A Győri Ítélőtábla Pf.20240/2011/7. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 3. §, 4. §, 78. §, 206. §, 252. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 339. §, 344. §, 359. §] Bírók: Maurer Ádám, Világi Erzsébet, Zámbó Tamás

Kapcsolódó határozatok:

Tatabányai Törvényszék P.20305/2010/16., *Győri Ítélőtábla Pf.20240/2011/7.*

***********

Győri Ítélőtábla

Pf.III.20.240/2011/7. szám

Az ítélőtábla dr. Kaponya István ügyvéd által képviselt felperesnek dr. Varga Tamás ügyvéd által képviselt I.r., a személyesen eljárt II.r, az Áj Ügyvédi Iroda által képviselt III.r, dr. Dankó Zoltán ügyvéd által képviselt IV.r, V.r. alperesek ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében, a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 2011. február 10. napján kelt 10.P.20.305/2010/16. számú ítéletével szemben a IV.r. alperes által 17., a III.r. alperes által 18., az I. r. alperes által 19. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson - meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az I, III és IV. r. alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 300.000.-(Háromszázezer) forint másodfokú perköltséget.

Köteles a III.r. alperes az államnak, az illetékügyi hatóság felhívására megfizetni 900.000.-(Kilencszázezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s :

A felperes módosított keresetében kártérítés jogcímén az I-V. r. alpereseket egyetemlegesen 4.554.421,- Ft és kamatai, az I-IV. r. alpereseket egyetemlegesen további 12.355.186,- Ft és kamatai megfizetésére kérte kötelezi.

Keresetét arra alapította, hogy az alperesek a felperes vezetékének megcsapolásával ilyen értékű kőolajszármazékot tulajdonítottak el, bűnösségüket jogerős ítélet állapította meg.

Az alperesek ellenkérelme a kereset elutasítására irányult.

A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 5.P.20.712/2008/16. számú ítéletében kötelezte az I-IV. r. alpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 17.087.200,- Ft kártérítést és ennek 1997. november 1. napjától a kifizetésig járó törvényes kamatát.

Az ítélőtábla a Pf.III.20.253/2009/5. számú végzésével a megyei bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.

Határozatában további bizonyítás lefolytatását látta indokoltnak, tekintettel arra, hogy a Pp. 4.§ (2) bekezdése értelmében a büntető ítéletben megállapított tényállás a polgári bíróságot nem köti, nincs akadálya annak, hogy a per során felmerült valamennyi bizonyíték - így a büntetőeljárás tartalma - figyelembevételével a jogerősen elbírált bűncselekmény büntetőjogi minősítését nem érintő körben a büntető bíróságtól eltérő tényállás kerüljön megállapításra. Nem mellőzhető tehát a kárösszeg iránti bizonyítás lefolytatása.

A megyei bíróság a megismételt eljárás eredményeképpen hozott ítéletében egyetemlegesen kötelezte az I-IV. r. alpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek 12.355.186.-Ft-ot és ennek 1997. november 1. napjától járó késedelmi kamatát, továbbá egyetemlegesen kötelezte az I-V. r. alpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek 4.554.421.-Ft-ot és ennek 1997. november 1-jétől a kifizetésig járó késedelmi kamatát. Egyetemlegesen kötelezte I-V. r. alpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek 845.480.-Ft + Áfa ügyvédi munkadíjat.

Egyetemlegesen kötelezte a II, III és V. r. alperest, hogy fizessenek meg a Magyar Államnak felhívásra 900.000.-Ft eljárási illetéket. Egyetemlegesen kötelezte az I-V. r. alpereseket, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek 400.000.-Ft másodfokú perköltséget.

Határozata indokolásában megállapította, hogy a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 6.B. 211/2006/24. számú - jogerős - ítélete szerint az I.r. alperes és az időközben elhunyt "A"a "B" Kft. tulajdonosai és ügyvezetői voltak. A III.r., IV.r. és V.r. alperesek a cég alkalmazásában álltak, II.r. alperes pedig az ügyvezetők ismeretségi körébe tartozott. Az I.r. és II.r. alperes, valamint "A" 1997-ben együttesen három alkalommal fúrták meg az ország területén a felperes földalatti termékvezetékeit, különböző mennyiségű finomított kőolajszármazékot tulajdonítottak el. A tartályautókat részben III.r. alperes vezette, IV.r. alperes pedig a szállítás zavartalanságát személygépkocsival biztosította.

Így tulajdonítottak el 1997. szeptember 19-ről 20-ra virradó éjszaka 36.000 liter gázolajat 4.604.400,- Ft értékben, 1997. október 9-ről 10-re virradó éjszaka 20.000 liter 98-as motorbenzint 3.058.000,- Ft értékben, 1997. október 25-ről 26-ra virradó éjszaka pedig 72.000 liter gázolajat 9.424.800,- Ft értékben (a kiskereskedelmi ár figyelembevételével).

Az V.r. alperes a szeptember 19-20-i cselekmény zavartalan végrehajtását telefonon segítette.

A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság 6.B.211/2006/24. számú ítéletével az I.r. és II.r. alperest, mint társtetteseket, a III.r. alperest, mint társtettest és bűnsegédet, a IV.r. és V.r. alpereseket, mint bűnsegédeket folytatólagosan, jelentős értékre, bűnszövetségben, üzletszerűen, dolog elleni erőszakkal elkövetett lopás büntettében ítélte bűnösnek. A felperes polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította.

A megyei bíróság ítélete jogi indokolásában mindenekelőtt kiemelte, hogy a Ptk.339. § (1) bekezdésére alapított keresete körében a felperesnek kellett bizonyítania a kár bekövetkeztét és annak összegszerűségét. A felperes e körben a teljes büntetőeljárás anyagára hivatkozott, amelyet a bíróság a per anyagához csatolt.

A büntetőeljárás anyagának értékelése során utalt arra a bíróság, hogy a jogerős büntető ítélet - szemben az ítélőtábla Pf.III.20.253/2009/5. számú végzésében foglaltakkal - nem tartalmaz olyan megállapítást, hogy a polgári jogi igényt az eltulajdonított kőolajszármazékok mennyiségének bizonyítatlansága miatt utasította volna el.

Az elsőfokú bíróság indokolása szerint ahhoz, hogy a büntető bíróság a vádlottak által elkövetett cselekmények pontos minősítését meghatározza, vádlottak terhére értékelhető legkevesebb mennyiséget minden kétséget kizáróan bizonyítani kellett. A jogerős ítéletben a szabadhídvégi és a szőnyi elkövetéseknél az eltulajdonított mennyiség és annak értéke kétséget kizáróan megállapításra került, míg a "C" térségében a 98-as típusú motorbenzin esetében a legkevesebb, amit a büntető bíróság bizonyítva látott, 20.000 liter volt.

Az alperesek által eltulajdonított kőolajszármazékok mennyiségének megítélése éppen a büntetőjogi minősítést érintő körbe tartozik (Btk.316. § (1) és (6) bekezdése b.) pontja). A bűncselekmény büntetőjogi minősítését érintő körben a bíróság a büntető bíróságtól eltérő tényállást tehát nem állapíthatott meg, ugyanis azzal azt állapította volna meg, hogy az alperesek el sem követték a terhükre rótt cselekményeket.

Utalt arra is az elsőfokú bíróság, hogy a módosított keresetében a felperes csak a büntető bíróság által megállapított mennyiségek tekintetében kért kártérítést, kereseti kérelmében részletesen kimunkálta a kár mértékét, az árakat, továbbá meghatározta az üzemgazdasági költségeket, a fel nem használt költségekkel csökkentette követelését. A bíróság értékelte, hogy a kőolaj alapanyag beszerzése, a finomítás és az ezekkel járó költségek a termelői ár kategóriájában realizálódnak, az adófizetési kötelezettségének pedig a felperes 1997-ben hiánytalanul eleget tett.