törvényben meghatározott keretek között

a) a helyi közutak, valamint a helyi önkormányzat tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában a helyi önkormányzat rendeletében, valamint

b) az országos közutak, valamint az állam tulajdonában álló közforgalom elől el nem zárt magánutak, terek, parkok és egyéb közterületek vonatkozásában a Kormány rendeletében kijelölhet olyan várakozási területet, amelynek a járművel történő, várakozási célú használatáért várakozási díjat kell fizetni.