A Budapest Környéki Törvényszék Pf.21031/2017/6. számú határozata tartásdíj felemelése (GYERMEKTARTÁSDÍJ felemelése) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 24. §, 81. §, 146. §, 217. §, 247. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 253. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §, 42. §, 46. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 4:183. §, 6:519. §] Bírók: Bán Zsuzsanna, Csernok Emília, Oláh Anita

TÖRVÉNYSZÉK

A ... Törvényszék mint másodfokú bíróság a dr. ..... ügyvéd (.....) által képviselt ...... (.....) felperesnek - a dr. ..... ügyvéd (....) által képviselt ...... (.....) alperes ellen gyermektartásdíj felemelése iránt a ..... Járásbíróság előtt ..... számon indított perében a ..en ...... napján kelt 13. sorszámú ítélet ellen az alperes 14. sorszámon előterjesztett fellebbezése, a felperes Pf. 3. sorszámon előterjesztett csatlakozó fellebbezése folytán meghozta a következő

Í T É L E T E T:

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja.

Az alperes által a..... napján született .... és a ...... napján született ..... utónevű gyermekek után a 2016. június hó 1. napjától fizetendő gyermektartásdíjat havi 75.000 (hetvenötezer) - 75.000 (hetvenötezer) Ft-ra emeli fel.

Az alperesnek a 2016. június hó 1. napjától 2017. november 30. napjáig fennálló gyermektartásdíj hátralékát 60.000 (hatvanezer) Ft-ra változtatja.

Mellőzi a hátralékos gyermektartásdíj részletekben történő fizetése engedélyezését és kötelezi az alperest, hogy a fenti 60.000 (hatvanezer) Ft gyermektartásdíj hátralékot 15 nap alatt fizesse meg a felperesnek.

A felperes által fizetendő elsőfokú eljárási illeték összegét 20.808 ( húszezer-nyolcszáznyolc) Ft-ról 42.300 (negyvenkétezer-háromszáz) Ft-ra, az alperes által fizetendő elsőfokú eljárás illeték összegét 57.600 (ötvenhétezer-hatszáz) Ft-ról 35.100 (harmincötezer-egyszáz) Ft-ra változtatja.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 30.000 (harmincezer) Ft másodfokú eljárási részperköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak az illetékügyi hatóság felhívására 70.300 (hetvenezer-háromszáz) Ft feljegyzett fellebbezési, csatlakozó fellebbezési és keresetkiterjesztési illetéket.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az államnak az illetékügyi hatóság felhívására 28.800 (huszonnyolcezer-nyolcszáz) Ft feljegyzett fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I N D O K O L Á S:

Az elsőfokú bíróság ítéletével a ..... mint másodfokú bíróság ....7. számú ítéletével jogerőre emelkedett ..... Bíróság .../42. számú ítéletét az alperest terhelő gyermektartásdíj fizetési kötelezettség tekintetében megváltoztatta, és kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek a ... napján született .... és a ..... napján született .... utónevű gyermekei tartására 2016. június hó 1. napjától minden hónapban előre esedékesen az adott hónap 10. napjáig gyermekenként havi 100.000 - 100.000 Ft, összesen 200.000 Ft gyermektartásdíjat. Megállapította, hogy az alperesnek 2016. június hó 1. napjától az ítélet meghozatalának napjáig 960.000 Ft hátraléka keletkezett, melyre nézve 24 havi, havi 40.000 Ft részletfizetést engedélyezett, azzal, hogy az első részlet az ítélet jogerőre emelkedését követő hónap 10. napjáig, a további részletek az adott hónap 10. napjáig esedékesek a folyótartásdíjon felül, és bármely részlet megfizetésének elmulasztása esetén a tartozás egy összegben válik esedékessé. Ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította, az ítélet folyamatos gyermektartásdíj fizetésre vonatkozó rendelkezését fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajthatóvá nyilvánította. Kötelezte a feleket, hogy a Magyar Államnak a felperes 20.808 Ft, míg az alperes 57.600 Ft illetéket, és az alperes a felperesnek 15 napon belül 130.000 Ft perköltséget fizessen meg.

Az ítélet ellen az alperes élt fellebbezéssel, melyben az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, a felperes keresetének gyermekenként 60.000 - 60.000 Ft/hó összegű gyermektartásdíjat meghaladó részének az elutasítását, a hátralékra vonatkozó rendelkezés mellőzését, és a felperes perköltségeinek megfizetésére történő kötelezését kérte.

A fellebbezése indokaként arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság nem vette figyelembe a közöttük létrejött megállapodást, amely a szülői felügyeleti jog kérdését a gyermektartásdíjjal összefüggésben rendezte. Abban állapodtak meg, hogy a megállapodás bírósági jóváhagyásáig a két gyermek után havi 120.000 Ft-ot fizet, hiszen a megállapodásban rögzített két gyermek után járó 180.000 Ft-ot azt követően tudta volna megfizetni a felperesnek, ha a megállapodás alapján járó adókedvezményt igénybe veszi. A megállapodás ismeretében vállalta az ingatlanvásárlás, a magas összegű hitel és törlesztő részlet fizetését. A megállapodás a felperes miatt nem került bíróság előtt jóváhagyásra. A felperes az egyezségi tárgyaláson összesen a két gyermek után 150.000 Ft gyermektartásdíjra tartott igényt, amit a két gyermek szükségletei alapján munkált ki, hiszen ekkor nem volt részletes információja az ő jövedelmi-vagyoni viszonyairól.

Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság arra az álláspontra jutott, hogy annak nincs jelentősége, hogy miben állapodtak meg, és annak sem, hogy melyik fél lépett attól vissza, csak az ő jövedelmi viszonyait és a gyermekek szükségleteit vette figyelembe. Mind a szülői felügyelet, mind a tartásdíj kérdésében a Ptk. szabályai szerint a felek megállapodása az elsődlegesen irányadó. A szerződés létrejött közöttük, így az számukra kötelező erővel bír.

Bár az elsőfokú bíróság arra az álláspontra jutott, hogy a felperes kiadásai jelentős mértékben változtak, azonban a becsatolt kimutatás ezt nem támasztja alá. Az, hogy a felperes ugyanabban az albérletben lakik, a gyermektartásdíj felemelését nem indokolja, hiszen a felperes nem tett meg semmit annak érdekében, hogy anyagi körülményei javuljanak, hogy magasabb jövedelmet biztosító munkát végezzen.

A felperes az alperes fellebbezésére csatlakozó fellebbezést terjesztett elő.

Kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereseti kérelmében foglaltaknak megfelelően az alperes kötelezését 2016. június hó 1. napjától gyermekenként havi 104.450 - 104.450 Ft gyermektartásdíj megfizetésére. Kérte továbbá, hogy a gyermektartásdíj hátralékot egy összegben fizesse meg részére az alperes.

Egyben keresetét kiterjesztette és kérte az alperes kötelezését további 225.000 Ft összegű kártérítés megfizetésére.

A csatlakozó fellebbezése indokaként arra hivatkozott, hogy a gyermekek étkeztetésének költsége, a ... lánya osztálypénze havi 5.000 Ft-ra nőtt, az albérlet közös költsége is növekedett 1.300 Ft-tal 2017. óta. A kamasz gyermekeknek zsebpénzre, költőpénzre van szüksége. Az elsőfokú bíróság ítéletével havonta 8.900 Ft összegtől esik el, ez a különbözet pedig jelentősen nehezíti a gyermekek megfelelő eltartását.

Jogszabálysértő az elsőfokú bíróság döntése a tekintetben, hogy az alperes részére a tartásdíj hátralék megfizetésére 24 havi részletfizetést engedélyezett, mivel nem vette figyelembe, hogy a gyermektartásdíjnak az alapvető funkciója, hogy azt a gyermek kiskorúsága idején kell felhasználni. A 24 havi részletfizetéssel pedig a részletek egy része a középfokú tanulmányok befejezése utáni időszakra esik, az pedig már nem a gyermektartásdíj funkcióját látja el. A havi 40.000 Ft-os törlesztéssel kiadásai korlátok közé szorulnak, holott az alperes várhatóan 2017.decembere és 2018 februárja között egy millió Ft-ot meghaladó prémiumhoz jut, amelyből a hátralékot egy összegben meg tudja fizetni. Előadta továbbá, hogy időszerű bizonyos műszaki cikkek cseréje is, és nem áll rendelkezésére megfelelő tartalék.