A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20013/2020/12. számú határozata kártérítés tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 198. §, 301/A. §, 312. §, 318. §, 327. §, 2003. évi CXXVII. törvény (Jöt.) 48/A. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 103. §, 113. §] Bírók: Gyuris Judit, Hőbl Katalin, Szabó Csilla

Fővárosi Ítélőtábla

9.Pf.20.013/2020/12.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Vitéz Bátor Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő címe, ügyintéző: dr. Vitéz Bátor ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a Réti, Várszegi és Társai Ügyvédi Iroda (alperesi jogi képviselő címe, ügyintéző: dr. Réti László ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2019. december 3. napján meghozott 36.P.21.919/2017/127. számú ítélete ellen a felperes 129. sorszámon előterjesztett fellebbezése folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

ítéletet :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítélet nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 1.000.000 (egymillió) forint + áfa másodfokú perköltséget.

A le nem rótt 2.500.000 (kétmillió-ötszázezer) forint fellebbezési illeték az állam terhén marad.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

[1] A felperes pontosított keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 416.639.409 forint, és ebből 16.512.144 forint után 2007. december 19-től, 400.127.265 forint után 2011. január 13-tól a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 301/A. § (2) bekezdése szerinti késedelmi kamatai megfizetésére részben szerződés teljesítése, részben kártérítés címén.

[2] Előadta, hogy az alperes és a felperes jogelőde, a ND Kft. között 2007. július 23-án gázolaj betárolását biztosító letéti szerződés jött létre, azonban az alperes nem fizette meg a szerződés 7.h) pontjára tekintettel 2007. szeptember, október és november hónapra kiállított, készenléti díjról készült számlákat bruttó 20.211.840 forint értékben. Ezen időszakot követően a szerződés megszűnéséig, 2008. január 24-ig is esedékessé vált a szerződés alapján további készenléti díj, ami 12.812.448 forint.

[3] Az alperes a letéti szerződést megszegte, ennek következtében az a Ptk. 312. § (3) bekezdésének megfelelően 2008. január 24-én lehetetlenült, így ettől az időponttól a határozott idejű szerződés lejártáig, 2013. december 31-ig fizetendő készenléti díj a felperesi jogelődnél kárként, elmaradt haszonként jelentkezett, ez összesen 500.254.529 forint.

[4] Szintén elmaradt haszon a felperesi jogelődöt megillető 300.000.000 forintnak megfelelő összegű vissza nem térítendő európai uniós támogatás is, amelytől a ND Kft. a szerződésszegés miatti lehetetlenülés folytán indult felszámolás okán esett el.

[5] Miután a felperes a ND Kft. alperessel szembeni követeléseinek engedményezés útján az 50%-át szerezte meg, így mindezen összegek 50%-ának megtérítését kéri.

[6] Előadta, hogy a letéti szerződés az alperesnek felróható okból lehetetlenült, az alperes szerződésszegő magatartása következtében vált ugyanis a ND Kft. fizetésképtelenné, ami a szerződés teljesítéséhez szükséges adóraktári engedélyének visszavonásához, majd felszámolásának elrendeléséhez vezetett. A jövedéki engedély visszavonásának egyedüli indoka ugyanis az volt, hogy a ND Kft. nem tudott teljeskörűen eleget tenni a 2007 októberére, majd novemberére esedékes jövedéki adó fizetési kötelezettségének, és bár az Erste Bank Zrt. által biztosított bankgarancia terhére ezt az adóhatóság érvényesítette, ugyanakkor a cég az adóraktári engedély feltételeként szabott 300.000.000 forint összegű bankgaranciát nem tudta fenntartani, a lehívott összeget nem tudta visszapótolni.

[7] Az alperes kérte a per megszüntetését a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 157. § a) pontja és 130. § (1) bekezdés d) pontja alapján, tekintettel arra, hogy a ND Kft. jogutódai és az alperes között a Fővárosi Törvényszék előtt 18.G.41.611/2008. számon per volt folyamatban. Ezen perben 114. sorszámon részítélet született a jelen per felperesének jogelődje kapcsán, amelyben a bíróság azt állapította meg, hogy miután időközben a követelést továbbengedményezte, így az azon per felperesét már nem illeti meg. A követelés másik 50%-os mértékű jogutóda, a T. Zrt. tekintetében pedig a 119. sorszámú ítéletével a jelen perbelivel - az európai uniós támogatás kivételével - egyező tartalmú kereset alapján pusztán 11.306.240 forintot - a 2007. szeptember, október, november hónapra, illetve ezt követően a szerződés megszűnéséig járó készenléti díj 50%-át - ítélte meg, ezt meghaladóan a másik jogutód keresetét jogerősen elutasította.

[8] Érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.

[9] Arra hivatkozott, hogy miután a szerződés 2007. július 23-án jött létre, ezt követően pedig a 2007. szeptember, október, november hónapra kiállított, 2007. december 18-i fizetési határidejű számlákat nem fizette meg, így jelen perindításig a felperes követelése elévült.

[10] Ezen felül érdemben is kérte a kereset elutasítását. Arra hivatkozott, hogy a korábbi, Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma előtt folyamatban volt perben előadott valamennyi védekezését fenntartja. Hangsúlyozta, hogy bár a letéti szerződés alapvetően gázolaj felperesi jogelődhöz történő betárolását kívánta biztosítani, a szerződés 7.h) pontja szerint ennek jogszerű alternatívája volt az is, hogy az alperes betárolás helyett, akár a teljes szerződéses időszakra, pusztán készenléti szolgáltatást vár el a felperesi jogelődtől. Előadta, hogy a készenléti díjról kiállított számlák ki nem fizetése ugyanakkor a felperesi jogelődnek nem okozott kárt. A felperes hivatkozásával szemben az okozati összefüggésnek nem a fizetés elmaradása és a szerződés lehetetlenülése, hanem a nem fizetés és a felperes felszámolása között kell fennállnia, márpedig a rendelkezésre álló bizonyítékok, elsősorban a szakvélemények szerint ez nem állapítható meg, miután a felperesi jogelőd már a szerződés megkötésekor fizetésképtelen helyzetben volt, és a perben kirendelt Nemzeti Szakértő és Kutató Központ Adó- és Könyvszakértői Intézete (NSZKK) szakvéleménye szerint pusztán a készenléti díjak fizetésével nem lett volna fenntartható a felperesi jogelőd fizetőképessége.

[11] Az elsőfokú bíróság 36.P.21.919/2017/27. számú végzésével az alperes permegszüntetés iránti kérelmét elutasította, és azt állapította meg, hogy a felperesi jogelőd tekintetében a kereshetőségi jog hiányára alapított, kereset elutasítását tartalmazó részítélet anyagi jogerőt nem eredményezett a korábbi perben.

[12] Ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 11.170.720 forintot és annak 2007. december 19-től 2013. június 30-ig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó, 2013. július 1-től a kifizetésig a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat 7%-kal növelt mértékű kamatát, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 6.416.500 forint perköltséget, valamint megállapította, hogy a felperes teljes személyes költségmentessége folytán le nem rótt 1.500.000 forint kereseti illetéket és az állam által előlegezett 21.088 forint szakértői díjat az állam viseli.