A Kúria Kfv.37432/2011/4. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (TERMÉSZETVÉDELMI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1996. évi LIII. törvény (Tvt.) 21. §, 80. §] Bírók: Marosi Ildikó, Márton Gizella, Sperka Kálmán

A határozat elvi tartalma:

Természeti terület feltárcsázása folytán az eredeti állapot helyreállításának elrendelése és természetvédelmi bírságnak a kiszabása.

Kapcsolódó határozatok:

Kecskeméti Törvényszék K.20198/2011/6., *Kúria Kfv.37432/2011/4.*

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.VI.37.432/2011/4.szám

A Kúria a Dr. Törőcsik Tamás ügyvéd, által képviselt I. rendű és II. rendű felpereseknek a Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség alperes ellen természetvédelmi ügyben hozott határozat felülvizsgálata iránt indított perben a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2011. április 13-án kelt 14.K.20.198/2011/6. számú jogerős ítélete ellen a felperesek által 8. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Kúria a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 14.K.20.198/2011/6. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg az alperesnek 60.000 /hatvanezer/ forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a II. rendű felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 72.000 /hetvenkettőezer/ forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 2010. március 23-i tájékoztatása nyomán az Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a hrsz-ú ingatlanon történt növényzetirtás, természetkárosítás miatt hivatalból eljárást indított.

A lefolytatott bizonyítás eredményeként az elsőfokú hatóság megállapította, hogy az ingatlanon a növényzet kiirtására, a terület feltárcsázására 2009. június 17. előtt került sor, amikor még a földhivatal a művelési ág változásáról nem döntött, továbbá mielőtt a rekultivációs szerződést 2009. szeptember 21-én a felperesek megkötötték volna és a területet rekultivációs munkálatokra átadták volna.

Megállapította továbbá, hogy a felperesek tudomással bírtak arról, hogy az érintett ingatlan természeti terület besorolású, mert egyrészt a szomszédos ingatlanon engedélyezett hulladéklerakó üzemeltetésére a 2004. december 1-jén kelt és 27-én jogerőre emelkedett K4K7610/04. számú határozattal kiadott működési engedély tartalmazta a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság 3736-2/2004. számú szakhatósági állásfoglalását. Az állásfoglalás szerint a hulladéklerakó /érzékeny/ természeti területet (a perbeli ingatlant) közvetlenül érinti, ahol védett növényfajok találhatók, ezért a perbeli területen a hulladéklerakó nem bővíthető. A határozatot mindkét felperesnek kézbesítették.

Másrészt a II. rendű felperes 2008. április 14-én előzetes vizsgálati eljárást kezdeményezett az érintett ingatlanon létesítendő homokbányához. A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság mint természetvédelmi kezelő megállapította, hogy a tervezett bányanyitás részben természeti területet érint, ezért a tevékenység folytatását nem támogatta. Erre figyelemmel a II. rendű felperes a kérelmét módosította és kisebb területen kérte a bányászati tevékenység engedélyezését.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság szakhatósági állásfoglalásában úgy nyilatkozott, hogy nyilvántartása szerint a hulladéklerakó érzékeny természeti területet közvetlenül érint, a feltárcsázott ingatlanon védett növényfajok voltak. Az ingatlan gyepnek minősülő és spontán cserjésedő részei a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság nyilvántartása szerint a 1436/0004 azonosító számú természeti terület részét képezik.

A hatóság megállapította, hogy a terület a feltárcsázásáig megfelelt a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) természeti területekre vonatkozó kritériumainak a Tvt. 4. § b) pontja és a 15. § /1/ bekezdése értelmében; továbbá Hajós település szerepel a 2/2002./I.23./KöM-FVM együttes rendelet (a továbbiakban: rendelet) 2. számú melléklet I. pont 8.1.1 alpontjában, 18759 azonosító szám alatt.

Az ingatlan a Természetvédelmi Információs Rendszer térképe alapján a Nemzeti Ökológiai Hálózat ökológiai folyosó területének része.

Mindezek alapján a művelési ág változásáig a gyep, legelő művelési ágú alrészletek vonatkozásában a Tvt. rendelkezéseit kellett alkalmazni. A gyep művelési ág megváltoztatásához a természetvédelmi hatóság engedélyére lett volna szükség, a Tvt. 21. § /1/ bekezdés a) pontja értelmében.

Természetvédelmi hatósági engedéllyel a felperesek nem rendelkeztek, ilyen engedély hiányában került sor az ingatlanrész feltárcsázására, művelési ágának megváltoztatására, tereprendezésre.

A feltárcsázással érintett területen az eredeti gyep művelési ágnak megfelelő vegetáció - a jó regenerálódó képességű homoki gyep - megsemmisült, a természeti terület károsítása megállapítható.

Mindezek alapján az elsőfokú hatóság a 2010. szeptember 23-án kelt 74956-2-2/2010. számú határozatával kötelezte a felpereseket az eredeti állapot helyreállítására a Tvt. 77. §-a alapján, valamint az ugyanaznap meghozott 74956-3-1/2010. számú határozatával a felpereseket egyetemlegesen kötelezte 1.600.000 Ft természetvédelmi bírság megfizetésére a Tvt. 80. § /1/ bekezdése szerint.

A határozatok ellen a II. rendű felperes fellebbezéseket nyújtott be, és az alperes - a fellebbezéseket elbírálva - a 2010. december 2-án kelt 14/5967-5/2010., illetve a 14/5967-6/2010. számú határozataival az elsőfokú határozatokat helybenhagyó döntést hozott.

A felperesek keresetet nyújtottak be mindkét alperesi határozat felülvizsgálata iránt.