A Kúria Kfv.35244/2020/7. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. Bírók: Hajnal Péter, Heinemann Csilla, Huszárné dr. Oláh Éva

A határozat elvi tartalma:

Az áfa levonási jog gyakorolhatósága kapcsán az adóhatóságnak először a gazdasági esemény megvalósulásának körülményeit kell vizsgálni, majd a teljesítés anomáliái esetén önálló tényállás keretei között, önállóan kell bizonyítani, hogy a felperes tudott, vagy tudhatott az adókijátszásról.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.I.35.244/2020/7.

A tanács tagjai: dr. Hajnal Péter a tanács elnöke, Huszárné dr. Oláh Éva előadó bíró,

dr. Heinemann Csilla bíró

A felperes:

A felperes képviselője: Becher és Torma Ügyvédi Iroda

Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatóság

Az alperes képviselője: dr. Stomfai Ramóna kamarai jogtanácsos

A per tárgya: adóhatósági határozat bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes 17. sorszám alatt

A felülvizsgálni kért jogerős határozat: a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.K.27.641/2019/14. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.K.27.641/2019/14. számú ítéletének felülvizsgálati kérelemmel nem támadott részét nem érinti, támadott részében hatályon kívül helyezi, ebben a részében az alperes 2187972603 számú határozatát - az elsőfokú határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú adóhatóságot e körben új eljárásra kötelezi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 2.000.000 (kétmillió) forint együttes elsőfokú és felülvizsgálati perköltséget.

A kereseti és a felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] Az elsőfokú adóhatóság a 2014. január-június hónapokra áfa adónemben bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le felperesnél. A levonható áfa körében megállapításokat műszaki tárgyú beszerzéseknél a P. P. A. Kft.-től és a M. R. Kft.-től, élelmiszer-ipari felhasználású termékek esetében 10 további gazdasági társaságtól befogadott számlákra nézve tettek.

[2] A revízió adatai alapján az elsőfokú adóhatóság a 2014. január - júniusi időszakra összesen 484.321.000 forint adóhiánynak minősülő áfa adókülönbözetet állapított meg, a 2014. június hónapban a következő időszakra átvihető követelés különbözeteként a felperes terhére 22.442.000 forintot rögzített. Az adóhiány után 50%-os adóbírságot szabott ki és késedelmi pótlékot számított fel. Határozatában a F.&V. Kft., a M. H. Zrt. és az A. S. Q. Kft-nél (a továbbiakban: Beszállítók 1.) a Kúria 5/2016.(IX.26.) KMK véleményének 1) pontjára utalva fejtette ki indokait a határozat 174. oldalán, és mivel a gazdasági esemény nem valósult meg, amiről nyilvánvalóan tudtak, így ezen számlakibocsátóknál eltekintett a tudattartalom vizsgálatától. A határozat 178-179. oldalán azt rögzítette, hogy a G. és T. Kft.-től, a W. Kft.-től, a T. M. Kft.-től, K.-L. Kft.-től, a S. H. Zrt.-től, a K. Zrt.-től, és a M. M. Kft.-től (a továbbiakban: Beszállítók 2.) befogadott számlákra nézve az 5/2016.(IX.26.) KMK vélemény 2) pontjában körülírt tényállás valósult meg. A felperes passzív adókijátszást valósított meg, tudta, hogy adókijátszásban vesz részt.

[3] Az alperes határozatával az indokolás részbeni megváltoztatásával helybenhagyta az elsőfokú döntést. Kifejtette, hogy az egyes értékesítési láncolatok teljes egésze vonatkozásában bizonyítottan megállapításra került, hogy azokat mesterségesen hozták létre, ezért az elsőfokú határozat indokolási részét akként módosította alperes, hogy mellőzte az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. (a továbbiakban: Art.) 1.§ (3a) bekezdésére való hivatkozást.

A kereseti kérelem