A Debreceni Törvényszék P.21697/2013/36. számú határozata közös vagyon megosztása (HÁZASTÁRSI közös vagyon megosztása) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 163. §, 164. §, 233. §, 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 31. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 140. §, 141. §, 325. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §]

Debreceni Törvényszék

14.P. 21.697/2013/36. szám

A ... Törvényszék Dr. Szunai Mária ügyvéd által képviselt felperesnek - Dr. Gaál Zsolt ügyvéd által képviselt I.r., II.r., Dr. Karolyi Geza ügyvéd által képviselt III.r., IV., jogtanácsos által képviselt V.r., Dr. Bencző Ákos ügyvéd által képviselt VI. r. alperesek ellen házastársi közös vagyon megosztása iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

A törvényszék a felperes keresetét elutasítja.

A törvényszék kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I. r. alperesnek 988.860.- (Kilencszáznyolcvannyolcezer-nyolcszázhatvan) Ft perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a ... Ítélőtáblához címezve, a ... Törvényszéken kell benyújtani 4 példányban.

A fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelmükben a felek a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérhetik.

A másodfokú bíróság tárgyaláson kívül határoz, ha a fellebbezésnek csak az elsőfokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére hivatkozással van helye, ha a fellebbezés csak a teljesítési határidővel kapcsolatos, vagy a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul. A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti.

I n d o k o l á s

A felperes és I. r. alperes (továbbiakban alperes ill. peres felek) 1987. május 23-án ismerkedtek meg. Az alperesnek korábbi házastársával házassági életközössége 1989. október 8. napján megszakadt, házasságuk felbontásának időpontja 1990. június 26. napja.

Az alperes 1989. október 25. napján a D. telepulesi, ... szám alatti lakását értékesítette a felperes szüleinek, majd ezt követően a felperes D. telepulesi, ... szám alatti lakásába költözött. A peres felek 1989. november 1-től 1992. ... napjáig - házasságkötésükig - élettársakként éltek együtt.

A felek a házasságkötésüket megelőzően, 1992. .... napján házassági vagyonjogi szerződést kötöttek, amelynek 2. pontjában rögzítették azt, hogy az alperes különvagyonát képezte a D. telepulesi ... hrsz. alatt nyilvántartott, már alápincézett építési telek, amelyet 4.000.000.- Ft jelzálogjog terhelt. A telken a szerződés szerint panzióépítés folyt, és a felperes tudomásul vette és elismerte, hogy az ingatlan az építési munkálatok befejezése után is az alperes különvagyona lesz, így a házasság bármely okból történő megszűnése esetén a panzió építésével kapcsolatban vagyoni igényt nem támaszt. Ugyanakkor abban is megállapodtak, hogy a felperes különvagyonát képezi a D. telepulesi, ... szám alatti, 73 m2 alapterületű lakás, amelyen végzett bármilyen jellegű beruházás esetén az a felperes különvagyona marad.

A szerződés 4. pontja arról rendelkezett, hogy a "napi szükségletektől illetve az életfenntartás közvetlen költségeitől eltekintve a szerződő felek a házasság fennállása alatt saját keresményükkel, és minden más vagyoni szerzeményükkel önállóan rendelkeznek, ez a szerződő fél különvagyona lesz, mindketten önálló gazdálkodást folytatnak és e gazdálkodások gyümölcse is különvagyon lesz".

A felperes 1998. november 3. napján értékesítette a D. telepulesi, ... szám alatti különvagyonát képező lakásingatlanát 2.250.000.- Ft-ért. A vételárat átadta az alperesnek, aki azt saját különvagyonához (vállalkozásához) használta fel.

A peres felek 1998. november 16. napján K.G. ügyvéd által ellenjegyzett "megállapodásban" meghatározták, hogy a házasságkötés előtt 1992. ...-én kötött házassági vagyonközösségi szerződés G.K.-né (felperes) különvagyonának értékesítését követően hogyan változik. G.K.-né a vételárat egy összegben, hiánytalanul átadta férjének, aki ezt saját különvagyonához (vállalkozásához) használta fel. Az alperes a szerződés keretében megerősítette (megállapodás 5. pontja), hogy átvette nejétől a 2.250.000.- Ft-ot, és kinyilatkozta, hogy az átvett összeggel tartozik nejének. Tartozása mindaddig fennáll, amíg a felek jelen megállapodásukat ügyvéd előtt nem módosítják.

A D. telepulesi ... hrsz. alatt nyilvántartott, a valóságban D. telepulesi, ... szám alatti ingatlan tekintetében társasháztulajdont alapító okirat készült 2000. július 27. napján. Ennek alapján 2000. augusztus 1. napján a ... Körzeti Földhivatal a .... számú határozatával a társasházat a ... hrsz. alatt, az újonnan nyitott törzslap I. részén nyilvántartásba vette, és feltüntette, hogy a földrészlethez tartozó közös tulajdonban álló épületrészeket és helyiségeket az alapító okirat tartalmazza. A törzslap II. részén a társasháztulajdont társasházzá alakítás jogcímén bejegyezték azzal, hogy a tulajdonjogot a ... számú külön lapok tartalmazzák. A ... hrsz. alatt került felvételre a 638 m2 alapterületű panzió, ... hrsz. alatt a 145 m2 földszint, emelet, tetőtérrel jelölt lakás, és ... hrsz. alatt a 16 m2-es garázs.

A felek között 2000. ... napján is készült házassági vagyonjogi szerződés, melyben megállapodtak, hogy az alperes tulajdonát képező, a D. telepulesi ... hrsz.-ú, 145 m2 alapterületű lakásingatlan 1/2 részére a felperes tulajdonjoga kerüljön bejegyzésre házassági vagyonközösség alapján. Rögzítették a felek, hogy 1989. október 26-án közösen vásárolták a telket, majd házasságuk fennállása alatt közösen építették fel a jelen szerződéssel érintett lakást, így mivel az ingatlan eddig is közös tulajdon volt, a vételár nem kerül átadásra.

Az alperes 1993. június 24-én édesapjával közösen alapította a V. Kft.-t. 2000. december 12. napján a társasági szerződés akként került módosításra, hogy a felperes és alperes 50-50%-ban lettek tulajdonosok a kft.-ben. A V.' Rt. és a V. Kft. között 2001. augusztus 16. napján kölcsönszerződés jött létre, a kft. a banktól 30.000.000.- Ft beruházási hitelt vett fel. A fizetési kötelezettség biztosítékául készfizető kezességet vállalt a felperes és az alperest, mint magánszemély.

A felek házassági életközössége 2003. május 25. napján megszakadt akként, hogy a felperes a közös ingatlant a visszatérés szándéka nélkül elhagyta.

A peres felek házasságát a ... Városi Bíróság ... számú ítéletével felbontotta, a házasságukból 1993. ... napján született A. utónevű gyermeket a felperesnél helyezte el. Az utolsó közös lakás használatát megosztotta oly módon, hogy a felső szinten lévő két szoba és WC helyiséget a felperes, míg a földszinten lévő nappali szobát és WC helyiséget az alperes kizárólagos használatába adta az egyéb helyiségek közös használata mellett. Az ítélet ellen - tényállás módosítása, gyermekelhelyezés és a lakás kizárólagos használatára történő feljogosítása érdekében az alperes nyújtott be fellebbezést. A ... Megyei Bíróság 2004. június 24. napján az ... számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatta, és a közös lakás használatát akként osztotta meg, hogy a felperest az erkélyes szoba, az alperest a fürdőszoba melletti szoba kizárólagos használatára jogosította fel az egyéb helyiségek közös használata mellett.