A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.34435/2015/18. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata tárgyában. [2003. évi XCII. törvény (Art.) 97. §, 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 89. §] Bíró: Tóth László

Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

29.K.34.435/2015/18.

A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a Dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa Ügyvédi Iroda - dr. Ditrói-Tóth Zsuzsa ügyvéd (fél címe) által képviselt felperes neve (címe.) a dr. Halász Rita jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága (címe) alperes ellen közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság az alperes 3144728845. iktatószámú 2015. október 12. napján kelt határozatát az elsőfokú adóhatóság 3623988672. iktatószámú 2015. május 13. napján kelt határozatára is kiterjedően hatályon kívül helyezi és az elsőfokú hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezi.

A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti illetéket a Magyar Állam viseli.

Kötelezi a bíróság az alperest, hogy az ítélet kézbesítésétől számított 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 100.000.-Ft (azaz százezer forint) perköltséget.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

I n d o k o l á s:

A felperes adózónál a NAV Kelet-budapesti Adóigazgatósága Kiemelt Adóalanyok és Társas Vállalkozások Ellenőrzési Főosztály Társas Vállalkozások Ellenőrzési Osztály 2. a ... számú megbízólevél alapján 2010. évre vonatkozóan bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzést folytatott le általános forgalmi adó adónemben. Az elsőfokú adóhatóság az ellenőrzés megállapításait realizáló 3623988672. számú határozatában az adózó terhére általános forgalmi adó adónemben 2010. június hónapra 5.332.000.- forint, szeptemberre 38.830.000,- forint, októberre 552.000,- forint, decemberre 10.632.000,- forint (mindösszesen 55.346.000,- forint) adókülönbözetet állapított meg, amelyet teljes egészében adóhiánynak minősített. Az adóhiány után 27.673.000.- forint adóbírságot szabott ki és 19.001.000.-Ft késedelmi pótlékot számított fel.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperesi jogelőd, a alperes neveága a 3144728845. iktatószámú 2015. október 12. napján kelt másodfokú határozatában az elsőfokú határozatot megváltoztatta és kiszabott adóbírság összegét 13.836.000,- forint előírásával 41.509.000,- forintban állapította meg. Az alperes két gép (betonpumpa) illetve egy Mercedes Actros típusú gépjármű a neve részére történő Közösségen belüli termékértékesítésének adómentességét kifogásolta. A Mercedes Actros gépjárműről 2010. június 9. napján, a Sermac SCL betonpumpáról 2010. szeptember 15. napján, a Sermac Zenith betonpumpáról 2010. december 1. napján állította ki a számlákat a felperes.

Az alperes határozata ellen a felperes kereseti kérelmet nyújtott be, - perköltségigénnyel - melyben az alperesi határozat elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését kérte, egyúttal kérelmezte a végrehajtás felfüggesztését. Előadta, hogy álláspontja szerint az alperesi határozat ellentétes az az adózás rendjéről 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 97.§. (4) és (6) bekezdéseivel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 50. §-ában foglaltakkal, az alperesi hatóság nem tárta fel a megfelelően a tényállást, az adózó javára szolgáló körülményeket. A felperesi kereset részletesen hivatkozza továbbá a Közösségi joggyakorlatot, amellyel álláspontja szerint az alperesi határozat szintén ellentétes. A keresetben felperes kifejtette, hogy a vevő adószáma érvényes volt az ügyletek időszakában, adóalanyisággal rendelkezett, tehát az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 89. §-ában foglalt ezen feltétel megvalósult. A felperes kiemelte, hogy az elsőfokú hatóság az osztrák adóhatósághoz nemzetközi megkeresést intézett, amely eredménytelenül zárult a tekintetben, hogy a partnerhatóság nem tudta elérni a vevő céget, így a gazdasági esemény, a Közösségen belüli értékesítés igazolását eredménytelennek ítélte, mivel álláspontja szerint amennyiben létrejött volna az értékesítés azt a neve részéről a bevallási adatoknak, iratanyagnak, az ügyvezető nyilatkozatának alá kellene támasztania. Előbbi körben felperes rámutatott, hogy a vevő-partner esetleges későbbi eltűnése semmilyen kihatással nem lehet a felperesi cég 2010. évben fennálló adómentességére. A felperes a keresetében kifejti, hogy az Európai Unió bírósága a neve rámutatott, hogy az eladó felelősségének megállapításához adókijátszásnak kell megvalósulnia, melynek többletfeltétele az, hogy az eladó tudott, vagy tudnia kellett volna az adókijátszásról.

Az alperes érdemi ellenkérelmében a határozatában foglaltakat maradéktalanul fenntartva kérte a felperesi kereset, mint alaptalan elutasítását és perköltségigénnyel élt. Alperes előadta, hogy a felperes a keresetlevélben nem mutatott be olyan új, az alperes által nem ismert tényt, körülményt, ami a feltárt tényállás és az abból levont jogkövetkeztetés módosítását indokolná.

A felperes kereseti kérelme az alábbiak miatt alapos.

A fenti tényállást a bíróság peres felek nyilatkozatai, alperesi közigazgatási iratok és a felek által csatolt okiratok, valamint a perben tett tanúvallomások alapján állapította meg.

A Ket. 109.§ (1) bekezdése alapján az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a hatóság jogerős határozatának felülvizsgálatát a határozat közlésétől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró illetékes bíróságtól a határozatot hozó hatóság elleni kereset indításával.

A bíróság a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (továbbiakban: Pp.) 339/A. §-a alapján a közigazgatási határozatot jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a meghozatalakor hatályban volt jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül.

A Pp. 339/B. §-a szerint a mérlegelési jogkörben hozott közigazgatási határozat akkor tekintendő jogszerűnek, ha a közigazgatási szerv a tényállást kellő mértékben feltárta, az eljárási szabályokat betartotta, a mérlegelés szempontjai megállapíthatóak, és a határozat indokolásából a bizonyítékok mérlegelésének okszerűsége kitűnik.

A következetes bírói gyakorlat szerint az ügyfél, illetőleg a törvényes érdekeiben sérelmet szenvedett fél jogszabálysértésre hivatkozva kérheti az közigazgatási ügy érdemében hozott határozat bírósági felülvizsgálatát. Keresetében a fél anyagi és eljárási jogszabálysértésre hivatkozhat és arra, hogy a határozat meghozatalakor az alkalmazott jogszabályt tévesen értelmezték. Eljárási jogszabálysértés miatt csak akkor van helye a határozat hatályon kívül helyezésének, ha az eljárási jogszabálysértés jelentős, a döntés érdemére is kihat, és a bírósági eljárásban nem orvosolható.

Az Áfa tv. 89. § (1) bekezdése szerint mentes az adó alól - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a belföldön küldeményként feladott vagy belföldről fuvarozott termék értékesítése igazoltan belföldön kívülre, de a Közösség területére, függetlenül attól, hogy a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy - bármelyikük javára - más végzi, egy olyan másik adóalanynak, aki (amely) ilyen minőségében nem belföldön, hanem a Közösség más tagállamában jár el, vagy szintén a Közösség más tagállamában nyilvántartásba vett adófizetésre kötelezett, nem adóalany jogi személynek.