A Székesfehérvári Törvényszék P.20512/2017/36. számú határozata szerződés létre nem jöttének és érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 203. §, (6) bek., (7) bek., 213. §, (1) bek. a) pont, (1) bek. b) pont] Bíró: Deák Zsolt

Székesfehérvári Törvényszék

15.P.20.512/2017/36. szám

A Székesfehérvári Törvényszék a Dr. Pap Gábor ügyvéd (fél címe) által képviselt felperes neve (címe) felperesnek - a Lajer Ügyvédi Iroda (1054 Budapest, Széchenyi u. 8.) által képviselt alperes neve(alperes cím.) alperes ellen szerződés létre nem jötte, érvénytelenségének megállapítása és járulékai iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

Keresetet elutasítja.

Felperes köteles megfizetni 15 napon belül alperesnek 106.680.- (egyszázhatezer-hatszáznyolcvan) forint perköltséget.

Felperes köteles megfizetni az államnak külön felhívásra 272.400.- (kettőszázhetvenkettőezer-négyszáz) forint feljegyzett illetéket.

Ítélet ellen kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a Győri Ítélőtáblához címzett, és a Székesfehérvári Törvényszéknél benyújtandó fellebbezéssel lehet élni.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a Pp. 256/A. § (1) bekezdése alapján a másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha

- a másodfokú bíróság a pert a tárgyalás alapján a 157. § értelmében megszünteti és az elsőfokú bíróság ítéletét végzéssel teljes egészében vagy abban a részében, amelyre a megszüntetés oka fennáll, hatályon kívül helyezi;

- a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem, illetőleg a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül - végzéssel hatályon kívül helyezi és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasítja, ha az elsőfokú bíróság nem volt szabályszerűen megalakítva, vagy az ítélet meghozatalában olyan bíró vett részt, akivel szemben a törvény értelmében kizáró ok áll fenn, illetve a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelem, illetőleg a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül - végzéssel hatályon kívül helyezheti és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasíthatja, ha az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértése miatt szükséges a tárgyalás megismétlése, illetőleg kiegészítése.

- A fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;

- a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos;

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul;

- a felek ezt kérték;

- megítélése szerint - tekintettel a fellebbezési (csatlakozó fellebbezési) kérelemben, illetve fellebbezési ellenkérelemben foglaltakra - az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges.

Tájékoztatja a feleket, hogy a jogi képviselet kötelező az ítélőtábla előtti eljárásban az ítélet, valamint az ügy érdemében hozott végzések elleni fellebbezés (csatlakozó fellebbezés) előterjesztő fél számára. A jogi képviselet kötelező továbbá a Kúria előtti eljárásban a 235. § (3) bekezdésében meghatározott, a fellebbezést és a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél számára. Ha jogi képviselet kötelező, a jogi képviselő közreműködése nélkül eljáró fél perbeli cselekménye és nyilatkozata hatálytalan, kivéve, ha a jogi képviselővel nem rendelkező fél pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése iránti kérelmet terjeszt elő, vagy a bíróság egyéb okból köteles elutasítani a kérelmet.

I N D O K O L Á S

Bíróság peres felek, tanúk által előadottak, valamint az ügy egyéb iratai alapján, az alábbi tényállást állapította meg:

Felperes az ... Bankkal kötött korábbi deviza alapú kölcsöntartozása kiváltására és további kölcsön felvétele céljából több pénzintézetet felkeresett, végül alperes deviza alapú hitelkonstrukcióját tartotta a legkedvezőbbnek. A pénzintézetnél tájékoztatást kapott a konstrukció, a kamat- és árfolyamkockázat lényegéről, azok törlesztő részletre gyakorolt hatásáról, mely tájékoztatás során alperes erről a kockázatról külön írásbeli tájékoztatót adott át, aminek megismerését, megértését adós aláírásával ismerte el 2008. április 25-én. A tájékoztató ismerteti a forint és svájci frank egymáshoz viszonyított árfolyamának alakulásával kapcsolatos körülményeket, annak hatását a törlesztési összegre, a járulékokra és költségekre, a kedvezőtlen változás esetén pótfedezet biztosításával kapcsolatos adósi kötelezettséget. A tájékoztató kitér a kamat változásának a lehetőségére, amit a nemzetközi kamatok változása is befolyásol. A tájékoztató arra is egyértelműen utal, hogy az árfolyam változásából eredő kockázatot kizárólag adósok viselik. Bank tájékoztatta továbbá adósokat a PSZÁF honlapján található, deviza alapú hitelekkel, avval összefüggő árfolyamszámítással kapcsolatos ismertetőre.

Peres felek között ezen előzményeket követően, 2008. május 27-én jött létre svájci frankban nyilvántartott deviza alapú kölcsönszerződés, melynek alapján alperes 4.540.000.- forint kölcsönt nyújtott felperesnek avval, az a szerződés hatályba lépésének napján érvényes deviza vételi árfolyam alapulvételével került svájci frankban is meghatározásra. Adós ugyanazon a napon közjegyző előtt egyoldalú kötelezettség-vállaló nyilatkozatot tett a szerződés tatalmával egyezően. A nyilatkozat már tartalmazza a kölcsön összegét svájci frankban is avval, a szerződés hatályba lépésekor a vételi árfolyam alapulvételével annak összege 31.310,34 CHF.

Adós az árfolyam megemelkedése miatt a részleteket egy idő után már nem tudta fizetni, ezért 2010. december 3-án, majd 2012. január 5-én alperessel megállapodott abban, egy évig kizárólag kamatot és kezelési költséget kell fizetnie, a futamidő így 2018. augusztus 27-ig tart. A szerződések rögzítették az akkor fennálló svájci frank tartozásokat is. Felperes közjegyző előtt a módosításokkal egyező tartalmú egyoldalú kötelezettség-vállaló nyilatkozatot tett.

Alperes 2015. április 29-én küldte meg felperesnek a törvényi elszámolását, ami felülvizsgáltnak minősül.

-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-.-

Felperes módosított keresetében elsődlegesen a kölcsönszerződés és annak módosításai teljes érvénytelenségének megállapítását kéri azok semmisségére hivatkozással. Felperes szerint a szerződés tárgyát nem tartalmazza a Hpt. 213. § (1) bekezdésének a) pontjában foglaltak szerint a megállapodás, mert nem állapítható meg, és számítás sem végezhető rá, hogy milyen összegű devizát tartott nyilván alperes tartozásként. Felperes kifogásolta továbbá a szerződés teljes hiteldíjmutatóra vonatkozó szabályozását is azon indokkal, a szerződés nem határozza meg egyértelműen a figyelembe nem vett költségeket és azok összegét, ami sérti a Hpt. 213. § (1) bekezdésének b) pontját. Felperes szerint az árfolyamkockázattal kapcsolatos tájékoztató nem felel meg a C-51/17/EUB és C-126/17/EUB ítéletben és a 2/2014. PJE döntésben kifejtett világos és érthető megfogalmazás elvének, továbbá hiányos, mert a szerződésnek átlátható módon fel kell tüntetnie az átváltási mechanizmus konkrét működését, annak összefüggését és hatását a fogyasztó fizetési kötelezettségére, az árfolyamkockázat mibenlétének tartalmát, gazdasági következményeit. Felperes továbbá előadta, a szerződés mögött olyan befektetési jogviszony is meghúzódik, amiről felperesnek nem volt tudomása, és e befektetés a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvénybe ütközik, ezért is semmis a szerződés.