469/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet

az eljárási költségekről, az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítésről, a költségek megfizetéséről, valamint a költségmentességről

A Kormány

az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 139. § a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 13. § tekintetében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 31. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az eljárási költség

1. § (1) A közigazgatási hatósági eljárásban eljárási költség:

1. az illeték,

2. az igazgatási szolgáltatási díj,

3. az ügyfél megjelenésével kapcsolatos költség,

4. az ügyfél képviseletében eljáró személy megjelenésével kapcsolatos költség,

5. a tanú és a hatósági tanú költségtérítése,

6. a szakértői díj,

7. az iratbetekintési jog gyakorlásával kapcsolatos költség,

8. a fordítási költség,

9. a tolmácsolási költség,

10. az ügyfél, valamint az eljárás egyéb résztvevője részéről felmerült levelezési, dokumentumtovábbítási költség,

11. a végrehajtási költség,

12. az eljárásban közreműködő rendőrségnél felmerült költség,

13. a szemle, a zár alá vétel, valamint a szakértői eljárás jogszerű lefolytatásával összefüggésben felmerülő kártalanítás összege,

14. a tényállás tisztázásához szükséges, az eljáró hatóság által végzett műszeres (laboratóriumi vagy más speciális eszköz használatát igénylő) vizsgálat azon költsége, amelyet az illeték vagy az igazgatási szolgáltatási díj nem tartalmaz,

15. az egyes hatósági intézkedésekkel kapcsolatban felmerült költség,

16. egyéb, az eljárással összefüggésben felmerült pénzkiadás.

17.[1] a keresetlevél előterjesztésével kapcsolatban felmerült költség, amennyiben a hatóság a keresetlevél alapján módosítja vagy visszavonja döntését.

(2) A végrehajtási eljárásban való rendőri közreműködés jogszabályban meghatározott költségtérítésének összege végrehajtási költség.

2. Az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítés szabályai

2. § (1) A hatóság

a) az iratbetekintési jog gyakorlására irányuló kérelmet végzésben elutasítja, vagy

b) az iratbetekintést az iratbetekintést kérő személy által meg nem ismerhető személyes és védett adatok megismerhetetlenné tételét követően biztosítja.

(2) A hatóság az iratról való másolat készítése során az (1) bekezdés szerint gondoskodik a személyes és védett adatok védelméről.

(3) Az eljárás iratainak oldalankénti másolatáért az illetékekről szóló törvény szerint, az államigazgatási eljárásban készített hitelesített vagy hitelesítetlen másolatért fizetendő illeték összegének megfelelő eljárási költséget kell fizetni.

(4) A hatóság a másolatkészítés várható költségéről az iratbetekintést kérő személyt előzetesen tájékoztatja.

(5) A hatóság a (2) bekezdés szerinti másolatot a (3) bekezdésben meghatározott költség megfizetését követően adja ki.

3. A költségek megfizetésére vonatkozó szabályok

3. § (1) Az 1. § (1) bekezdés 3-16. pontjában meghatározott eljárási költség megfizetése történhet

a) készpénzátutalási megbízás útján;

b) ha a hatóságnál erre lehetőség van

ba) elektronikus fizetési és elszámolási rendszeren keresztül,

bb) bankkártyával,

bc) házipénztárba készpénzzel, vagy

c) a hatóságnál az összeg hatósági letétbe helyezésével.

(2) Ha az ügyfél az előírt eljárási költségnél - az illeték és az igazgatási szolgáltatási díj kivételével - többet fizetett meg, akkor a többletet az eljáró hatóság visszatéríti.

(3) A visszatérítést az ügyfél visszatérítésre vonatkozó kérelmének beérkezésétől, vagy a többletbefizetés hivatalbóli észlelésétől számított öt napon belül rendeli el a hatóság, és az elrendelést követő tizenöt napon belül intézkedik annak teljesítéséről.

4. A tárgyi és a személyes költségmentesség közös szabályai

4. § A költségmentesség nem terjed ki a jogellenes magatartással okozott költségek viselésére. Ez esetben a hatóság - a költségmentesség tényétől függetlenül - a költségek felmerülésekor dönt az eljárási költség viseléséről.

5. A személyes költségmentesség megállapításának szabályai

5. § (1) A hatóság a természetes személy ügyfél kérelmére az e rendeletben foglaltak szerint engedélyezi az ügyfél teljes vagy részleges költségmentességét.

(2) A részleges költségmentesség az ügyfelet valamely eljárási költségfajta vagy az eljárási költség meghatározott százalékának viselése alól mentesíti.

6. § (1) Teljes költségmentesség akkor engedélyezhető, ha az ügyfél

a)[2] és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme (nyugdíja) nem éri el a szociális vetítési alap összegét, és

b) ingatlantulajdonnal nem, vagy kizárólag a lakóhelyéül szolgáló ingatlan tulajdonával rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel vizsgálata során - legfeljebb egy ingatlan tekintetében - figyelmen kívül kell hagyni a kétmillió forint becsült forgalmi értéket meg nem haladó tulajdoni részesedést.

(3) Teljes költségmentesség engedélyezhető - jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül - annak az ügyfélnek is, aki a kérelem benyújtásakor

a) aktív korúak ellátására jogosult, időskorúak járadékában, ápolási díjban, vakok személyi járadékában, fogyatékossági támogatásban részesül, valamint, aki rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeket nevel vagy saját jogán rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,

b) pénzellátásban részesülő hadigondozott és nemzeti gondozott,

c) hajléktalan vagy

d) menekült, menedékes, illetve menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését kérő vagy menedékeskénti elismerését kérő személy számára biztosított ellátásra és támogatásra jogosult.

7. § (1) Részleges költségmentesség akkor engedélyezhető, ha az ügyfél

a)[3] és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók egy főre jutó havi nettó jövedelme (nyugdíja) nem éri el a szociális vetítési alap összegének 150%-át, és

b) ingatlantulajdonnal nem, vagy kizárólag a lakóhelyéül szolgáló ingatlan tulajdonával rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel vizsgálata során - legfeljebb egy ingatlan tekintetében - figyelmen kívül kell hagyni a hárommillió forint becsült forgalmi értéket meg nem haladó tulajdoni részesedést.

8. § Különös méltánylást érdemlő esetben - különösen, ha az ügyfél és az általa eltartott személyek létfenntartása veszélyeztetett -

a) a teljes költségmentesség feltételeinek hiányában, de a részleges költségmentesség feltételeinek fennállása esetén teljes költségmentesség,

b) a részleges költségmentesség feltételeinek hiányában is részleges költségmentesség

engedélyezhető.

9. § (1) A költségmentesség engedélyezésére irányuló kérelem benyújtásakor igazolni kell az ügyfél és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó vagyoni és jövedelmi helyzetének megítéléséhez szükséges körülményeket.

(2) Ha az ügyfél, valamint a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó nem áll munkavégzésre irányuló jogviszonyban és nem részesül nyugellátásban, valamint egyéb jövedelme sincs, a kérelemben erről a tényről nyilatkozni kell.

(3) Az ügyfél a kérelemben további olyan körülményeket tárhat fel, amelyek alapján a hatóság a 8. §-ban foglaltaknak megfelelően költségmentességben részesítheti.

10. § (1) Az eljárási költség előlegezése és viselése alóli költségmentesség a költségmentesség alapjául szolgáló feltételeknek az eljárás folyamán történő bekövetkezése esetén is engedélyezhető.

(2) A költségmentesség alapjául szolgáló feltételek megváltozása esetén a költségmentesség módosítható vagy visszavonható.

11. § (1) Az ügyfél a költségmentesség alapjául szolgáló feltételek megváltozását a változás bekövetkezésétől számított öt napon belül köteles a hatóságnak bejelenteni.

(2) Ha az ügyfél

a) a feltételek megváltozására vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy

b) a költségmentesség engedélyezésére irányuló kérelemben valótlan adatokat szolgáltat,

a hatóság a költségmentességet engedélyező végzés módosításával vagy visszavonásával egyidejűleg dönt az eljárási költség előlegezéséről és viseléséről.

(3) A hatóság az ügyfelet a költségmentességet engedélyező végzésében tájékoztatja a bejelentés elmulasztásának és a valótlan adatszolgáltatásnak a (2) bekezdésben és az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározott jogkövetkezményeiről.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben az ügyfél igazolási kérelmet terjeszthet elő, amelyben igazolhatja, hogy a valótlan adatok szolgáltatására önhibáján kívül eső okból került sor.

6. Záró rendelkezések

12. § (1) Ez a rendelet 2018. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

13. §[4]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök