A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.27287/2019/6. számú határozata kisajátítás tárgyában. [1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 5. §, 45/A. §, 2007. évi CXXIII. törvény (Kisajátítási tv.) 1. §, 3. §, 4. §, 9. §, 21/A. §, 22. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:43. §, 2016. évi CL. törvény (Ákr.) 3. §, 81. §, 124. §, 125. §, 128. §, 129. §, 135. §, 139. §, 140. §, 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 81. §, 82. §, 83. §, 102. §, 2017. évi I. törvény (Kp.) 20. §, 35. §, 85. §, 88. §, 124. §, 126. §, 469/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. §] Bíró: Kiss Georgina

Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság

5.K.27.287/2019/6.

A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a ... (...) által képviselt felperes neve (...) felperesnek, a ... (...) által képviselt alperes neve (1052 Budapest, Városház utca 7.) alperes ellen kisajátítási ügyben hozott ... számú végzés megtámadása iránt indított egyszerűsített tárgyaláson kívül meghozta az alábbi

í t é l e t e t.

A bíróság a keresetet elutasítja.

Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 15.000 (azaz tizenötezer) forint perköltséget.

Kötelezi a bíróság a felperest arra is, hogy az illeték ügyekben eljáró hatóság külön felhívására - az abban foglalt módon és számlaszámra - fizessen meg 30.000 (azaz harmincezer) forint feljegyzett kereseti illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincsen.

I n d o k o l á s

A bíróság a keresetlevél, alperes védirata, továbbá a rendelkezésre álló közigazgatási iratanyag alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Alperes a 2018. november 5. napján kelt ... számú végzésével helyt adott az ... és ... ingatlantulajdonosok által előterjesztett eljárási költség megtérítése iránti kérelemnek, és akként rendelkezett, hogy a felperes fizessen meg mindösszesen 101.600,- forint ügyvédi munkadíjat, mint a kisajátítási eljárással közvetlen összefüggésben felmerülő eljárási költséget. A végzés indokolása rögzítette, hogy a felperes kérelmére indult kisajátítási eljárásban az alperes 2018. szeptember 20. napján tárgyalást tartott, melyen az ingatlantulajdonosok jogi képviselője megjelent és nyilatkozatot tett. Ezen a tárgyaláson rögzítésre került, hogy a kisajátítással összefüggésben felmerült járulékos költségek megtérítése külön eljárás keretében zajlik.

Az alperes az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 124. §, 4. §, 81. § (1) bekezdése, 124. §, 125. § (1) bekezdése, 128. § (1) - (5) bekezdései, 129. § (1), (2), (3) bekezdései, továbbá 81. § (1) bekezdése és az Ákr. 135. §-ban foglaltak alapján hozta meg végzését az eljárási költség megfizetésére való kötelezésről.

Alperes végzésének megtámadása iránti közigazgatási per lefolytatása érdekében felperes keresetet terjesztett elő, amelyben előadta, hogy a végzés meghozatalát megelőző kisajátítási eljárásra az Alaptörvény XIII. cikk (2) bekezdése, a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:43. § (1) bekezdése, továbbá a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 1. § (1) bekezdése, és 3. § (1) bekezdései, illetve 4. § (1) bekezdés d-b) alpontja, valamint a 4. § (2) bekezdés a) pontja alapján került sor. Előadta, hogy a kisajátítás az ... alsó összekötő vágány megvalósítása elnevezésű V040.10 projekt számú, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra fejlesztése érdekében kérelmezte a hatóságnál az ... ... hrsz. lakás megnevezésű ingatlan teljes kisajátítása vonatkozásában, kérelme alapján az alperes 2018. október 15. napján kelt ... számú határozatával az ingatlant a magyar állam javára kisajátította , majd ezt követően az ingatlan tulajdonosok kérték, hogy az ügyvédi munkadíj járulékos költség megtérítését.

Erre tekintettel alperes 2018. november 5. napján meghozta jelen per tárgyát képező végzést. A felperes sérelmezte, hogy alperes végzése jogszabálysértő, mert indokolatlanul rendelte el az ügyvédi munkadíjnak a felperes által történő viselését, ezzel pedig megsértette az Ákr. 125. §-t, mivel az rögzíti, hogy ha a törvény eltérően nem rendelkezik, az eljárás költségeit az viseli, akinél azok felmerültek.

A felperes szerint a végzés ellentétes továbbá az eljárási költségekről az iratbetekintéssel összefüggő költség térítésről a költségek megfizetéséről, valamint költség mentességről szóló 469/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (1) bekezdésében foglaltakkal is. Ez a rendelet meghatározza a közigazgatási hatósági eljárásban felmerülő eljárási költségeket, és ezen felsorolás közé nem sorolható be a tulajdonos által igénybe vett jogi képviselet díja. Felperes szerint mindebből az következik, hogy a felmerült ügyvédi költséget az ingatlan tulajdonosának kell viselnie. Utalt arra a felperes, hogy a kisajátítási eljárás olyan eljárás, amelyben a jogi képviselet nem kötelező, ennél fogva az ügyfél saját döntése az, hogy igénybe vesz-e jogi képviselő által nyújtott jogi segítségnyújtást. Amennyiben így tesz, ennek a költségeit viselnie kell. A felperes álláspontja szerint indokolatlan ezen költség viselésére a kisajátítást kérőt kötelezni. A felperes szerint jogi képviső jelenléte nem szükségszerű velejárója a kisajátítási eljárásnak. A jogi képviselő nélkül eljáró felet hátrány egyébként sem érheti. Az eljárás során a tulajdonos a kisajátítás jogalapját nem vitatta kizárólag a kártalanítás összegét ez pedig szakkérdésnek minősül. A felperes hivatkozott a Kstv. 9. § (1) bekezdésére is, továbbá a Kstv. 21/A. § (1) bekezdésére. Felperes szerint a Kstv. 9. § (1) bekezdése a kisajátított ingatlan tulajdonosát a tulajdonjog elvonásáért megillető kártalanítás tekintetében szabályozza, míg a Kstv. 21/A. § (1) bekezdése felsorolja azokat a költségeket, amelyeket a kisajátítást kérő köteles megtéríteni. Álláspontja szerint ebben a felsorolásban az ügyvédi munkadíj nem szerepel, ez pedig tudatos jogalkotói tevékenység eredménye, tekintettel arra, hogy egyáltalán nem általános érvényű, hogy a tulajdonos jogi képviselő közreműködésével járjon el a kisajátítási eljárásban. Felperes szerint ezt az értelmezést támasztja alá az Ákr. is, amely nem határozza meg tételesen, hogy melyek az eljárási költségek körébe vonható tételek. Azonban a már hivatkozott R. 1. § (1) bekezdése felsorolja ezeket. Ezen felsorolt tételek körébe sem érthető bele az eljárás során ügyfél által igénybe vett jogi képviselő ügyvédi munkadíja. A felperes szerint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény korábban eljárási költségnek tekintette az ügyfél képviseletében eljáró személy költségét is, viszont ezen szabályozás az Ákr. hatályba lépésével megváltozott, mindebből pedig egyértelműen az következik, hogy a jogalkotó részéről tudatos döntés született. Az Ákr. 125. § (1) bekezdésére is hivatkozott a felperes és tovább nyomatékosította, hogy a R.-ben meghatározottak közé nem sorolható a tulajdonos által igénybe vett jogi képviselet díja, ezért az Ákr. alapján nem a kisajátítást kérőnek kell az eljárási költséget viselnie, hanem annak a személynek, akinél ez felmerült. Fentiek értelmében a felperes szerint a perbeli végzés jogszabálysértő, ezért kérte, hogy a bíróság azt helyezze hatályon kívül. A felperes perköltséget igényelt, melyet költségjegyzék nyomtatvány benyújtásával számított fel. Felperesnek bizonyítási indítványa nem volt.