A Székesfehérvári Törvényszék B.119/2009/4. számú határozata emberölés bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 13. §, 43. §, 55. §, 75. §, 166. §, 172. §, 173. §] Bírók: Hamza László, Morócz Emil, Tománé Bán Katalin

Fejér Megyei Bíróság

6.B.119/2009/4. szám

A Magyar Köztársaság Nevében!

Az emberölés bűntette miatt, a vádlott ellen indított büntető ügyben, a Fejér Megyei Bíróság Sz-n, a 2010. április 8. és 12. napjain tartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

ítéletet:

a vádlott

bűnös: segítségnyújtás halált okozó elmulasztásának a segítségnyújtásra egyébként is köteles által elkövetett bűntettében [Btk. 172.§ (1) és (3) bekezdés]

Ezért a megyei bíróság 2 (kettő) évi börtönre, mint főbüntetésre, továbbá 2 (kettő) évi közügyektől eltiltásra, mint mellékbüntetésre ítéli.

Elrendeli a kényszergyógyítását, amelyet a szabadságvesztés végrehajtása alatt kell elvégezni.

Kötelezi a vádlottat arra, hogy fizessen az államnak - 103.366.- (Egyszázháromezer- háromszázhatvanhat) forint bűnügyi költséget.

indokolás

A Fejér Megyei Főügyészség a vádlottat emberölés bűntettével vádolta.

A vád szerint a vádlott és férje 2000. évtől kezdődően lakott együtt a vádlott édesanyjával, H. L.-néval B-n. H.L.-né egyre nagyobb mértékben szorult felügyeletre és gondozásra, ez a kötelezettség a lányát, a vádlottat terhelte, aki ennek kezdetben eleget tett ugyan, de 2004 évtől kezdve már egyre kevésbé. A sértett szobáját 2007. őszétől nem fűtötte, oda a konyha ajtajának kinyitásával engedett be meleg levegőt, így annak a szobának a hőmérséklete, ahol az ekkor már jórészt magatehetetlen sértett feküdt, még a 20 fokot sem érte el. A vádlott elhanyagolta a sértett tisztába tételét, ágyneműjének ágyruhájának tisztántartását, emiatt a szobában állandó bűz terjengett.

A vád szerint a vádlott 2007. végétől már a sértett étkeztetéséről sem gondoskodott rendesen, H.L.-né kórosan alultáplált volt. A vádlott nem tartotta tisztán, nem forgatta, így felfekvései keletkeztek. A gyógyszereit nem váltotta ki, viszont rendszeresen adott alkoholt neki, a kifejezett orvosi tilalom ellenére.

A vád szerint a vádlott a 2008. január 15-én megelőző napokban csaknem állandóan ittas volt, a sértett gondozását teljesen elhanyagolta. H.L.-né 2008. január 14-én leesett az ágyról, kihűlt és elgyengült. Ezt az állapotát a vádlott észlelte ugyan, de orvosi segítséget nem hívott hozzá csak a férje felszólítására hívta fel a háziorvost január 15-én délelőtt, de a sértett tényleges állapotáról nem tájékoztatta. Ezután fél óra múlva hívta ismét az orvost, aki a helyszínre ment, azonnal értesítette a mentőket és a sértettnek meleg infúziót kötött be valamint oxigént adott neki. A mentők H.L.-nét a m-i kórházba szállították, ahol megfelelő orvosi ellátás ellenére még aznap este 6 óra tájban meghalt. Halálát kihűlés miatt kialakult szívgyengeség, szívritmuszavar okozta.

A vád szerint a vádlott tisztában volt azzal, hogy a sértett gondozásának elmulasztása annak halálához vezethet és ebbe a következménybe belenyugodva mulasztotta el a sértett gondozását.

~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~

~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~

A megyei bíróság az alábbiakat állapította meg:

A vádlott az általános iskola 8 osztályát végezte el, szakképesítést nem szerzett. Férjezett, gyermeke nincs. Munkanélküli, jövedelemmel nem rendelkezik. Ugyancsak munkanélküli férje szociális segélyéből élnek, havi 47.000.- forintból. Vagyona annak a háznak az egynegyed része B-n, ahol laknak. Büntetlen előéletű.

A vádlott alkoholfüggő, de nem szenved elmebetegségben, gyengeelméjűségben, szellemi leépülésben, személyiségzavarban, sem tudatzavarban; a cselekménye következményeinek a felismerésére, illetve arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjék, képes volt az ítélettel elbírált cselekménye idején és jelenleg is képes.

~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~ . ~

A vádlott édesanyjának, H.L.-né sértettnek az egészségi állapota a 2000. évre - 70 éves korára - megromlott. Magas vérnyomásos betegségben és cukorbetegségben szenvedett, magas vérnyomásos betegsége következtében agysorvadás, általános és agyi érelmeszesedés lépett fel nála. E betegségei miatt - amelyhez rendszeres alkoholfogyasztás társult - állandó ápolásra szorult, 2006-ra pedig az ügyei önálló viteléhez szükséges belátási képességét is teljesen elvesztette. Ennek az évnek a nyarán a Sz-i Városi Bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezte, a M-i Városi Gyámhivatal pedig a vádlottat rendelte ki az édesanyja gondnokául.

A sértett sz-i lakását 2000-ben eladták, a 10 millió forintos vételárat a vádlott és a bátyja megfelezte. a vádlott és férje ugyanebben az évben B-n egy házat vásároltak a pénzből, ide költözött H.L.-né is, egy külön szobája volt itt. A vádlott és férje addig Sz.J. szüleinek a házában lakott B-n.

A sértett a betegségei előrehaladtával, állapota rosszabbodásával egyre nagyobb mértékű ápolást és gondozást igényelt. A vádlott 2003-2004-ben megszüntette a munkaviszonyát, majd 2005. november végétől kezdődően, miután a háziorvos igazolta, hogy H.L.-né állandó és tartós gondozásra szorul, a b-i önkormányzat a mindenkori öregségi nyugdíjminimum 80%-ának megfelelő összegű havi ápolási díjat állapított meg a vádlottnak. Ez 2005-ben nem érte el a havi 20 ezer forintot. Emellett a vádlott rendelkezett a sértett 48.000,- forintos nyugdíjával is

A gondnokság alá helyezése idején a sértett a napjai nagy részét már ágyban fekve töltötte, néha - segítséggel - felült. Vizelet- és széklettartási problémái súlyosbodtak, pelenkázni kellett, naponta többször is. A pelenkát ingyenes juttatás keretében biztosította a vádlottnak az önkormányzat.

A vádlott az édesanyjával szembeni gondozási, ápolási kötelezettségét kezdetben teljesítette és később is igyekezett annak megfelelni, de ugyanakkor egyre nagyobb mértékben kezdett italozni. A 2008. évre már alkoholbeteggé vált. Rendszeresen adott szeszes italt a sértettnek is, aki az italt többször - esetenként kiabálva - követelte is. Előfordult, hogy a házhoz érkező szociális gondozók, vagy az ápolónő mindkettejüket erősen ittas állapotban találták, nemegyszer, úgy, hogy a vádlott is az édesanyja ágyában feküdt.

A vádlott italozását az határozta meg, hogy meddig tartott az erre fordítható pénz, a sértett nyugdíja és az ápolási segély. Ittas állapotban, az italozása idején - amíg a pénz tartott, hetente több napon is - a gondozási, ápolási kötelezettségét elhanyagolta, nem tette tisztába az édesanyját, nem cserélte az ágyneműjét, nem gondoskodott számára tiszta és száraz öltözetről.

H.L.-né gyakran le is esett az ágyáról, illetve elesett az ágya mellett, amikor megpróbált onnan felkelni. Ezektől az esésektől sérülései keletkeztek, többször orvost, ápolót kellett hozzá hívni, hogy a sebeit ellássák. Ilyen alkalmakkor az ápoló többször is igen elhanyagolt állapotban, vizelettel átitatott ágyban és ágyneműben fekve találta a sértettet, de ezt az állapotot soha nem értékelte olyan súlyosnak, hogy arról a hatóságnak, vagy a családsegítő központnak bejelentést tegyen.