A Győri Törvényszék G.20384/2010/29. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 251. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 201. §, 207. §, 210. §, 236. §] Bíró: Mészáros Zsolt

Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság

31.G.20.384/2010/29.

A Magyar Köztársaság nevében !

A Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság Gaálné dr. Mátyás Marietta ügyvéd által képviselt A.A. felperesnek - dr. Nemes Nagy Boldizsár ügyvéd által képviselt B.B. alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indított perben meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 2.500.000,- (kettőmillió-ötszázezer) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt a Győri Ítélőtáblához címzett, de a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróságnál írásban, 3 példányban jogi képviselő útján előterjesztendő fellebbezésnek van helye.

Az Ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet ellen fellebbezést előterjesztő fél számára a jogi képviselet kötelező. A jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél fellebbezése hatálytalan, a perorvoslati kérelmet a bíróság hivatalból elutasítja.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 251. §-ban, illetve a 252. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni, ha a fellebbezés csak a perköltség viselésére, vagy összegére vonatkozik vagy csupán az ítélet indokolása ellen irányul.

A fenti esetekben a másodfokú bíróság tárgyalást tart, amennyiben azt a fellebbező fél a fellebbezésében, ellenfele a fellebbezés kézbesítésétől számított 8 napon belül kérte.A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el akkor is, ha a felek ezt kérték, valamint ha megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

Indokolás:

A bíróság a peres felek nyilatkozatai, a csatolt okiratok, C.C., D.D., E.E. és F.F. tanúk vallomása alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A b-i X. hrsz. alatti telephely, a b-i Y. hrsz. alatti út, a b-i Z. hrsz. alatti telephely, és a b-i W. hrsz. alatti telephely tulajdonjogát az alperes a 2068/2006. (IV. 04.) Kormányhatározat alapján megkötött ingyenes tulajdonba adási szerződés alapján szerezte meg (24/A/2.). Az ingatlan birtokba adására 2006. július 13. napján került sor. A tulajdonba adási szerződés a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésébe tartozó négy ingatlan bruttó nyilvántartási értékét 534.004.000,- Ft-ban jelölte meg. A szerződés rögzítette, hogy az ingatlanok átvételére környezetvédelmi, tűzszerészeti, vegyvédelmi és esetleg egyéb szennyeződéstől való mentesítés nélkül kerül sor, és az alperes saját költségvetése terhére vállalja az ingatlanok környezeti állapotának felmérését, szükség esetén kármentesítését.

Az alperes polgármestereként F.F. tárgyalt az ún. E.V. projekthez kötődő befektetői csoporttal a terület értékesítése tárgyában. A befektetői oldal részéről az G. Kft. megrendelése alapján a H. Kft. I.I. környezetvédelmi szakértő közreműködésével készített 2006. október hó 11. napján a b-i volt lokátoros laktanya környezetvédelmi állapotának vizsgálatáról szakértői véleményt (1/F/6).

A szakértői vélemény részleges feltárások és laboratóriumi vizsgálatok alapján megállapította, hogy a laktanya területén a szennyezettségi határértéket meghaladó szénhidrogén származékokból eredő talaj-, és talajvízszennyezés áll fenn. A szennyezés az üzemanyagtöltő állomás föld alatti tartályainak körzeteire, és az üzemanyagtöltő állomáshoz szervesen csatlakozó hordós adalékanyag tároló területére koncentrált. Kimutatható nitrát és foszfát eredetű szennyezés a sertésvágó, a szennyvízszikkasztó, és a jelenleg is üzemelő szennyvíztárolók környezetében is, mely minden valószínűség szerint kommunális szennyvízből származik. A háttérszennyezettség céljából végzett fúrások azt igazolták, hogy a fenti szennyezések lokális jellegűek, nem terjednek túl az objektum határain, nem jelentenek veszélyt a szomszédos területekre, sem a földtani kőzet, sem a felszín alatti víz minőségét nem veszélyeztetik. A lokálisan feltárt szennyeződések további fúrásokkal pontosan lehatárolhatók lesznek, amennyiben erre kötelezi a tulajdonost az illetékes hatóság.

Az ... Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség - a továbbiakban Felügyelőség - 2006. október 18. napján kelt levelében közölte a H. Kft-vel, hogy az addig végzett vizsgálatok a szennyező források beazonosítását, és a szennyezés tényének megállapítását szolgálták, azok vertikális és horizontális lehatárolása nem történt meg. A kármentesítési eljárás lefolytatását hivatalból megindítják, s amennyiben a tényfeltáró záródokumentáció elfogadásától számított öt éven belül nem csökken a kármentesítési célállapot határérték alá a szennyezés mértéke, úgy tartós környezeti károsodás bejegyzésére kerül sor, mely területhasználati korlátozással jár (1/F/3).

E szakértői vélemény felhasználásával J.J. 2006. november 7. napján készített értékbizonyítványában az ingatlanokra nettó 389.000.267,- Ft, bruttó 467.120.000,- Ft együttes forgalmi értéket állapított meg, melyet csökkentett nettó 291.667.000,- Ft, bruttó 350.000.000,- Ft becsült rekultivációs költséggel (1/F/2).

A felügyelőség 2007. február 23. napján kelt, U-3/2007. számú határozatával a per tárgyát képező ingatlanok környezetében bekövetkezett talaj- és talajvízszennyezés okának, mértékének és kiterjedésének feltárása érdekében részletes tényfeltárásra kötelezte az alperest (6/3. alatti irat).

Az ingatlanközvetítésre és ingatlanokkal kapcsolatos befektetésekre specializálódott felperes 2007. október hó 3. napján meghatalmazta K.K. ügyvédet, hogy a felperes képviseletében az alperessel szemben eljárhasson, és vételi jog alapítására vonatkozó ajánlatot tegyen a per tárgyát képező ingatlanok vonatkozásában. A meghatalmazás tartalmazta azt, hogy környezetvédelmi megkutatási jogot kíván szerezni a felperes (10/A/12). A későbbi szerződési folyamat során kizárólag K.K. tárgyalt az alperessel.

Az alperes 2007. október 25. napján kelt levelében tájékoztatta a felperest, hogy 2007. október 18-án az önkormányzat képviselőtestülete a per tárgyát képező ingatlanok hasznosítására zártkörű pályázat kiírását rendelte el azzal, hogy a nyertes pályázónak át kell vállalnia az ajánlattétel napjától a terület rekultivációjával kapcsolatban az önkormányzat számára felmerült összes költséget. A pályázatok benyújtásának határideje 2007. november 28. (25/F/2).

2007. október hó 25. napján megbízási szerződés jött létre az alperes, mint megbízó, és az L. Kft., mint megbízott között a felügyelőség által elrendelt részletes tényfeltárás elvégzésére, valamint tényfeltárási záródokumentáció, és műszaki beavatkozási terv készítésére (10/A/8).

A tényfeltárási terv 2007. október 26. napján készült el (10/A/9), azt a felügyelőség 2007. december 12. napján elfogadta (6/6).