A Kecskeméti Törvényszék K.20198/2011/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (TERMÉSZETVÉDELMI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 21. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 9. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 109. §, 111. §, 33/1997. (II. 20.) Korm. rendelet 2. §] Bíró: Stefancsik Márta

éíööáóÉőÉőáBÁCS-KISKUN MEGYEI BÍRÓSÁG

KECSKEMÉT

14.K.20.198/2011/6. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN !

A Bács-Kiskun Megyei Bíróság dr. Törőcsik Tamás ügyvéd( ...) által képviselt I.rendű felperes neve I.rendű felperes címe szám alatti székhelyű I. rendű és a II.rendű felperes neve. II.rendű felperes címe szám alatti székhelyű II. rendű felpereseknek, - dr. XY tanácsos által képviselt alperes neve alperes címe szám alatti székhelyű alperes ellen természetvédelmi ügyben hozott határozatok bírósági felülvizsgálata iránt indított egyesített perében meghozta a következő

ÍTÉLETET :

A bíróság az egyesített keresetet elutasítja és kötelezi a felpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az alperes részére 10.000 (Tízezer) forint perköltséget, továbbá a II. rendű felperest, hogy az állami adóhatóság külön felhívására fizessen meg 96.000 (Kilencvenhatezer) forint le nem rótt eljárási illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

INDOKOLÁS:

Az I. rendű alperes tulajdonában, a II. rendű felperes használatában áll a Q 0426 hrsz.-ú ingatlan. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (a továbbiakban: KNPI) 2010. március 23. napján tájékoztatta az D-i Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget (elsőfokú hatóság), hogy a fenti ingatlanon növényzetirtás történt. Megküldte a természetvédelmi őr jelentését, valamint a felperesek által 2008. április 14. napján a 0426 hrsz.-ú területen létesítendő homokbánya előzetes vizsgálatára irányuló eljárásban 2008. július 14-én kelt 1922-2/2008. számú kezelői nyilatkozatát, amely tartalmazza, hogy az ingatlan nagyobbik része az 1436/004 számú természeti terület részét képezi és amely szerint a bányászat, a növényállomány és a védett fajok egyedeinek pusztulásával járna, ezért a bányanyitás a természetbeli állapotok alapján gyepnek minősülő és spontán cserjésedő részein nem engedélyezhető. Az előzetes vizsgálat iránt folyó eljárásban a felperesek a kérelmüket módosították a KNPI kezelői nyilatkozatának megfelelően és a tervezett bányaterületet 4 hektár 3500 m2-re csökkentették. Az erdészeti szakhatóság ilyen területen a tevékenység engedélyezéséhez hozzájárult és hasonlóan nyilatkozott a KNPI is feltételeket szabva a tevékenység folytatásához.

A KNPI tájékoztatása szerint a természetvédelmi őr jelzése alapján megállapítható, hogy a perbeli ingatlan 7,2 hektáros részén a teljes vegetáció kiirtásra került, fakivágás, cserjeirtás, tuskózás és feltárcsázás folytán.

Az elsőfokú hatóság a 2010. szeptember 7. napján kelt iratával értesítette a felpereseket természetvédelmi kötelezés (eredeti állapot helyreállítása) és természetvédelmi bírságolás tárgyában folyó eljárás megindításáról, felmérte a tárcsázással érintett területet, helyszíni szemlét tartott, beszerezte a felperesek nyilatkozatát és a KNPI javaslat által eredeti állapot helyreállításának módjára nézve, majd 2010. szeptember 23. napján meghozta a 74956-2-2/2010. számú határozatát, amelyben a térképpel és EOV koordinátákkal megjelölt módon 7,2 hektár területen az eredeti állapot helyreállítására kötelezte a felpereseket, míg a 74956-3-1/2010. számú határozatával egyetemlegesen 1.600.000 forint természetvédelmi bírság megfizetésére kötelezte őket.

A II. rendű felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az eredeti állapot helyreállítása vonatkozásában 14/5967-5/2010. számú, míg a természetvédelmi bírság vonatkozásában a 14/5967-6/2010. számú határozataival 2010. december 2. napján az elsőfokú határozatokat helybenhagyta. Az alperes mind az eredeti állapot helyreállítása, mind a természetvédelmi bírság tárgyában hozott határozatot helybenhagyó másodfokú határozatát azzal indokolta, hogy a Q 0426 hrsz.-ú terület ugyan nem védett természeti terület és nem európai közösségi jelentőségű természetvédelmi terület, de a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy a terület feltárcsázással érintett része 2009. év közepéig, tehát a feltárcsázásig megfelelt a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) természeti területekre vonatkozó törvényi kritériumainak (4.§ d. pont, 15.§ (1) bekezdés) mivel az jó regenerálódó képességű homoki gyep volt és a területet természetközeli állapotok jellemezték. Ezt támasztja alá a szomszédos ingatlanon található szilárd hulladéklerakó teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata során elkészített felülvizsgálati dokumentáció tárgyi területre vonatkozó része (5.6. pontja az élővilágra vonatkozó környezetterhelés és igénybevétel bemutatása). E szerint a hulladéklerakó környezete ökológiailag gazdag, a hulladéklerakó érintkezik az eredeti tájra jellemző területtel, többek között a tárgybani ingatlannal. Ezeken a területeken homokbuckás táj található a rá jellemző növényvilággal, amelyen védett és fokozottan védett növényfajok is éltek. A terület a KNPI nyilvántartása szerint természeti terület besorolású és a dokumentáció tartalmazta az érintett természeti terület értékét, amelyen a feltárcsázott terület természeti területként szerepelt.

A KNPI, mint a terület természetvédelmi kezelője a teljes körű természetvédelmi felülvizsgálati eljárás során adott szakhatósági állásfoglalásában előírta, hogy a Q 0426 hrsz. alatti területen a hulladéklerakó területe nem bővíthető, illetve a kapcsolódó művi létesítmények elhelyezése tilos. A szakhatóság úgy nyilatkozott, hogy nyilvántartása szerint a hulladéklerakó érzékeny természeti területet közvetlenül érint (a 0426 hrsz.-ú ingatlan feltárcsázással érintett része), ahol budai imola, báránypirosító és homoki árvalányhaj védett növényfajok találhatók.

A KNPI 1922-2/2008. számú természetvédelmi kezelői nyilatkozatában úgy nyilatkozott, hogy a 0426 hrsz.-ú ingatlan gyepnek minősülő és spontán cserjésedő részei nyilvántartása szerint az 1436/0004 azonosító számú természeti terület részét képezik. A terület növényzetét döntően regenerálódó, évelő, nyílt homoki gyepek alkotják, ahol védett növényfajok is előfordulnak. A területen egy korábban létrejött bányafalban védett parti fecskék fészkelnek tömegesen és ezért a tárgyi területet bányászati célú igénybevétel a KNPI által meghatározott vonaltól Kelet-Észak-keletre található gyepterületeken nem lehetséges, tekintettel az előforduló védett természeti értékekre, természetközeli állapotú fajgazdagabb növényi állományra, az évelő nyílt homoki gyepre.

A KNPI természetvédelmi őre a helyszíni bejárás során 2010. július 13. napján foglalt jegyzőkönyvben úgy nyilatkozott, hogy az érintett terület egy jó regenerálódó képességű homoki gyep volt.

A fenti körülményeket a felperesek ismerték és a II. rendű alperes is előadta, hogy tudott arról, hogy a területen természetvédelmi értékek vannak, illetve az természeti terület.