A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27641/2019/14. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 330. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 62. §, 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 15. §, 2003. évi XCII. törvény (Art.) 87. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 51. §, 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 9. §] Bírók: Czinkné dr. Arató Zita, Sipos Balázs, Szeberényiné dr. Burus Gyöngyi

A ...i Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

ítélete

Az ügy száma: .../2019/14.

A tanács tagjai: Czinkné dr. Arató Zita a tanács elnöke

dr. Szeberényiné dr. Burus Gyöngyi bíró

dr. Sipos Balázs bíró

A felperes: ... Kft.

(....)

Képviselője: Becher és Torma Ügyvédi Iroda

(ügyintéző: dr. Becher Ákos ügyvéd, 1123 Budapest, Alkotás u. 53.

MOM Park Irodaház, F. épület, IV. emelet)

Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal ... Igazgatósága

(levelezési címe: ....)

Képviselője: dr. Kempf-Kocsis Edina jogtanácsos

A per tárgya: adóügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata

Rendelkező rész

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 3.500.000 (azaz hárommillió-ötszázezer) forint perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az adóhatóság felhívására - az ott megjelölt időben és módon - 1.500.000 (azaz egymillió-ötszázezer) forint eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s

Az ítélet alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes fő tevékenységi köre tartósított lisztes áru gyártása, mely mellett élelmiszeripari felhasználású termékek kereskedelmét végzi.

[2] A Nemzeti Adó- és Vámhatóság ... Megyei Adó- és Vámigazgatósága Általános Forgalmi Adó és Operatív Ellenőrzési Főosztály (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) 2014. januárjától júniusig tartó időszakra vonatkozóan a 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban régi Art.) 87.§ (1) bekezdés a./ pontja alapján Áfa adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le a felperesnél. A vizsgálattal egyidőben számos kapcsolódó vizsgálatot folytatott le a felperes által levonásba helyezett számlákat kibocsátó gazdasági társaságoknál.

[3] A felperes tevékenységi köreihez kapcsolódóan két beszerzési kör különíthető el. Egyrészt a felperes napi termelő tevékenységéhez kapcsolódó beszerzések, mely során a ... Kft. és a ... Kft. által egy-egy gazdasági eseményről kiállított számlát helyezett levonásba, másrészt a külföldi eredetű élelmiszeripari alapanyagok (cukor, rízs, olaj, citromsav, stb.) nagy mennyiségben történő számlázásával kapcsolatos értékesítési láncolatai.

[4] A ... Kft. és a ... Kft. által kiállított és a felperes által levonásba helyezett számlák tartalmilag és formailag nem hitelesek, az azokon szereplő gazdasági események a felek között nem valósultak meg. Mindkét Kft. a számlák kibocsátásakor már felszámolás alatt állt, ezért a számlákat csak a felszámolóbiztos állíthatta volna ki, azonban a kapcsolódó vizsgálatok során a felszámolóbiztosok a számlák kibocsátását nem ismerték el. A felperes a számlák befogadásával passzív adókijátszást valósított meg, mert nem ellenőrizte a számlát kibocsátó adatait, ezért a revízió a felperesnél az adólevonási jogot megtagadta az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 9. § (1), 13. § (1), 119. § (1) bekezdései, a 120. § a) pontja, a 127. § (1) bekezdés a) pontja, a régi Art. 1. § (7), 2. § (1) bekezdése, valamint a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 15. § (3) bekezdése, 165. § (1)-(2) bekezdései, a 166. § (1) bekezdése alapján.

[5] Az élelmiszeripari alapanyagok beszerzése során a felperes több tudatosan felépített fiktív számlázási láncolat résztvevője volt. A felperes beszállítóinál,valamint a láncolatban őket megelőző belföldi jogi személyeknél kapcsolódó vizsgálatokra került sor, a külföldiekről pedig nemzetközi megkeresések útján az illetékes külföldi adóhatóságok szolgáltattak adatot. A kapcsolódó vizsgálatok eredményei igazolták, hogy a ... Kft., az ... Kft. és a ... ... Zrt. beszállítókkal kötött ügyletek színleltek, a számlák mögött nincs valós gazdasági esemény. A bizonylatok befogadásának elsődleges célja az Áfa levonása volt, amely után az adót senki nem fizette meg. A Kft-k iratanyaggal nem, vagy csak hiányosan rendelkeztek, ügyleteiket alátámasztó adatokkal nem szolgáltak. Számlázó programjuk alkalmazását nem jelentették az adóhatóság felé, a vizsgálatokat követően bevallási kötelezettségeiket már nem teljesítették, megszűnési fázisba kerültek.

[6] A felperes is hiányosan adta át az ide vonatkozó dokumentumait, több esetben nem volt megállapítható a dokumentumokból az áruk felrakodási helye, illetve az, hogy hova történt a szállítás, annak körülményeit senki nem tudta hitelesen igazolni, csakúgy, mint a beszerzett, majd értékesített áru mennyiségét sem. A szállítólevelek a számlákhoz képest többletinformációval nem rendelkeztek, több esetben eltért a szállítólevelek és a számlák teljesítési időpontja. Az ... Kft. két számlája esetében a felperes a két különböző teljesítési időpontú számlával megvásárolt árut lerakodás nélkül egyben értékesítette, így nem egyezik az azonos napon beszerzett és továbbértékesített áru mennyisége a felperes készletnyilvántartásában sem, ami lerakodás nélkül történt értékesítés esetén nem lehetséges.

[7] A ... Kft. a ... Kft., a ... Magyarország Kft., a ... Magyarország Kft., a ... Kft., a ... ... Kft. és a ... 2014 Kft. által kibocsátott számlákon feltüntetett árukat a felperes nem a számlakibocsátótól szerezte be, a számlákon feltüntetett gazdasági események a számlákon feltüntetett felek között nem valósultak meg. A számlák befogadásának célja az Áfa levonása volt, amely után az adót más nem fizette meg. A felperes számlabefogadása passzív adókijátszást valósított meg.

[8] A ... Kft. és a ... Kft. esetében lefolytatott kapcsolódó vizsgálatok eredményei azt igazolták, hogy mindkét Kft. egy-egy tudatosan felépített fiktív értékesítési láncolat tagja. A ... Kft. és a felperes kivételével a láncolatban részt vevő társaságok mindegyike székhelyszolgáltató céghez bejelentett társaság, ahol nem folytattak valós gazdasági tevékenységet, a cégek egyszemélyes társaságok, nem rendelkeznek az ügyleteiket alátámasztó konkrét, ellenőrizhető valós adatokkal, bizonylatokkal, valamint a tevékenység folytatásához szükséges tárgyi és személyi feltételekkel. A láncolatok tagjai között nem került sor lerakódásra, tevékenységük csak formális, csupán számla kibocsátásra korlátozódott és valós gazdasági tevékenységet nem végeztek. A kapcsolódó vizsgálatok során egyetlen beszállító esetében semigazolt, hogy az általuk kiállított számlák hitelesek lennének. Az árumozgásokkal kapcsolatosan megállapítható volt, hogy a beszerzés és értékesítés során több esetben eltért az egy napon beszerzett és értékesített áru mennyisége, azonban a beszállítók nem rendelkeztek tároló kapacitással, ezért az eltérések az áru lerakodás nélküli értékesítése miatt nem lehetségesek.