A Debreceni Ítélőtábla Pf.20230/2015/6. számú határozata közös vagyon megosztása (HÁZASTÁRSI közös vagyon megosztása) tárgyában. Bírók: Drexlerné dr. Karcub Edit, Szilágyiné dr. Karsai Andrea, Szűcs Lajos

Kapcsolódó határozatok:

Debreceni Törvényszék P.21697/2013/36., *Debreceni Ítélőtábla Pf.20230/2015/6.*

***********

Pf.IV.20.230/2015/6.

A Debreceni Ítélőtábla a Dr. Szunai Mária ügyvéd (CÍM) által képviselt FELPERES NEVE (FELPERES CÍME) felperesnek -, a Dr. Gaál Zsolt ügyvéd (CÍM) által képviselt I.R. ALPERES NEVE (I.R. ALPERES CÍME.) I.r., az II.R. ALPERES NEVE (II.R. ALPERES CÍME ; Cg.....; adószáma: ..) II.r., a Dr. Károlyi Géza ügyvéd (CÍM) által képviselt III.R. ALPERES NEVE (III.R. ALPERES CÍME, Cg....; adószáma:...) [korábbi elnevezése: NEVE - CÍME] III. r., a IV.R. ALPERES NEVE (IV.R. ALPERES NEVE) IV.r. és a Dr. B. M. jogtanácsos (CÍM) által képviselt V.R. ALPERES NEVE (V.R. ALPERES NEVE) V.r. és a dr. Bencző Ákos ügyvéd (CÍM) által képviselt V.R. ALPERES NEVE (VI.R. ALPERES CÍME) VI.r. alperesek ellen, házastársi közös vagyon megosztása iránt indított perében, a Debreceni Törvényszék 2015. március 9. napján meghozott 14.P.21.697/2013/36. számú ítéletével szemben, a felperes részéről 38. sorszámon előterjesztett és 39. sorszámon módosított és indokolt fellebbezése folytán indult másodfokú eljárásban - a 2015. június 10. napján megtartott nyilvános fellebbezési tárgyaláson - meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben és akként változtatja meg, hogy a Debreceni Városi Bíróság .../14. számú - a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság .../3. számú határozatával jogerőre emelkedett - ítéletében megállapított, a CÍM1 alatti utolsó közös lakás használatát akként szabályozza újra, hogy a lakás kizárólagos használatára a felperest jogosítja fel.

Kötelezi az I.r. alperest, hogy a lakást 30 napon belül ürítse ki, azzal, hogy az elhelyezéséről maga köteles gondoskodni.

Az ítélőtábla kötelezi az I.r. alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 2 786 674 (Kettőmillió-hétszáznyolcvanhatezer-hatszázhetvennégy) Ft-ot.

Az ítélőtábla elrendeli a ...hrsz. alatt felvett, ténylegesen CÍM1 alatt lévő, 145 m2 területű lakás közös tulajdonának árverési értékesítés útján történő megszüntetését akként, hogy az ingatlan legkisebb árverési vételárát - üres, beköltözhető állapotban - 19 600 000 (Tizenkilencmillió-hatszázezer) Ft-ban határozza meg.

Kötelezi a felperest, hogy az árverés sikere esetén a lakást kiürített állapotban adja az árverési vevő birtokába, az elhelyezéséről pedig maga köteles gondoskodni.

A befolyt árverési vételárból először az ingatlan végrehajtási- és jelzálogjog jogosultjait, majd a felperest 3 920 000 (Hárommillió-kilencszázhúszezer) Ft összegben kell kielégíteni, míg a fennmaradó vételár a felperest és az I.r. alperest egyenlő arányban illeti.

Amennyiben a legkisebb árverési vételárnál magasabb összeget sikerül elérni az értékesítés során, az ingatlan terheinek levonását követően fennmaradó összegre a felperes és az I.r. alperes egyenlő arányban tarthat igényt.

Az árverést a bírósági végrehajtás szabályai szerint kell lebonyolítani.

A végrehajtás költségei a felperest és az I.r. alperest egyenlő arányban terhelik.

A tulajdonostársakat az árverés esetén elővásárlási jog illeti meg.

Mellőzi a felperesnek az I.r. alperes javára perköltség fizetésére kötelezését, egyúttal kötelezi az I.r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 124 000 (Egyszázhuszonnégyezer) Ft perköltséget, valamint az államnak külön felhívásra - az abban foglalt időben és módon - 219 200 (Kettőszáztizenkilencezer-kétszáz) Ft feljegyzett kereseti és fellebbezési illetéket, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az I.r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 50 000 Ft (Ötvenezer) Ft másodfokú perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság által megállapított és a fellebbezési eljárásban is irányadó tényállás szerint a felperes és az I.r. alperes (továbbiakban: peres felek) 1987. május 23-án ismerkedtek meg. Az I.r. alperesnek korábbi házastársával fennálló házassági életközössége 1989. október 8. napján szűnt meg. A házasságuk felbontásának időpontja 1990. június 26. napja. Az I.r. alperes 1989. október 25. napján a CÍM2 alatti lakását értékesítette a felperes szüleinek, majd ezt követően a felperesnek a CÍM3 alatti lakásába költözött. A peres felek 1989. november 1-jétől 1992. augusztus 15. napjáig - házasságkötésükig - élettársakként éltek együtt.

A peres felek a házasságkötésüket megelőzően 1992. augusztus 10. napján házassági vagyonjogi szerződést kötöttek, amelynek 2. pontjában rögzítették azt, hogy az I.r. alperes különvagyonát képezte a ...hrsz. alatt nyilvántartott, már alápincézett építési telek, melyet 4 000 000 Ft jelzálogjog terhelt. A telken a szerződés szerint panzióépítés folyt, és a felperes tudomásul vette, valamint elismerte, hogy az ingatlan az építési munkálatok befejezése után is az I.r. alperes különvagyona lesz, így a házasság bármely okból történő megszűnése esetén a panzió építésével kapcsolatban vagyoni igényt nem támaszt. Ugyanakkor abban is megállapodtak, hogy a felperes különvagyonát képezi a CÍM3 alatti 73 m2 alapterületű lakás, amelyen végzett bármilyen jellegű beruházás esetén a felperes különvagyona marad.

A szerződés 4. pontja arról rendelkezett, hogy a "napi szükségletektől illetve az életfenntartás közvetlen költségeitől eltekintve a szerződő felek a házasság fennállása alatt saját keresményükkel, és minden más vagyoni szerzeményükkel önállóan rendelkeznek, ez a szerződő fél különvagyona lesz, mindketten önálló gazdálkodást folytatnak és e gazdálkodások gyümölcse is különvagyon lesz".

A felperes 1998. november 3. napján értékesítette a különvagyonát képező lakásingatlanát 2 250 000 Ft-ért és annak vételárát átadta az I.r. alperesnek, aki azt saját különvagyonához (vállalkozásához) használta fel.

A peres felek 1998. november 16. napján ügyvéd által ellenjegyzett "megállapodásban" meghatározták, hogy a házasságkötés előtt 1992. augusztus 10-én kötött házassági vagyonközösségi szerződés a felperes különvagyonának értékesítését követően miként változik. A felperes a vételárat egy összegben hiánytalanul átadta az I.r alperesnek, aki azt saját különvagyonához használta fel. Az I.r. alperes a szerződés 5. pontjában megerősítette, hogy átvette a 2 250 000 Ft-ot és azt nyilatkozta, hogy azzal tartozik a felperesnek és az mindaddig fennáll, amíg a felek jelen megállapodásukat ügyvéd előtt nem módosítják.

A ...hrsz. alatt nyilvántartott, a valóságban CÍM1 alatti ingatlan vonatkozásában 2000. július 27. napján társasház tulajdont alapító okirat készült. Ennek alapján az illetékes ingatlanügyi hatóság a társasházat a ...hrsz. alatt az újonnan nyitott törzslap I. részén nyilvántartásba vette és feltüntette, hogy a földrészlethez tartozó közös tulajdonban álló épületrészeket és helyiségeket az alapító okirat tartalmazza. A törzslap II. részén a társasháztulajdon társasházzá alakítás jogcímén bejegyezték azzal, hogy a tulajdonjogot a ...számú külön lapok tartalmazzák. A ...hrsz. alatt került felvételre a 638 m2 alapterületű panzió, ...hrsz. alatt a 145 m2 földszint, emelet, tetőtérrel jelölt lakás, és ...hrsz. alatt a 16 m2-es garázs.