A Győri Ítélőtábla Gf.20284/2011/4. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 75. §, 81. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 201. §, 210. §, 236. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §] Bírók: Bajnok István, Ferenczy Tamás, Szalai György

Győri Ítélőtábla

Gf.II.20.284/2011/4.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Győri Ítélőtábla a Gaálné dr. Mátyás Marietta ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Nemes Nagy Boldizsár ügyvéd által képviselt alperes ellen szerződés érvénytelensége megállapítása iránt indított perében a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság 2011. március 31. napján kelt 31.G.20.384/2010/29. sorszám alatti ítéletével szemben az alperes által 30. és a felperes által 33. sorszám alatt előterjesztett fellebbezések folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet fellebbezett részét helybenhagyja.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s :

A felperes a 2010. április 19. napján előterjesztett keresetében az opciós joga gyakorlása folytán 2008. április 14. napján létrejött ingatlan adásvételi szerződés érvénytelensége megállapítását kérte megtévesztés (Ptk.210.§. (1), (4) bekezdés), valamint feltűnő értékkülönbség (Ptk.201.§. (2) bekezdés) jogcímén. A szerződéskötést megelőző helyzet helyreállításaként kérte kötelezni az alperest 180.000.000.Ft vételár visszafizetésére is.

Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel részben támadott ítéletével a keresetet elutasította, egyben kötelezte a felperest az alperes javára 2.500.000.Ft - ügyvédi munkadíjból álló - perköltség megfizetésére. Az elsőfokú bíróság határozata indokolásában a megtévesztés jogcímén történő megtámadást a bizonyítékok mérlegelése alapján tartotta alaptalannak, míg az aránytalan értékkülönbözet jogcím esetében megállapította, hogy a felperes megtámadási joga elévült. (Ptk.236.§. (1) bekezdés) Az alperest az elsőfokú eljárás során képviselő ügyvéd munkadíját a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 3.§. (2) bekezdése alapján állapította meg, és azt a 3.§. (6) bekezdése szerint mérsékelte. A mérséklés során azt vette figyelembe, hogy az eljárás nem volt hosszú időtartamú, sem kiemelkedően bonyolult és négy tárgyalás megtartására került sor.

Az elsőfokú ítélet perköltségfizetésre kötelező rendelkezése ellen mindkét fél fellebbezést terjesztett elő. Az alperes fellebbezésében a részére megállapított perköltség 4.000.000.Ft + áfa (5.000.000.Ft) összegre felemelését kérte. Fellebbezésében vitatta az elsőfokú bíróság mérséklési indokait, mivel az R. olyan szabályt nem tartalmaz, hogy az abban meghatározott mértékű munkadíjat az ügyvéd által képviselt fél csak akkor kaphatja meg, ha a per elhúzódónak, bonyolultnak és több mint négy tárgyalásból állónak minősül. Ellenkezőleg: bonyolult és elhúzódó eljárás esetén a bíróság a jogszabályi tarifáknál magasabb összegben állapíthatja meg a munkadíjat. Az elsőfokú perköltség felemelését álláspontja szerint az is indokolja, hogy a bizonyítási eljárás során több "majdnem egész napos" hangfelvételt kellett a jogi képviselőnek végighallgatnia. Ez pedig az ügy átlagos munkaigényt meghaladó jellegére utal.

A felperes fellebbezésében az alperest megillető ügyvédi munkadíj 1.000.000.Ft-ra leszállítását kérte. Érvelése szerint az alperesi képviselő ténylegesen elvégzett képviseleti munkájával arányban nem álló az elsőfokú bíróság által megállapított ügyvédi munkadíj.